Villanykábel keresztmetszet-számító (mm²)
Kiszámítja a villanykábel minimális keresztmetszetét mm²-ben a teljesítmény, a hossz és a megengedett feszültségesés alapján, IEC 60364 szerint.
Egy 4 kW-os, egyfázisú (230 V) fűtőtest 20 méter hosszú körén 2,5 mm²-es rézkábel szükséges, amelyet 20 A-es kismegszakítóval kell védeni. A 4 000 W teljesítmény 230 V-on, cos φ = 1,0 mellett 17,4 A tervezési áramot ad, ami már meghaladja az 1,5 mm²-es vezeték 15,5 A-es áramterhelhetőségét, ezért a számítás a következő, nagyobb szabványos keresztmetszetet adja. A feszültségesési feltétel ugyanebben az esetben 1,1 mm² minimumot követel, így a döntő szempont az áramterhelhetőség.
A számológép két feltételt vizsgál egyszerre, és a kábel akkor megfelelő, ha mindkettőt teljesíti. Az első az áramterhelhetőség: a vezető hőmérséklete nem haladhatja meg a PVC szigetelés 70 °C-os folyamatos határát. A második a feszültségesés: hosszú körön az ellenállás miatt a fogyasztóhoz érkező feszültség csökken, ami rontja a világítás fényét és a motorok működését.
A tervezési áram a teljesítményből, a táplálás feszültségéből és a teljesítménytényezőből számítható, majd ehhez és a kábel hosszához igazítva kell kiválasztani a keresztmetszetet. Az eredmény a legkisebb szabványos keresztmetszet, amely mindkét feltételt teljesíti, és megadja a tényleges feszültségesést és az ajánlott kismegszakítót. Rövid köröknél általában az áramterhelhetőség dönt, hosszabb köröknél a feszültségesés a meghatározó.
A számítás elsősorban egyfázisú lakásköri dugaljakhoz, világításhoz, fűtőtestekhez és háztartási gépekhez alkalmazható. Háromfázisú (400 V) köröknél, például motoroknál, hőszivattyúknál és ipari berendezéseknél ugyanez az elv érvényes, de az áram- és feszültségviszonyok eltérnek. Az eredmények azonban tájékoztató jellegűek: a végleges méretezéshez figyelembe kell venni a környezeti hőmérsékletet, a kábelek csoportosítását és a tényleges telepítési módot.
A kapott értéket ezért kiindulópontként érdemes kezelni. Ha a kábel hossza, a terhelés vagy a telepítési mód eltér a feltételezettől, az eredmény is változik, ezért a villamos tervet a kivitelezés előtt érdemes képesített szakemberrel elkészíttetni.
Az eredmény automatikusan frissül.
1,0 ohmos fogyasztókhoz (fűtőtestek) · 0,85–0,92 motorokhoz és klímához
Teljes távolság az elosztótáblától a készülékig vagy konnektorig
Ajánlott keresztmetszet
Áramterhelés szerint: 1.5 mm² · Feszültségesés szerint: 1.5 mm²
- Méretezési áram
- 9,2 A
- Minimum áramterhelés szerint (B2 fektetési mód)
- 1.5 mm²
- Minimum feszültségesés szerint
- 1.5 mm²
- Tényleges feszültségesés
- 1,42 %
- Ajánlott kismegszakító
- 10 A
Hogyan működik
Képlet
Hogyan működik a számítás
Hogyan számítható ki a kábel keresztmetszete mm²-ben
A villanykábel keresztmetszetének helyes megválasztása minden villamos szerelés alapfeladata. Az alulméretezett vezeték terhelés alatt túlmelegszik, károsítja a szigetelést, és tűzveszélyt jelent. A túlméretezett kábel viszont fölösleges anyagköltséget okoz. A minimális keresztmetszetet két, egymástól független feltétel határozza meg: az áramterhelhetőség és a megengedett feszültségesés. A beépített kábelnek mindkét feltételt egyszerre kell teljesítenie, ezért a két eredmény közül a nagyobbat kell figyelembe venni.
Első feltétel: áramterhelhetőség
Az első feltétel a legegyenesebb: a vezetőben folyó áram nem emelheti a hőmérsékletet a szigetelés biztonságos határa fölé. PVC szigetelésű kábeleknél a folyamatos üzemi hőmérséklet felső határa 70 °C.
A tervezési áram (Ib) a teljesítményből és a táplálás típusából számítható:
- egyfázisú kör (230 V): Ib = P / (V × cos φ)
- háromfázisú kör (400 V): Ib = P / (√3 × V × cos φ)
Ib ismeretében a szabványos keresztmetszetek közül azt az elsőt kell kiválasztani, amelynek áramterhelhetősége (Iz) legalább akkora, mint Ib. A számológép a B2 telepítési módhoz, PVC szigeteléshez és rézvezetőhöz, egyfázisú körre az IEC 60364-5-52 szabvány B.52.2 táblázatának megfelelő értékeit használja: 1,5 mm² esetén 15,5 A; 2,5 mm² esetén 21 A; 4 mm² esetén 28 A; 6 mm² esetén 36 A; 10 mm² esetén 50 A; 16 mm² esetén 68 A; 25 mm² esetén 89 A; 35 mm² esetén 110 A. Háromfázisú körnél a három terhelt vezetőre vonatkozó oszlop értékei alacsonyabbak, mert a három aktív vezető egymást melegíti.
Második feltétel: megengedett feszültségesés
A második feltétel a feszültségesést korlátozza. A vezeték ellenállása miatt a fogyasztóhoz érkező feszültség a hossz és az áram arányában csökken. Hosszú körön ez rontja a világítás fényét, csökkenti a fűtőberendezések hatásfokát, és lerövidítheti a motorok élettartamát. A számológép a megengedett maximumot 3 %-nak veszi világítási körökre, 5 %-nak pedig dugaljakra és egyéb körökre. Ezek a határértékek a számítás bemenő paraméterei.
A feszültségesési feltételből adódó minimális keresztmetszet:
S_vd = (k × ρ × L × Ib) / ΔU_max
Ahol k = 2 egyfázisú körben, mert az áram oda és vissza is végigfolyik a kábelen, k = √3 háromfázisú körben. ρ = 1/56 Ω·mm²/m a réz fajlagos ellenállása 20 °C-on, L a kábel hossza méterben, ΔU_max pedig a megengedett feszültségesés voltban. Például 5 % × 230 V = 11,5 V. Az S_vd folytonos érték, ezért a következő szabványos keresztmetszetre kell kerekíteni.
Végső keresztmetszet: a két feltétel közül a nagyobb
A telepítendő kábel keresztmetszete mindig a két feltétel közül a nagyobb. Rövid köröknél általában az áramterhelhetőség a szigorúbb feltétel. A hossz növekedésével a feszültségesés válik meghatározóvá, és ugyanazon áram mellett egyre nagyobb keresztmetszetet kényszerít ki. A számológép mindkét feltételt automatikusan kiértékeli, és megadja az ajánlott keresztmetszetet, a hozzá tartozó tényleges feszültségesést és a kismegszakítót.
A kismegszakító kiválasztása
A kismegszakító a védendő kábel elején helyezkedik el. Névleges árama legalább Ib legyen, de soha ne legyen nagyobb a kiválasztott kábel Iz értékénél. A számológép az IEC 60898-1 szerinti szabványos sorozatból (6, 10, 13, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 63, 80, 100 és 125 A) a legkisebb olyan értéket javasolja, amely kielégíti Ib-t. Ha a kört áram-védőkapcsolóval (FI-relé) is védik, a kismegszakítót és az áram-védőkapcsolót a villanyszerelő egymáshoz igazítva választja ki.
A B2 telepítési mód és más esetek
A számológép a B2 telepítési módot használja: többerű kábel védőcsőben falon vagy kábelcsatornában, 30 °C környezeti hőmérsékleten. Lakóépületekben ez az egyik leggyakoribb megoldás. Más telepítési módoknál, például földbe fektetett csőben, szabad levegőn futó kábelnél vagy nyitott kábeltálcán, az áramterhelhetőségi értékek eltérnek, ezért a számológép eredménye pontatlan lehet. Ugyanabban a csőben futó több kábel, illetve a magasabb környezeti hőmérséklet szintén csökkenti az áramterhelhetőséget. Ilyen esetekben a szabvány korrekciós tényezőit kell alkalmazni, a tényleges telepítési módot pedig szakembernek kell meghatároznia.
Példaszámítás: hosszú dugaljkör
Egy 16 A-es, egyfázisú dugaljkörnél a 2,5 mm²-es rézkábel 21 A-es áramterhelhetősége elegendő. Az 5 %-os feszültségesési határ mellett ez a keresztmetszet körülbelül 50 méterig megfelel. A számítás menete: ΔU = 2 × (1/56) × L × 16 / 2,5. Ha L = 70 m, akkor ΔU ≈ 16,0 V, ami a 230 V-nak körülbelül 7,0 %-a, tehát a 2,5 mm²-es kábel nem elegendő. 4 mm²-es keresztmetszet mellett ugyanez a feszültségesés ≈ 10,0 V, vagyis körülbelül 4,3 %, ami a határ alatt marad. Ez a példa mutatja, hogy a hosszú kör vastagabb vezetőt igényel a feszültségesés miatt, nem az áram miatt.
Gyakori hibák
A leggyakoribb hiba, hogy a számítást csak az áramra vagy csak a hosszra alapozzák, pedig a két feltételt együtt kell vizsgálni. Gyakori az is, hogy a feszültségesésnél a kábel hosszát csak egy irányban veszik figyelembe, holott egyfázisú körben az áram oda és vissza is végigfolyik, ezért szerepel a k = 2 tényező. Motoroknál a cos φ = 1,0 érték alkalmazása alulbecsüli az áramot. Hibás a kismegszakító névleges áramát a kábel Iz értéke fölé választani, mert ilyenkor a vezeték túlterhelés ellen nincs védve. Végül a telepítési mód téves megadása is jelentős eltérést okozhat, mert a szabadon futó kábel más áramterhelhetőséget jelent, mint a védőcsőben futó.
A számítás sorrendje
A számítás öt lépésből áll. Először a terhelés teljesítményéből és a táplálás típusából meghatározandó a tervezési áram. Másodszor az áramterhelhetőségi értékek között keresendő az első olyan keresztmetszet, amelynek Iz értéke eléri Ib-t. Harmadszor kiszámítandó az S_vd érték a hossz és a megengedett feszültségesés alapján, majd a szabványos keresztmetszetek közül az a választandó, amely az S_vd-nél nem kisebb. Negyedszer a két eredmény közül a nagyobb adja a végleges keresztmetszetet. Ötödször ellenőrzendő, hogy a kismegszakító névleges árama legalább Ib, de nem nagyobb a kábel Iz értékénél.
Mikor nem alkalmazható ez a számítás
A számológép nem alkalmas robbanásveszélyes környezetre, nagy teljesítményű ipari berendezések tápkábeleire vagy párhuzamosan kötött kábelekre. Harmonikus tartalmú terheléseknél, például frekvenciaváltóval vezérelt motoroknál vagy LED-meghajtóknál a teljesítménytényező és az áram eltérhet a számológép feltételezéseitől, ezért a berendezés műszaki adatlapját is érdemes figyelembe venni. Ha a kábel földbe, vízbe vagy hőforrás közelébe kerül, a korrekciós tényezők olyan mértékben módosíthatják az eredményt, hogy a számítás csak kiindulópontként szolgálhat.
Mikor érdemes szakembert bevonni
A számológép becslést ad, és nem helyettesíti a villamos tervet. Lakásban végzett új szerelés és jelentős átalakítás tervezését javasolt képesített villamos tervezőre bízni, a kivitelezést pedig képesített villanyszerelőre. A munka befejezése után a szerelés ellenőrzését és dokumentálását is érdemes szakemberrel elvégeztetni. Ez nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem az utólagos javítások és a többletköltségek elkerülését is.
Gyakori kérdések
Milyen keresztmetszetű kábel szükséges általános dugaljkörhöz?
Általános, 16 A-es kismegszakítóval védett dugaljkörhöz, amely a nappalit, a hálószobákat és a konyhát látja el, a minimális keresztmetszet áramterhelhetőségi alapon 2,5 mm² rézvezető PVC szigeteléssel, B2 telepítési mód mellett (Iz = 21 A). Ha a kör hossza meghaladja a körülbelül 50 métert, a feszültségesési feltétel miatt 4 mm²-es keresztmetszet válik szükségessé, amely körülbelül 80 méterig elegendő. A számológép a konkrét hosszra pontos értéket ad, a végleges kivitelezés előtt azonban a teljes nyomvonalat és a korrekciós tényezőket szakemberrel érdemes ellenőriztetni.
Mi a különbség az egyfázisú és a háromfázisú méretezés között?
Egyfázisú körben az áram egyetlen fázis- és nullvezető-párban folyik, ezért a feszültségesés számításában a hosszt kétszeres tényezővel (k = 2) kell figyelembe venni. Kiegyensúlyozott háromfázisú körben a három fázis megosztja a terhelést, a hosszra vonatkozó tényező pedig √3. Azonos teljesítmény és hossz mellett a háromfázisú kábel fázisonkénti keresztmetszete kisebb, mert minden vezető csak a teljes teljesítmény egyharmadát viszi. Egy 4 kW-os terhelésnél a háromfázisú kör tervezési árama fázisonként mintegy 5,8 A, míg egyfázisú táplálásnál 17,4 A.
Mi a B2 telepítési mód, és mikor alkalmazandó?
A B2 mód az IEC 60364-5-52 szabvány egyik telepítési módja: többerű kábel védőcsőben falon vagy kábelcsatornában, 30 °C környezeti hőmérsékleten. Lakóépületekben ez az egyik leggyakoribb eset világítási és dugaljkörökhöz. Más módszereknél, például földbe fektetett csőben, szabad levegőn vagy nyitott kábeltálcán, az áramterhelhetőségi értékek eltérnek, ezért a számológép eredménye ilyenkor pontatlan keresztmetszetet adhat. Ilyen esetben a szabvány korrekciós tényezőit kell alkalmazni, és a tényleges telepítési módot szakemberrel érdemes egyeztetni.
Miért kell a hosszabb köröknél vastagabb kábel?
A vezeték ellenállása arányos a hosszával és fordítottan arányos a keresztmetszetével. Hosszú körön ezért már közepes áram is jelentős feszültségesést okoz. A számológép képlete szerint egy 2,5 mm²-es, 70 méter hosszú, 16 A-rel terhelt egyfázisú kör feszültségesése körülbelül 7 %, ami meghaladja az 5 %-os határt. Ugyanezen a hosszon 4 mm²-es keresztmetszet mellett a feszültségesés körülbelül 4,3 %, tehát a határon belül marad. A hosszú kör ezért a feszültségesési feltétel miatt igényel vastagabb vezetőt, akkor is, ha az áramterhelhetőség már kielégítő.
Közvetlenül kivitelezéshez felhasználhatók az eredmények?
Az eredmények tájékoztató becslések, amelyek a megadott kiindulási feltételezésekből indulnak ki. A végleges méretezéshez ellenőrizendő a környezeti hőmérséklet korrekciója, a kábelcsoportosítás, a tényleges telepítési mód és a szigetelés típusa. Lakásban végzett új szerelésnél és jelentős átalakításnál a tervezés és a kivitelezés képesített szakemberre bízása javasolt. A számológép ezt a folyamatot nem helyettesíti.
Melyik szabvány határozza meg a kábelek minimális keresztmetszetét?
A kábelek áramterhelhetőségi értékeit az IEC 60364-5-52 szabvány telepítési módokra vonatkozó táblázatai adják meg. Magyarországon a HD 60364 szabványsorozatot a magyar szabványosítás veszi át, a magyar változat jelölése MSZ HD 60364, ezért a számítás az ebből származó nemzetközi elveken alapul. A kismegszakítók méretezését az IEC 60898-1 szabvány írja le. A helyi kiegészítő előírásokat a szakembernek kell ellenőriznie.
Kapcsolódó kalkulátorok
Lakáselosztó Méretezési Kalkulátor
Kiszámítja a szükséges áramkörök számát, a minimális szerződött teljesítményt és a lakáselosztó méretét magyar lakásokhoz.
Elektromos teljesítmény kalkulator szobánként
Kiszámítja az egyes szobák teljesítményt és áramot. Biztosítékméret és kábel keresztmetszet az MSZ EN 60364 szerint. Ingyenes, magyar nyelvű.
Háztartási Gépek Energiafogyasztásának Kalkulátora
Számolja ki a ház elektromos gépei havi áramfogyasztását kWh-ban. Adja meg az egyes berendezések teljesítményét, napi használati óráit és havi napjait.
Az összes Felújítás és gépészet kalkulátor megtekintése →
A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. június 21.
Az eredmények tájékoztató becslések. A tényleges értékeket befolyásolja a berendezés, a telepítési mód, a környezeti hőmérséklet, a kábelek csoportosítása és a terhelés változása. Kivitelezés előtt érdemes a villamos tervet képesített szakemberrel elkészíttetni és ellenőriztetni.