Kerítés költség kalkulátor: mennyibe kerül a kerítés?
Megbecsüli a kerti kerítés költségét Magyarországon. Négy típus: horganyzott drótháló, táblás acélpanel, fakerítés és előre gyártott betonelemes kerítés.
Egy 10 m × 8 m-es kertrész körbekerítéséhez 36 folyóméter kerítés kell, és a hazai gyakorlatban bevett 2,5 méteres oszlopkiosztás mellett ehhez ⌈36 / 2,5⌉ + 1 = 16 oszlop tartozik. Ha a választás 1,2 méter magas horganyzott hatszögletű drótháló, akkor a bevásárlólistán 36 folyóméter háló, 16 darab horganyzott csőoszlop, feszítőhuzal és a rögzítéshez szükséges kapocs szerepel.
A végösszeg ebből három tételből áll össze: az anyag folyóméterenkénti ára, az oszlopok és a rögzítőelemek, valamint a kivitelezés munkadíja. Ez utóbbi sok esetben a teljes összeg 40–60 százalékát teszi ki, vagyis a saját kivitelezés érdemben csökkenti a projekt költségét, ha a terep sík és a szerkezet egyszerű.
A kerítés típusa évtizedekre eldönti, mennyibe kerül a folyóméter. A horganyzott drótháló a skála alján áll, a táblás acélpanel és a fakerítés a középmezőnyben, az előre gyártott betonelemes kerítés pedig a tetején, cserébe a leghosszabb élettartammal. Egy debreceni sarokteleknél, ahol a nyomvonal két oldalon közterülettel határos, ugyanaz a 36 folyóméter jóval többe kerül táblás panelból, mint hálóból, és a helyi építési szabályzat is szigorúbb lehet az utcafronti szakaszra.
A kalkulátor a kerítendő teljes hosszból, a kiválasztott kerítéstípusból, valamint a folyóméterenkénti anyag- és munkadíjból számol, és külön kiírja a becsült oszlopszámot is. Az egységárakat érdemes a kapott árajánlat számaival felülírni, mert a piaci szint régiónként és kivitelezőnként eltér: a fővárosi és a belvárosi, nehezen megközelíthető nyomvonalakon a munkadíj magasabb, vidéken jellemzően a sáv alsó felében mozog. Így a kalkulátor nem elméleti becslést ad, hanem a saját ajánlataid összehasonlítható változatát.
A nyomvonalat mindig szakaszonként mérd fel, ne a telek névleges méreteiből számolj, mert a kerítés a valóságban ritkán fut pontosan a mért oldalhosszakon: az iránytörések, a kapuk helye és a szomszéddal közös oldalhatár mind módosítják a végeredményt. A kapuk egyébként sem részei a folyóméteres egységárnak, azokra külön ajánlatot kell kérni. A magassági és anyaghasználati korlátokat pedig a település helyi építési szabályzata rögzíti, ezért a végleges rendelés előtt érdemes az önkormányzatnál ellenőrizni, mi engedélyezett az adott övezetben.
Az eredmény automatikusan frissül.
Összegezd a szakaszokat. Egy 10 m × 8 m-es kertnél a kerület 36 m.
Automatikusan módosítja a referencia egységárakat. Igazítsd a kapott árajánlathoz.
Kerítéstípusonkénti referenciaérték. Igazítsd a kapott árajánlathoz.
Adj meg nullát, ha csak az anyagköltséget szeretnéd látni.
Becsült teljes költség
40 m kerítéshosszra
Anyagköltség
40 m × 10 Ft/m
Munkadíj
40 m × 10 Ft/m
- Teljes hossz
- 40 folyóméter
- Becsült oszlopszám (2,5 m osztásköz)
- 17
- Anyagköltség
- 400 Ft
- Munkadíj
- 400 Ft
- Teljes költség
- 800 Ft
Hogyan működik
Képlet
Hogyan működik a számítás
Kerítés költsége Magyarországon: így számold ki
Egy új kerítés kijelöli a telek határát, megváltoztatja a ház utcaképét és biztosítja a kert intimitását. A folyóméterenkénti költség azonban típusonként rendkívül eltérő: a legegyszerűbb horganyzott drótháló és a legtartósabb, előre gyártott betonelemes kerítés között többszörös a különbség. Aki úgy kér árajánlatot, hogy nem ismeri a saját projektje mennyiségeit, azonnal hátrányba kerül a tárgyaláson. A kerítéstípus megválasztása nem csupán esztétikai kérdés, hiszen évtizedekre meghatározza a tartósságot, a karbantartási igényt és a kivitelezés munkaigényét.
Mit számol a kalkulátor, és miért működik a képlet
A logika lineáris. A kerítés minden folyómétere nagyjából ugyanannyi anyagot és ugyanannyi munkaórát igényel, ezért a teljes hosszt elég megszorozni a folyóméterenkénti anyagárral és a folyóméterenkénti kivitelezési díjjal. A két egységárat azért érdemes külön mezőben megadni, mert az ajánlatok gyakran összevonják őket, és így nem derül ki, mekkora hányadot tesz ki a munkadíj. Ha a munkadíj mezőbe nullát írsz, tiszta anyagköltséget kapsz, ami a saját kivitelezés tervezéséhez a leghasznosabb kiindulópont.
Az oszlopszám külön képlettel készül. A 2,5 méteres osztásköz a hazai gyakorlatban bevett érték hálós és fa kerítésnél, sík terepen, körülbelül 1–1,2 méteres magasságig. A hosszt elosztva az osztásközzel megkapjuk a mezők számát, majd egyet hozzáadunk, mert minden mező két végét oszlop zárja: n mezőhöz n+1 oszlop tartozik. A felfelé kerekítés azért kell, mert oszlopot csak egész darabban lehet vásárolni. Egy 36 méteres kerületnél ez 16 oszlopot jelent, egy 40 méteresnél 17-et.
A négy leggyakoribb kerítéstípus
Horganyzott drótháló. A legolcsóbb és a legelterjedtebb megoldás hátsó kertekben, telekhatárokon és mezőgazdasági területeken. A tűzihorganyzott hegesztett vagy hatszögletű háló tekercsben kapható a nagyobb barkácsáruházakban és az építőanyag-kereskedésekben. A telepítéshez jellemzően 40 milliméter átmérőjű horganyzott csőoszlop és feszítőhuzal kell, a hálót pedig kapcsokkal rögzítik. Karbantartást gyakorlatilag nem igényel.
Táblás acélpanel. A hegesztett huzalból készülő, poliészter porszórással bevont tábla a modern családi házak jellemző kerítése, jellemzően 1,5 méteres magasságban. Drágább, mint a háló, viszont évtizedekig tart, és minimális a felújítási igénye, ezért a teljes életciklusra vetítve gyakran kedvezőbb választás.
Fakerítés. Impregnált fenyő vagy akác lécekből, függőleges vagy vízszintes osztással, jellemzően természetközeli kertekhez. Anyagára a táblás panel alatt marad, viszont a szabadban álló fa rendszeres lazúrozást vagy lakkozást kíván, különben a téli nedvesség és a nyári UV-terhelés mellett gyorsan tönkremegy. Ezt a visszatérő karbantartási költséget bele kell számolni a döntésbe, mert a hálónál és az acélpanelnál nem jelentkezik.
Előre gyártott betonelemes kerítés. Teljes takarást, kiemelkedő élettartamot és minimális karbantartást ad. A sima vagy kőmintás betonpanelek a költségskála tetején állnak, mert a tartóoszlopok mellett pont- vagy sávalapot is igényelnek. Ahol a teljes takarás és a zajcsökkentés a cél, hosszú távon ez a racionális választás.
Oszlopok, osztásköz és terep
Az osztásköz határozza meg a kerítés merevségét. Sík terepen, 1 méteres hálónál a 2,5 méter elegendő. Magasabb, 1,5–2 méteres kerítésnél, vagy szeles, nyílt fekvésű alföldi telken 2 méterre érdemes sűríteni, ami 40 méteren már 21 oszlopot jelent. Lejtős terepen a mezőket lépcsőzni kell, ez több oszlopot, több kiegészítő elemet és több munkaórát igényel. Az oszlopok betonozása külön anyagköltség, amelyet sok ajánlat önálló soron szerepeltet.
Ami nincs benne a folyóméteres árban
A kapuk soha nem részei a folyóméteres egységárnak. A gyalogoskapu, a nagykapu és az esetleges kapuautomatika három külön tétel, mindháromra külön ajánlatot kell kérni. Ugyanígy külön szokták számlázni a nyomvonal kitűzését, a bozótirtást, a földmunkát és a tereprendezést. Egyenetlen terepen ez az összeg nem elhanyagolható, ezért érdemes már az ajánlatkérésnél tételes bontást kérni.
Szabályozási keret
Az országos településrendezési és építési követelményeket az OTÉK, vagyis a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. A kerítés magasságára, átláthatóságára és anyaghasználatára vonatkozó konkrét előírásokat viszont a település helyi építési szabályzata (HÉSZ) és a településképi rendelet rögzíti, ezek pedig településenként és övezetenként eltérnek. Az utcafronti szakaszra jellemzően szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a szomszéd felőli oldalhatárra. Anyagrendelés előtt az illetékes önkormányzat főépítészénél célszerű ellenőrizni a határértékeket.
Mikor érdemes szakembert hívni
Egyszerű hálós kerítést sík terepen, 30–40 méteres hosszig gyakorlott barkácsoló is fel tud állítani. Táblás panel kapuval, betonelemes kerítés, lejtős telek vagy szomszéddal közös telekhatár esetén viszont a szakkivitelező a biztosabb és hosszú távon olcsóbb út. Kérj két vagy három tételes ajánlatot, amely tartalmazza az anyagot, az oszlopok számát, a rögzítés módját és a vállalt garanciát.
Gyakori hibák a becslésnél
A leggyakoribb tévedés a kerület alulbecslése: a nyomvonalat szakaszonként kell felmérni, nem a telek névleges méreteiből számolni. A második a munkadíj kihagyása, ami a végösszeget akár felére torzítja. A harmadik pedig az, hogy a kapuk, a földmunka és az oszlopbetonozás kimarad a keretből, és a projekt közben derül ki a hiány.
Gyakori kérdések
Mennyibe kerül a kerítés folyóméterenként Magyarországon?
A telepített összköltség (anyag és munkadíj együtt) a kerítés típusától függ leginkább. A horganyzott drótháló a legolcsóbb megoldás, a fakerítés és a táblás acélpanel a középmezőnyben helyezkedik el, az előre gyártott betonelemes kerítés pedig a legdrágább, viszont a leghosszabb élettartamú. Az árak régiónként, kivitelezőnként és a nyomvonal megközelíthetősége szerint is eltérnek, a fővárosi és belvárosi munkák jellemzően drágábbak. A pontos becsléshez írd be a kapott árajánlatok folyóméterenkénti egységárait a kalkulátor mezőibe.
Melyik a legolcsóbb kerítéstípus egy családi ház kertjéhez?
Folyóméterre vetítve a horganyzott drótháló a legolcsóbb telepített megoldás, ráadásul tartós és gyakorlatilag karbantartásmentes. Ha takarásra is szükség van, de a keret szűk, a fakerítés jó kompromisszum, viszont évente lazúrozni vagy lakkozni kell, és ez a visszatérő költség hosszú távon összeadódik. A táblás acélpanel és a betonelemes kerítés kezdeti befektetése lényegesen nagyobb, cserébe évtizedekig szinte semmilyen karbantartást nem igényel, így a teljes életciklusra vetítve közelebb kerülnek egymáshoz.
Hány oszlop kell 40 méter kerítéshez?
A szokásos 2,5 méteres osztásközzel ⌈40 / 2,5⌉ + 1 = 17 oszlop szükséges. Az egyet azért kell hozzáadni, mert minden mezőt két végén oszlop zár le, tehát 16 mezőhöz 17 oszlop tartozik. Magasabb, 1,5–2 méteres kerítésnél vagy szeles, nyílt fekvésű telken az osztásközt 2 méterre érdemes sűríteni, ami ugyanezen a 40 méteren már 21 oszlopot jelent. Az oszlopok betonozása külön anyagköltség, amelyet bele kell számolni a keretbe. A kalkulátor automatikusan a 2,5 méteres osztásközzel dolgozik.
Szükséges-e engedély a kerítés telepítéséhez Magyarországon?
A telekhatáron álló kerítés építése az építésügyi eljárásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek között szerepel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs szabály: az országos követelményeket az OTÉK, vagyis a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet tartalmazza, a kerítés magasságát, átláthatóságát és anyaghasználatát pedig a település helyi építési szabályzata (HÉSZ) és a településképi rendelet köti meg. Műemléki környezetben vagy helyi védelem alatt álló területen településképi bejelentési eljárás is szükséges lehet. Anyagrendelés előtt ellenőrizd a feltételeket az illetékes önkormányzat főépítészénél.
Sok karbantartást igényel a fakerítés?
Igen, ez a fakerítés legnagyobb rejtett költsége. A szabadban álló fa rendszeres kezelést kíván lazúrral, kültéri lakkal vagy impregnálószerrel, különben a téli nedvesség és a nyári UV-terhelés hatására gyorsan szürkül, repedezik és korhad. Az impregnált fenyő kezdeti ellenállása jobb, de a felületkezelést így sem lehet megspórolni. Ezzel szemben a porszórt acélpanel évtizedekig kitart alkalmi mosáson kívül bármilyen beavatkozás nélkül, a horganyzott háló és a betonelemes kerítés pedig gyakorlatilag karbantartásmentes.
Mikor érdemes szakkivitelezőt megbízni saját kivitelezés helyett?
Egyszerű hálós kerítést sík terepen, körülbelül 30–40 méteres hosszig gyakorlott barkácsoló is fel tud állítani. Táblás acélpanel kapuval, előre gyártott betonelemes kerítés, lejtős telek vagy szomszéddal közös telekhatár esetén viszont érdemes szakkivitelezőt bízni a munkával. Egy rosszul telepített kerítés kockázata (ferde oszlopok, meglazult háló, alapozás nélküli betonpanel) messze meghaladja a megspórolt munkadíjat. Kérj két vagy három tételes ajánlatot, amely tartalmazza az anyagot, az oszlopok számát, a rögzítés módját és a garanciát.
Mit válasszak szeles, nyílt fekvésű telekre?
Nyílt, szélnek kitett telken a szélterhelés a kerítés fő igénybevétele, ezért a merevség fontosabb, mint az ár. Ilyen helyen a táblás acélpanel vagy az előre gyártott betonelemes kerítés a stabilabb megoldás, mindkettőnél sűrűbb, 2 méteres oszloposztással és mélyebb betonozással. Teljesen zárt felületnél a szél nagyobb erővel terheli a szerkezetet, ezért az alapozás méretezését érdemes a gyártó műszaki adatlapja alapján ellenőrizni. Hálós kerítésnél a feszítőhuzal megfelelő megfeszítése és az iránytörésekben elhelyezett támasztóoszlop akadályozza meg a háló elernyedését.
Az összes Kert, kültér és víz kalkulátor megtekintése →
A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. május 16.
A kalkulátor becslést ad a megadott hossz és egységárak alapján. A tényleges költség eltérhet a terep adottságai, a nyomvonal megközelíthetősége, a kiválasztott anyagminőség és az aktuális piaci árak miatt. Kötelezettségvállaláshoz kérj tételes kivitelezői árajánlatot.