Ugrás a fő tartalomra

Ereszcsatorna-számító: hány méter és hány lefolyócső

Kiszámítja a szükséges ereszcsatorna-hosszt, a lefolyócsövek számát és a tartalékot, becsült költséggel.

Egy Debrecenben álló, négyoldalas tetős családi háznál, amelynek ereszvonala összesen 40 m, 44 m ereszcsatornát kell megrendelni, ha 10%-os anyagveszteség-tartalékot számolunk. Ez 15 darab 3 méteres elem. A lefolyócsövek száma 4 darab, mert a kalkulátor tíz méterenként egy lefolyócsövet számol. Ha az eresz 6 méter magasan van a talajtól, minden lefolyócső 6 + 0,5 = 6,5 méteres, így a lefolyócsövekhez összesen 4 × 6,5 = 26 méter csövet kell rendelni.

Az ereszcsatorna feladata, hogy összegyűjtse a tető felületéről lefolyó esővizet, és biztonságosan a lefolyócsövekig vezesse. Ha ez a rendszer nincs jól méretezve vagy kivitelezve, a víz túlcsordul, a falon beázás jelenhet meg, az alapozás környékén pedig nedvesség és talajkimosódás alakulhat ki. A magyarországi időjárás évszakonként változó, a heves nyári záporok viszont rövid idő alatt sok vizet juttatnak a tetőre, ezért a tartalék és a lefolyócsövek száma nem elhanyagolható szempont.

A számítás három lépésből áll. Először a teljes ereszhosszt kell megadni: az összes olyan szakasz hosszát össze kell adni, amelyen ereszcsatorna lesz, a homlokzati és a hátsó eresz mellett a véglapokat is figyelembe véve, ha azok is nyitottak. Másodszor a hosszhoz hozzá kell adni az anyagveszteség-tartalékot, amely a vágásokat, a sarkokat és az átfedéseket fedezi. Harmadszor az eredményt el kell osztani az elemhosszal, és felfelé kell kerekíteni. A kalkulátor 3 méteres elemhosszal számol. Ha a kiválasztott termék más hosszban kapható, a darabszámot újra kell számolni.

A lefolyócsövek számára ugyanez a logika érvényes: a bruttó ereszhossz tizedéből indulunk ki, a csőhosszt pedig az eresz magasságából számoljuk. Az eredmény nem a végső árajánlat, hanem a rendelés kiindulási alapja, amelyet érdemes a tetőrajzzal és a kivitelezővel összevetni.

Az eredmény automatikusan frissül.

Az összes olyan ereszszakasz együtt, amelyre csatorna kerül — elöl, hátul és az épületvégeken, a terv szerint.

Függőleges távolság az ereszcsatornától a terepszintig. Ebből számítjuk a lefolyócsövek hosszát.

Fedezi a vágásokat, sarkokat és átfedéseket. Egyenes csatornaszakaszokhoz 10%, sok sarok esetén 15% ajánlott.

Nem kötelező. Add meg az ereszcsatorna folyóméterárát a becsült költséghez.

Nem kötelező. Add meg a lefolyócső méterárát a teljes költség kiszámításához.

Rendelendő ereszcsatorna

22,0m

8 db 3 m-es elem (veszteségráhagyással együtt)

Ajánlott lefolyócsövek

2db

összesen 7,0 m cső (3 db 3 m-es elem)

Bruttó csatornahossz
20,0 m
Veszteségráhagyás
2,0 m
Csatornaelemek (3 m)
8 db
A lefolyócső teljes hossza
7,0 m
Lefolyócsőelemek (3 m)
3 db
Megosztás

Hogyan működik

1

A szakaszok hosszát méterben kell megmérni (homlokzati, hátsó és oldalsó szakaszok), majd össze kell adni őket.

2

Meg kell adni az eresz magasságát méterben: az ereszcsatorna és a terepszint közötti függőleges távolságot, a lefolyócsövek hosszának kiszámításához.

3

Meg kell adni az anyagveszteség-tartalékot százalékban. Az alapérték 10%, sok sarok esetén 15% javasolt.

Képlet

L_megrendelt = L_ereszcsatorna × (1 + d / 100) | N_ereszcsatorna_db = ⌈L_megrendelt / 3⌉ | N_lefolyócső_db = ⌈L_ereszcsatorna / 10⌉ | L_lefolyócső = N_lefolyócső_db × (h + 0,5)
L_ereszcsatorna — A vízelvezetést igénylő eresz teljes hossza, ereszcsatornával ellátva (m)
d — Anyagveszteség-tartalék (%)
L_megrendelt — A megrendelendő ereszcsatorna hossza a tartalékkal (m)
N_ereszcsatorna_db — A 3 méteres ereszcsatorna-elemek száma (felfelé kerekítve)
N_lefolyócső_db — Ajánlott lefolyócsövek száma (tíz méterenként egy)
h — Az eresz magassága a talajtól (m)
0,5 — Tartalék a vízszintes csatlakozáshoz és a gyűjtővezetékhez kötéshez (m)
L_lefolyócső — A lefolyócsövek teljes hossza (m)

Hogyan működik a számítás

Ereszcsatorna és lefolyócső: hogyan kell kiszámítani és telepíteni

Az ereszcsatorna az egyik olyan építőelem, amelyre csak akkor figyel az ember, amikor már baj van. Ha a csapadékvíz-elvezető rendszer nem bír el egy heves esőt, a víz túlcsordul, végigfolyik a homlokzaton, és beázást okozhat a falakban. A falak tövében penészedés, az alapozás mellett pedig talajkimosódás alakulhat ki. A rendszer tehát nem díszítő kiegészítő, hanem az épület szerkezetét védi. Ez a kalkulátor a mennyiségeket számolja ki, vagyis azt, hogy mennyi ereszcsatorna és hány lefolyócső kell a tervezett tetőhöz. Nem helyettesíti a hidraulikus méretezést, de a rendelést gyorsan és következetesen előkészíti.

Hogyan kell kiszámítani az ereszcsatornát

Az alap a teljes eresz-hossz, amely esővíz alatt van. Egy szokásos családi háznál a fedés az épület kerületét követi, és a négyoldalas vagy kontyolt tetőknél a négy oldal mindegyike ereszt kap. Kétoldalas tetőnél jellemzően a homlokzati és a hátsó eresz kap csatornát, a véglapok pedig gyakran zárt kivitelűek. Ezért nem az épület alapterületét, hanem a ténylegesen vízelvezetést igénylő eresz hosszát kell megadni.

A számítás lépései:

  1. Az egyes eresz-szakaszok mérése méterben.
  2. A szakaszok összeadása, így kapjuk a bruttó ereszhosszt.
  3. Az anyagveszteség-tartalék hozzáadása. Egyenes eresz esetén 10% elegendő, sok sarok (például 90 fokos sarok) esetén 15% javasolt.
  4. A kapott hossz elosztása az elemhosszal, felfelé kerekítve.

A kerekítés azért fontos, mert a csatornát nem lehet tetszőleges hosszban vágni. Egy 44 méteres rendelés 14,67 darab 3 méteres elemet jelent, vagyis 15 darabot kell venni. Ha 14 darabot rendelnénk, 2 méter hiányozna, és a toldás új csatlakozást jelent, amely szivárgási pont lehet.

A lefolyócsövek száma: a tíz méteres arány

Ez a kalkulátor egyszerűsített arányt használ: tíz méter ereszcsatornához egy lefolyócső tartozik, vagyis N_lefolyócső_db = ⌈L_ereszcsatorna / 10⌉, azaz a bruttó ereszhossz tizedét felfelé kerekítjük. Ez a szabály a számítás alapja, nem normatív követelmény, és nem helyettesíti a hidraulikai méretezést. Nagy csapadékintenzitásnál vagy meredek tetőfelületnél a vízhozam nagyobb lehet, ezért a lefolyócsövek sűrűbb elhelyezése indokolt lehet, és ezt a tervezővel vagy a kivitelezővel célszerű egyeztetni.

Kisebb tetőnél a redundancia miatt érdemes két lefolyócsövet megfontolni. Ha az egyik lefolyó eltömődik a levelek miatt, vagy sérülés éri, a másik még tudja fogadni a vizet, és a rendszer nem ömlik túl egyetlen ponton.

EreszhosszAjánlott lefolyócsövek száma
Legfeljebb 10 m1 (ajánlott minimum: 2)
10–20 m2
20–30 m3
30–40 m4

A lefolyócső hossza az eresz magasságából adódik, amelyhez fél méter hozzáadódik. Ez a ráhagyás a vízszintes csatlakozóra és a gyűjtővezetékbe vagy csatornába való bekötésre szolgál, valamint a kifolyónál lévő könyökidomra. A csatlakozóidomok többletet is igényelhetnek, ezért a fél méteres tartalék csak alapérték.

Anyagok és méretek

Az ereszcsatorna leggyakoribb anyaga a műanyag (PVC), amely olcsó, könnyű és szerszámigény nélkül szerelhető. Az elemeket gumitömítéses vagy ragasztott illesztéssel kötik össze. A cink lemez tartósabb, és hagyományos építészetű házakhoz is jól illeszkedik. A festett alumínium ezek között helyezkedik el: könnyű, és a színválaszték bővebb.

A profilok közül a félkörszelvényű és a négyszögletes forma a leggyakoribb. A félkörös profil tisztább vonalú, a négyszögletes ugyanakkora szélességnél nagyobb keresztmetszetű. A lefolyócső átmérőjét nem szabad a csatornánál kisebbre választani, mert a szűkület lesz a rendszer leggyengébb pontja. A kereskedelemben több átmérő kapható, ezért a szerelés előtt a gyártó táblázatát érdemes összevetni a tető méretével.

Élettartam és környezeti hatások

Az anyag élettartamát a bevonat, a falvastagság, a tartók kialakítása és a környezet együtt határozza meg. A szabadban a napsugárzás, a fagyás és olvadás váltakozása, valamint a hőingadozás miatt a műanyag és a fém is tágul és húzódik. Ezért a PVC-nél a hőtágulási hézagot és a csatlakozások tömítőanyagát (szilikont) nem lehet kihagyni. Sós levegőjű, tengerparti környezetben a vékony alumíniumlemez gyorsabban korrodálhat, ezért ott a vastagabb falú PVC vagy a cink jobb választás lehet. A konkrét élettartamot nem a kalkulátor vagy egy általános becslés határozza meg: a gyártó műszaki adatlapja és a kivitelező tapasztalata az irányadó.

Gyakori hibák a telepítésnél

Az első és leggyakoribb hiba a hiányzó esés. Esés nélkül a víz megáll a csatornában, algásodik, és nagy esőnél túlcsordul. A megfelelő esést a rendszer gyártójának szerelési útmutatója adja meg. A lényeg, hogy a víz a lefolyócső felé folyjon el, és ne maradjon pangó víz a csatornában.

A második hiba a lefolyócsövek alulbecslése. Ha 15–20 méter ereszcsatorna egyetlen lefolyócsőbe fut, a csapadékcsúcsnál a csatorna nem tudja elvezetni a vizet.

A harmadik a csatlakozások tömítésének elmulasztása. A műanyag elemek gumitömítéssel illeszkednek, de a végeknél és a lefolyónyílásoknál tömítőanyag szükséges.

A negyedik a hőtágulás figyelmen kívül hagyása. A hosszú ereszcsatornák hőmérséklet-változásnál mozognak, ezért a rögzítőbilincseket úgy kell elhelyezni, hogy a mozgás szabad maradjon.

Egy példa lépésről lépésre

Egy kétoldalas tetőnél, amelynek homlokzati és hátsó ereszhossza egyaránt 14 m, összesen tehát 28 m bruttó ereszcsatorna van. Az eresz 5 m magasan van a talajtól, és a tetőnek négy sarka van, ezért a tartalékot 15%-ra állítjuk. A megrendelendő hossz 28 × 1,15 = 32,2 m, ami 32,2 ÷ 3 = 10,73 darab, felfelé kerekítve 11 darab 3 méteres ereszcsatorna-elem. A lefolyócsövek száma ⌈28 / 10⌉ = 3 darab. Mindegyik cső hossza 5 + 0,5 = 5,5 m, így a lefolyócsövek teljes hossza 3 × 5,5 = 16,5 m. Az eredmény a rendelés kiindulási pontja, a tényleges darabszámot a tetőrajz és a választott termék elemhossza módosíthatja.

Mikor kell szakembert hívni

Szakember bevonása indokolt többszintes épületnél, összetett tetőgeometriánál, ahol több tetősík találkozik, vagy amikor a lefolyócsöveket földbe fektetett csapadékvíz-hálózathoz kell kötni. Hasonlóan kell eljárni, ha az esővizet tárolóba vezetik öntözési vagy háztartási célra. Új épületnél a helyi építésügyi hatóság csapadékvíz-elvezetési terv előírását kérheti; a részleteket a helyi hatóságnál érdemes tisztázni.

A belső gravitációs csatornázásra vonatkozó MSZ EN 12056 szabványsorozat a tetők vízelvezetésének kialakítását és számítását tárgyalja. A sorozat harmadik része a tetőlefolyókkal foglalkozik, és a hidraulikus méretezés alapját adja. A kalkulátor ezt nem végzi el, csak a mennyiségi becslést adja.

Mit nem vesz figyelembe a kalkulátor

A kalkulátor nem ismeri a tető pontos dőlésszögét, a csapadékintenzitást, a vízgyűjtő felület nagyságát és a számított vízhozamot. Nem számol toldásokkal, sem a sarkok, a pillérek vagy a lefolyóidomok többletével. Az eredmény becslés, ezért a rendelés előtt a tényleges tetőrajzzal érdemes összevetni.

Ellenőrző lista telepítés előtt

  • A teljes ereszhossz ellenőrzése a tetőrajzon.
  • A tartalék igazítása a sarkok számához.
  • A lefolyócsövek száma megfelel a kalkulátor tíz méteres arányának, kisebb tetőn érdemes két csövet megfontolni.
  • Az esés a lefolyócső felé irányul.
  • Minden csatlakozásnál van tömítés, és a hőtágulás szabadon érvényesülhet.

Gyakori kérdések

Mi a különbség az ereszcsatorna és a lefolyócső között?

Az ereszcsatorna vízszintesen fut az eresz mentén, és összegyűjti a tetőről lefolyó esővizet. A lefolyócső függőlegesen vezeti le ezt a vizet a talajig vagy a csatornahálózatig. A két elem együtt alkot működő csapadékvíz-elvezető rendszert, ezért a méretezésüket is együtt kell végezni: a lefolyócsövek száma az ereszcsatorna hosszától függ. A köznyelvben gyakran együtt emlegetik őket, a szakmai dokumentációban viszont külön tétel mindkettő.

Hány lefolyócsövet kell használni tíz méter ereszcsatornához?

A kalkulátor egyszerűsített arányt használ: tíz méter ereszcsatornához egy lefolyócső tartozik. Kisebb tetőnél, tíz méter alatti ereszhossz esetén redundancia céljából érdemes két lefolyócsövet megfontolni: ha az egyik eltömődik, a másik továbbra is elvezeti a vizet. Heves csapadékkal jellemzett területeken vagy meredek tetőfelületnél sűrűbb elhelyezés indokolt lehet, ezt a tervezővel vagy a kivitelezővel célszerű egyeztetni. A kalkulátor nem veszi figyelembe a helyi csapadékviszonyokat, ezért az eredmény kiindulási becslés.

Milyen anyagból készüljön az ereszcsatorna?

A műanyag (PVC) a legolcsóbb és a legkönnyebben szerelhető anyag. A cink lemez tartósabb és hagyományosabb megjelenésű, a hosszú élettartam azonban a bevonat minőségétől és a környezettől függ, ezért a gyártó műszaki adatlapját érdemes figyelembe venni. A festett alumínium köztes megoldás. Sós levegőjű, tengerparti környezetben a vastagabb falú PVC vagy a cink jobban ellenáll a korróziónak. A választásnál az is számít, mennyire van kitéve az eresz napsütésnek és hőingadozásnak.

Mekkora esést kell adni az ereszcsatornának?

Az ereszcsatornának a lefolyócső felé kell esést kapnia, hogy a víz szabadon lefolyjon, a lejtés pedig szabad szemmel alig látszódjon. Esés nélkül a víz megáll, algásodik, és nagy esőnél túlcsordul. A pontos mértéket a rendszer gyártójának szerelési útmutatója adja meg, ezért a beépítés előtt ezt ellenőrizni kell.

Milyen átmérőjű ereszcsatorna és lefolyócső ajánlott?

Az átmérőt a tető felületének nagysága és a helyi csapadékviszonyok alapján kell választani. A gyártók kínálatában több méret kapható, ezek közül a tervezéskor a vízelvezetési kapacitást kell ellenőrizni. A lefolyócső átmérője ne legyen kisebb az ereszcsatornáénál, mert a szűkület a rendszer leggyengébb pontjává válik, és a csapadékcsúcsnál ott telítődik a rendszer.

Mikor kell szakembert hívni a csapadékvíz-elvezetéshez?

Szakembert érdemes hívni többszintes épületnél, összetett geometriájú tetőnél (kontyolt tető, mansard, teraszos fedés pergolával), ha a lefolyócsöveket földbe fektetett csapadékvíz-hálózathoz kell kötni, vagy ha az esővizet tárolóba vezetik. Új épületnél a helyi építésügyi hatóság csapadékvíz-elvezetési terv előírását kérheti; a részleteket a helyi hatóságnál érdemes tisztázni. A hidraulikus méretezés és a csatlakozások kialakítása szakmai tudást igényel.

Kapcsolódó kalkulátorok

A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. július 3.

A kalkulátor becsült értékeket ad. A tényleges anyagmennyiség és költség a tető alakjától, a csatlakozásoktól, a vágási veszteségtől és a kivitelezéstől függ, ezért a végleges rendelés előtt a gyártó műszaki adatlapjával és a kivitelezővel célszerű ellenőrizni az adatokat.