Marseille-i cserép darabszám m²-enként

Hogyan működik a számítás

Marseille-i cserép: modellek, fedési érték és darabszám

A marseille-i cserép az egyik leggyakrabban használt agyagcserép-típus az új építésű tetőknél. Oldalt és felül egymásba kapcsolódó bordázata egyszerűsíti a lefektetést, és rövidíti a kivitelezés idejét a hagyományos hódfarkú vagy hornyolt cserépfedésekhez képest. A név a franciaországi Marseille városából származik, ahol a 19. században fejlesztették ki ezt a formátumot, és ahonnan Nyugat-Európa nagy részén elterjedt.

A kalkulátor egy megadott tetőfelülethez és egy kiválasztott modellhez megadja a szükséges cserepek számát, a megadott tartalékkal együtt. Ez a szöveg leírja, mi áll a számítás mögött, mikor érdemes használni, és mely hibák vezetnek rendelési problémákhoz.

Két fő modell és méretük

A standard marseille-i cserép tipikus mérete 40 és 43 cm × 24 és 26 cm közötti. Egy négyzetméterre nagyjából 15 és 16 darab jut, ezért a kalkulátor standard modellnél 16 db/m² értékkel számol. Ez a formátum a leggyakoribb a barkácsáruházak és a hazai cserépgyártók kínálatában.

A nagy méretű változat 50 és 53 cm × 28 és 32 cm közötti. A nagyobb darabméret miatt a fedési érték 12 és 13 db/m² közé esik, a kalkulátor 13 db/m²-rel számol. Ez a formátum inkább nagyobb tetőfelületeknél és modern építészeti megoldásoknál fordul elő, ahol a gyorsabb lefektetés ellensúlyozza a soronkénti kevesebb illesztést.

A két modell közötti különbség a rendelésnél jelentős. Egy 100 m²-es tetőnél feltételezett 10%-os tartalékkal a standard formátumhoz kb. 1 760 darab (100 × 16 × 1,1), a nagy formátumhoz kb. 1 430 darab (100 × 13 × 1,1) kell. A 330 darabos különbség a szállítandó tömegen és a raklapok számán is látszik. A tömeg azonban nem csak a darabszámtól függ, ezért a szállító által megadott tömeget külön érdemes ellenőrizni.

Miért a ferde felület számít

A kalkulátor bemenete a tető valódi, ferde felülete, nem az épület alaprajzi vetülete. A két érték akkor tér el jelentősen, ha a lejtés nagy. A ferde felület a következőképpen számítható:

Ferde felület = alaprajzi terület × √(1 + (lejtés % ÷ 100)²)

30%-os lejtésnél a szorzó 1,044, ami 4,4%-os többletfelületet jelent. 35%-nál a szorzó 1,059, 45%-nál 1,097, vagyis közel 10%-kal több felület. Egy 80 m² alaprajzú, 30%-os lejtésű tetőnél a valódi felület kb. 83,5 m², ami feltételezett 10%-os tartalékkal standard cserépből kb. 1 470 darabot jelent.

Ha az alaprajzi területet veszik alapul, kevesebb cserép kerül megrendelésre, a hiányzó darabokat pedig később más gyártási tételből kell pótolni. Ebből színeltérés adódhat, amely a tetőn évek múlva is látszik.

Minimális lejtés

A marseille-i cserép csak meghatározott minimális lejtésnél szerelhető megbízhatóan. A pontos értéket a konkrét termék műszaki adatlapjából kell ellenőrizni, mert a gyártói előírások eltérhetnek. Ennél kisebb lejtésnél a víz nem folyik el megbízhatóan a cserepek átfedésein, és nő a beázás kockázata. Csapadékos hegyvidéki térségekben a biztonság érdekében magasabb lejtést szokás választani, ezt érdemes a tervezésnél figyelembe venni.

Tartalék: hulladék és javítási készlet

A tartalék két célt szolgál. Egyrészt fedezi a vágásokat a tető szélénél, a gerincnél és a vápáknál, valamint a szállítás és a lefektetés közben keletkező töréseket. Másrészt biztosítja, hogy legyen azonos gyártási tételű pótcserép a későbbi javításokhoz.

A tartalék mértéke a tető geometriájától függ:

• egyszerű, egy vagy két téglalap alakú síkú tető: kisebb tartalék elegendő,
• többsíkú tető, kontyolt tető, manzárdtető vagy vápák: nagyobb tartalék szükséges,
• szabálytalan alaprajz, sok vágással: a legnagyobb tartalék javasolt.

A kalkulátorban megadott tartalék kiindulópont, amelyet a tető tényleges geometriája alapján érdemes módosítani.

Az azonos gyártási tétel különösen fontos. Ugyanannak a típusnak eltérő tételei kisebb méret-, szín- vagy mázbeli különbséget mutathatnak, amelyek néhány év kültéri hatás után válnak láthatóvá. Ezért az egész fedést egyszerre, egy tételből érdemes megrendelni, és a tartalékot is ebből a tételből kell tárolni.

Kiegészítők, amelyeket külön kell számolni

Egy teljes tetőfedéshez több kiegészítő szükséges, amelyek nem tartoznak ebbe a kalkulátorba: gerincelem, szélcserép (a tető szélén lévő záróelem), ereszcsatorna, rögzítőkapocs, alátétfólia és vízzáró membrán. Ezek mennyiségét külön kell meghatározni, és a költségvetésben külön tételként kell szerepeltetni. A rögzítőkapcsok és az alátétfólia darabszámát a tervezett szerkezet és a gyártó előírásai határozzák meg.

Szabvány és műszaki háttér

Az EN 1304:2005 európai szabvány az agyagból készült tetőcserepek és kiegészítők termékmeghatározásait és követelményeit rögzíti, köztük a vízfelvételre, a hajlítószilárdságra és a méreti tűrésekre vonatkozó előírásokat. Magyarországon az európai szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) veszi át, a hatályos magyar változatot az MSZT jegyzékében kell ellenőrizni. Az országos építési előírások, köztük az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet), és a helyi építésügyi hatóság kiegészítő előírásai is figyelembe veendők, ezért a tervezés előtt érdemes ezeket is megnézni.

A felület mérése a gyakorlatban

A ferde felület kiszámításához a tető lejtését és az alaprajzi méreteket kell ismerni. A lejtés legtöbbször a gerinc és az eresz közötti magasságkülönbségből és a vízszintes távolságból határozható meg. Több síkú tetőnél célszerű a síkokat külön téglalap alakú részekre osztani, minden részt külön kiszámolni, majd az eredményeket összeadni. A kéményeknél, tetőablakoknál és a hozzájuk kapcsolódó bádogozásnál a mennyiségi különbség kicsi, de a vágások száma megnő, ezért ilyenkor a tartalék felső határát érdemes választani. A méréshez érdemes fényképet készíteni a tetőről is, mert a később hozzáadott vagy módosított felületek könnyen kimaradnak a számításból.

Mikor nem érdemes ezt a kalkulátort használni

A kalkulátor csak marseille-i cserép darabszámát számolja. Más formátumoknál, például hódfarkú vagy hullámcserépnél, a fedési érték és a bordázat más, ezért a modellválasztás nem alkalmazható. A számítás nem ad szerkezeti ellenőrzést, nem tervezi a tetőszerkezetet, és nem helyettesíti a kivitelezői felmérést. Ha a tető lejtése a gyártói minimum alatt van, a fedésfajta megváltoztatása a megoldás, nem a darabszám módosítása.

Gyakori hibák

• Az alaprajzi terület megadása a ferde felület helyett. Ez a leggyakoribb hiba, és a rendelés könnyen kevés lehet.
• A tartalék elfelejtése. A vágások miatt szinte mindig szükség van néhány darab többletre.
• A gyártó darabszámának felülírása anélkül, hogy a műszaki adatlapot ellenőriztük volna.
• A tető több gyártási tételből történő rendelése.
• A kiegészítők kihagyása a költségvetésből.
• A nyílások levonása. A kémény vagy a tetőablak területe nem vonandó le, mert a körülöttük keletkező vágások miatt a tartalék ilyenkor is hasznos.

Gyakorlati példa

Egy 120 m² alaprajzú tető, 35%-os lejtéssel, nagy méretű modellel és feltételezett 15%-os tartalékkal: a ferde felület kb. 127,1 m² (120 × 1,059). Ehhez a felülethez nagy méretű cserépből kb. 1 901 darab kell (127,1 × 13 × 1,15, felfelé kerekítve). Ugyanezt a felületet standard modellel számolva a darabszám észrevehetően több lenne, ezért a modell megválasztása a tervezés korai szakaszában dől el.