Riasztó kalkulátor lakástípus szerint

Hogyan működik a számítás

Hány érzékelő kell egy riasztóhoz lakástípus szerint?

A riasztó méretezése a lakástípus alapján az egyik legpraktikusabb kiindulópont a legtöbb lakástulajdonos számára. Helyszíni felmérés nélkül is becsülhető, hány eszközre lesz szükség, és ez a becslés adja a költségvetés alapját. A kalkulátor két bemenetből dolgozik: a szobák számából (garzontól 4 szobásig) és a lakás típusából (lakás, ikerház vagy családi ház). A két adatból kiszámítja az ajánlott érzékelők számát és a becsült költséget, mint az eszközök, a telepítés és a felügyelet együttes összegét.

Hogyan számítja a kalkulátor az érzékelőket?

A méretezés a nyílászárókból indul ki. Minden kívülről elérhető ajtónak és ablaknak mágneses nyitásérzékelő kell. Minden fő közlekedőzónában, például a folyosón, a nappaliban vagy a garázsban PIR detektor (passzív infravörös mozgásérzékelő) kerül. A számítás ezért két mennyiséget ad: az ajtó- és ablakérzékelők számát (Ns) és a PIR detektorok számát (Np). A képlet ezután mindkettőt az egységárával szorozza, és hozzáadja az alapcsomag árát. A telepítési költség az összes eszköz számától függ, mert minden érzékelőt fel kell szerelni, be kell kötni és be kell állítani, ezért ez a tétel a két szám összegével arányosan nő.

Egy példa: egy 2 szobás lakásnál az ajánlott 5 érzékelő és 2 PIR detektor esetén Ns = 5 és Np = 2, így összesen 7 eszközt kell telepíteni. A telepítési tétel ezért a 7 eszköz egységárából adódik, nem a szobák számából közvetlenül.

Mennyi érzékelő jár az egyes lakástípusokhoz?

A tipológia nem csak a szobák számát jelenti, hanem a homlokzatok hosszát és a nyitások számát is, mert ezek határozzák meg, hány ponton lehet bejutni a lakásba. A kalkulátor a következő gyakorlati mintákat használja:

• Garzon és 1 szobás lakás: 3 vagy 4 ajtó- és ablakérzékelő, valamint 1 PIR detektor, amely a nappalit és a közlekedőt fedi le.
• 2 szobás lakás: 5 érzékelő és 2 PIR detektor, a bejárat, a nappali ablakai és az erkéllyel rendelkező hálószobák miatt.
• 3 szobás lakás: 7 érzékelő és 2 PIR detektor, két homlokzat ablakaival, két erkéllyel és a bejárati ajtóval.
• 4 vagy több szobás lakás: 9 érzékelő és 3 PIR detektor, minden homlokzat és közlekedőzóna lefedésével.

A házaknál nagyobb a védendő kerület. Egy 3 szobás ikerház 9 érzékelőt és 3 PIR detektort igényel. Egy 3 szobás családi háznál a kalkulátor tipikusan 11 érzékelőt és 4 PIR detektort javasol, mert a bejáratok, a garázs és a külső falak mind védendők.

A három rendszerszint

A rendszerszint három kategóriába sorolható. Az alap rendszer (önszerelés) vezeték nélküli, a felhasználó maga telepíti. A központ egyszerű, a vezérlés az okostelefonra telepített alkalmazáson keresztül történik, a sziréna pedig belső. Ez a megoldás kisebb kockázatú lakásokban, bérlőknek vagy alapvető védelmet kereső háztartásoknak lehet elegendő, ahol nem indokolt nagyobb beruházás.

A szakszerű rendszer lakóházakhoz való, mert képzett szerelő telepíti, és külső sziréna, billentyűzet, valamint tartalék kommunikációs csatorna tartozik hozzá. Ez a szint magasabb védelmet nyújt, de a szerelés helyszíni munkát igényel, ezért a telepítés díja is megjelenik a számításban.

Az integrált rendszer a legmagasabb szint. Okosotthon-funkciókat, kamerarendszert, füst- és szén-monoxid-érzékelőket is összeköt. Szakszerű telepítést és speciális beállítást igényel, ezért a telepítés szakembert igényel.

Önálló riasztó vagy riasztó-fogadóközpont?

Az önálló riasztó helyben szólal meg, és értesíti a tulajdonost az alkalmazáson keresztül, de harmadik fél nem reagál rá. A riasztó-fogadóközpont folyamatosan, 24 órában figyeli a jelzéseket, és szükség esetén járőrt vagy a hatóságokat értesíti, a szolgáltatás feltételei szerint. A választás attól függ, mennyi ideig van távol a lakás, és milyen a helyi kockázat.

A felügyelet díja visszatérő költség. Összehasonlításkor nem az első év tétele a fontos, hanem a két-három éves összesített költség. Ezért a kalkulátor 1 éves becslését érdemes hosszabb időszakra vetíteni, és a felügyeleti szolgáltatók ajánlatait is ugyanerre az időtávra kérni.

Gyakori hibák a méretezésben

Az első hiba a külső kerület elhanyagolása. Ha csak belső mozgásérzékelő kerül a lakásba, ajtó- és ablakérzékelők nélkül, a jelzés csak akkor érkezik, amikor a behatoló már a lakás belsejében jár. A nyitásérzékelők a nyílászáró megnyitásakor adnak jelet, ezért ezek jelentik az első védelmi vonalat.

A második hiba a magasabban fekvő erkélyek és a könnyen megközelíthető ablakok figyelmen kívül hagyása. A földszinti és az alacsony emeleti nyílászárókat érdemes mindig védeni, mert ezek a legkönnyebben elérhetők. A magasabb nyílászárók kockázatát a környezet alapján kell mérlegelni: ha a közelben fa, garázs, tető vagy kerítés áll, ezek a nyílászárók is kockázatosabbá válhatnak.

A harmadik hiba olyan biztonsági fokozat kiválasztása, amely alacsonyabb a biztosítási feltételek vagy a lakás adottságai által indokoltnál. Az EN 50131 európai szabvány a behatolás-jelző rendszereket négy fokozatba sorolja, a magyar szabványügyi kiadásban pedig MSZ EN jelöléssel szerepel. A fokozat megválasztását a biztosítási feltételek és a lakás kockázati helyzete határozza meg, ezért érdemes ezt a telepítő szakemberrel és a biztosítóval is egyeztetni.

Hogyan használható az eredmény?

Az eredmény akkor a leghasznosabb, ha összehasonlítási alapként szolgál. Érdemes a kapott érzékelőszámot a szakember felmérésével összevetni, és megnézni, hol tér el a két javaslat. Ha a szakember több nyílást talál, az eltérés a külső nyílászárók számából vagy elhelyezéséből is fakadhat. Ha kevesebbet javasol, érdemes megkérdezni, mely pontokat tekintette kisebb kockázatúnak. Az így kapott indoklás többet ér, mint bármelyik becsült szám.

Jogi és biztosítási keretek

A riasztórendszer telepítését nemcsak a technikai szabvány, hanem a magánbiztonsági szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és a lakásbiztosítási feltételek is befolyásolhatják. A kalkulátor nem dönti el, hogy egy adott beépítéshez kell-e bejelentés, milyen hangjelzés engedélyezett, vagy mikor kell felügyeletet bekapcsolni. Ezeket a kérdéseket a telepítő szakember és az illetékes hatóságok tisztázhatják, a biztosítótól pedig érdemes írásban kérni a kötvény feltételeinek egyértelmű összefoglalását.

Mikor nem ez a megfelelő eszköz?

A kalkulátor nem alkalmas olyan ingatlanokra, ahol a szokásostól eltér a szerkezet: nagy kiterjedésű kert, több különálló épület vagy szokatlan nyílászárók esetén. Ilyenkor a védendő pontok száma és elhelyezése nem követi a lakástípus szerinti mintát, és a becslés félrevezető lehet. Hasonlóan, ha a lakás felújítás alatt áll, a végleges nyílászáró-elrendezés még nem ismert, és az érzékelőket célszerű a munkálatok végén, a végleges állapot alapján tervezni. Ebben az esetben a kalkulátor csak tájékozódó összegként használható.

Mikor érdemes helyszíni felmérést kérni?

A kalkulátor első tájékozódásra való. Ha a lakásnak több bejárata, több szintje, garázsa vagy kiterjedt külső területe van, a becslés kevésbé pontos. Ilyen esetben a szakember helyszíni felmérése jobban tükrözi a valós igényt. A szakember megnézi a nyílászárókat, a kockázatos pontokat és a környezetet, és csak ezután javasol rendszert.