Csőszükséglet az automata öntözéshez

Hogyan működik a számítás

Öntözőcső-számítás automata öntözéshez

Az automata öntözőrendszer csökkenti a kézi munkát, egyenletesebb vízellátást ad a növényeknek, és megfelelő tervezéssel jobban kihasználja a vizet. Bármilyen cső megvásárlása előtt érdemes elvégezni a teljes számítást: meg kell állapítani az oldalvezetékek számát, a főelosztó vezeték hosszát és a csatlakozásokra szánt ráhagyást. Ha túl kevés csövet vásárolnak, újra el kell menni a boltba, ami időigényes, és később nem biztos, hogy ugyanabból a tételből kapható anyag. A túl nagy mennyiségű vásárlás felesleges anyagköltséget és hulladékot okoz.

Hogyan működik a számítás

A logika a terület geometriájából indul ki. A terület rácsként képzelhető el: a főelosztó vezeték a terület egyik szélén fut végig, ez adja a szélességet, és az oldalvezetékek merőlegesen futnak belőle, lefedve a hosszt.

Az oldalvezetékek száma a szélesség és a sortávolság hányadosából adódik. Mindig felfelé kerekítünk, hogy a teljes szélesség le legyen fedve. Ezt a számot megszorozzuk az egy oldalvezeték hosszával, így kapjuk az oldalvezetékek összhosszát. Ehhez jön a főelosztó vezeték, amely a szélességet követi, és két métert ad hozzá a csatlakozásokhoz a szelepnél vagy a vezérlőnél. Az összeget végül a ráhagyás szorzójával növeljük.

Tekintsünk egy 6 m széles és 10 m hosszú veteményest, 40 cm-es sortávolsággal. A sorok száma 6 ÷ 0,40 = 15. Az oldalvezetékek összhossza 15 × 10 = 150 m. A főelosztó vezeték 6 + 2 = 8 m. A ráhagyás nélküli összeg 158 m. 15%-os ráhagyással a teljes szükséglet 158 × 1,15 = 181,7 m, kerekítve 182 m csőanyag.

Csepegtető, mikroszóró és szórófej: sortávolságok

A rendszertípus határozza meg a sortávolság szokásos tartományát, mert a vízkibocsátás módja mindhárom esetben más. A csepegtető öntözés a leghatékonyabb a víz felhasználása szempontjából, és zöldségekhez, virágágyásokhoz és cserjékhez a legalkalmasabb. Az oldalvezetékeken 30–40 cm-enként vannak csepegtetők. A sortávolság zöldségeknél általában 30 és 50 cm közé esik, cserjéknél és nagyobb növényeknél 60 és 80 cm közé.

A mikroszórók körkörös szórási képet adnak, sugaruk nagyjából 30 és 80 cm között változik. Ezért nagyobb sortávolság indokolt, jellemzően 80 és 120 cm közötti. Cserjékhez, sövényekhez, talajtakaró növényekhez és virágágyásokhoz alkalmasak, ahol a levelek nedvesedése nem árt. Több vizet fogyasztanak, mint a csepegtető, de rosszabbul beszivárgó talajon egyenletesebben osztják el a vizet.

A szórófejek nagy területeket fednek le, sugaruk a modelltől függően 2 és 6 m között lehet. A gyepesítésnél ez a legelterjedtebb megoldás. Sortávolságuk jellemzően 2 és 4 m, így kevesebb oldalvezeték kell, de minden körön nagyobb a vízhozam. Ha a sortávolság a fenti tartományon kívülre esik, a kalkulátor a megadott értékkel számol, a gyártó műszaki adatlapjában pedig ellenőrizni kell, hogy az adott fejnél elfogadható-e.

A ráhagyás kiszámítása

A ráhagyás három dolgot fed le: a csatlakozóidomokat (T-idomok, könyökök, lezárók, nyomáscsökkentők), a vezérlőhöz vezető elágazásokat, valamint a csőből levágott darabokat. Szabályos, egyszerű alakú területen a 10% gyakran elegendő. Ha a kert alakja szabálytalan, vagy sok különálló ágyás van, a 20–25% az óvatosabb választás. A kalkulátor 15%-os alapértéke e két szélső érték között van, és házikertekben gyakori kiindulópont.

A ráhagyás nem helyettesíti a tervezést. Ha a kert alakja változik, vagy több körből álló rendszert terveznek, a ráhagyást a konkrét alakzathoz kell igazítani.

Átmérők és főelosztó vezeték

A kalkulátor az összes méretet egy hosszúságba foglalja, átmérőket nem különböztet meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vásárlás előtt átmérőnként külön listát kell készíteni. Az oldalvezetékek csepegtető öntözésnél általában 16 mm-es PE-LD csövek. A főelosztó vezeték jellemzően 25 vagy 32 mm-es, a pontos átmérőt a hossz, a nyomás és a körök száma határozza meg. A csövek és idomok megfelelőségét a gyártó műszaki adatlapja igazolja, ezt vásárlás előtt érdemes ellenőrizni.

Gyakori hibák az automata öntözés kialakításánál

Az első hiba a körök számának alábecslése. Egy vezérlő körönként meghatározott vízhozamot tud kiszolgálni. Ha a körre kötött fejek együttes vízhozama túllépi a rendelkezésre álló kapacitást, a nyomás csökken, és az öntözés egyenetlen lesz. A határt a vízszolgáltató adatai és a rendszer műszaki paraméterei adják meg, ezért a területet a kapacitáshoz igazodva kell körökre osztani.

A második hiba, hogy különböző típusú emitterek kerülnek ugyanarra a körre. A csepegtető kis vízhozamra és alacsony üzemi nyomásra készül, míg a szórófejek magasabb nyomáson és nagyobb vízhozammal működnek. Egy vegyes körön az egyik rendszer alulnyomást kap, a másik pedig károsodhat, ezért típusonként külön kört és külön zónát érdemes kialakítani a vezérlőn.

A harmadik hiba, hogy csepegtető esetén nincs szűrő és nyomáscsökkentő a kör elején. A hálózati víz nyomása településenként eltérhet, és magasabb lehet annál, amit a csepegtetők elviselnek. Nyomáscsökkentő nélkül a csepegtetők idő előtt megsérülhetnek, a szűrő pedig a hálózatból érkező apró szennyeződések okozta eltömődést előzi meg. Szórófejeknél a nyomáscsökkentő nem feltétlenül szükséges, ha a rendelkezésre álló nyomás a modell üzemi tartományában van; ezt a műszaki adatlapon kell ellenőrizni.

Lista a vásárlás előtt

A számítás eredményéből érdemes olyan anyaglistát készíteni, amely tételenként tartalmazza a hosszt, az átmérőt és a darabszámot. Az oldalvezetékekhez a számolt összhosszt az egyes vezetékek hosszára kell osztani, így kapjuk a darabszámot, a maradékot pedig a vágási veszteség fedezi. A főelosztó vezetékből külön tétel szükséges, a csatlakozóidomokat (T-idomok, könyökök, lezárók, szűrő, nyomáscsökkentő, csepegtetők vagy szórófejek) pedig darabra kell összeírni. Figyelni kell arra, hogy a csepegtetők kiosztása illeszkedjen az oldalvezetékek hosszához, mert a rossz kiosztás egyenetlen vízellátást okoz.

A lista összeállításakor érdemes külön sorban szerepeltetni a tartalék darabokat is, például egy-két csatlakozót és néhány méter csövet a későbbi javításokhoz. Ezek nem a ráhagyás részei, hanem a kivitelezés utáni karbantartás anyagai, ezért a számítás szerinti mennyiséget nem változtatják meg. A teljes lista egy alkalommal történő beszerzése csökkenti a szállítási és az időbeli ráfordítást.

Mikor nem elegendő a kalkulátor

A kalkulátor egyszerű geometriai területekre alkalmas. Nem veszi figyelembe a talaj lejtését, a magasságkülönbségeket, a csőhálózat nyomásveszteségét hosszú szakaszon, sem a víz forrását. Ha a kert lejtős, ha a vezeték hossza jelentős, vagy ha a víz nem a hálózatból, hanem kútból vagy tartályból érkezik, a csőátmérőket hidraulikai számítással kell megerősíteni.

Mikor érdemes szakembert hívni

Egy vagy két körrel rendelkező, kisebb kertet egy gyakorlott, barkácsolásban jártas tulajdonos is be tud rendezni készletből. Ha a terület meghaladja az 500 m²-t, több körből áll, szivattyú vagy kút táplálja, vagy okosotthon-rendszerhez kell csatlakoztatni, érdemes szakembert kérni. Egy tervezési és kivitelezési jogosultsággal rendelkező szakember a rendszer tervét és a kivitelezés garanciáját is megadja, így a méretezési hibák elkerülhetők. Ez a kezdeti költséget növeli, de a későbbi javítások és a pótlólagos anyagvásárlás gyakran drágábbak, mint az előzetes tervezés.