Szendvicspanel-kalkulátor tetőfedéshez
Kiszámítja a tetőre szükséges szendvicspanelek számát a ferde felület, a panel hossza és a vágási ráhagyás alapján.
Egy 200 m² ferde felületű tető fedéséhez 10 % vágási ráhagyással és 6 m hosszú panelekkel 37 szendvicspanelt kell megrendelni. A 200 m²-hez 20 m² ráhagyás tartozik, így a számítandó felület 220 m². Egy 6 m hosszú, 1,00 m hasznos szélességű panel 6 m² felületet fed, ezért 220 m² ÷ 6 m² = 36,67, felfelé kerekítve 37 panel.
A szendvicspanel két fém lemezből és a közöttük elhelyezett hőszigetelő magból álló tetőfedő elem. Ipari csarnokok, raktárak, mezőgazdasági épületek és szolgáltatóépületek tetején gyakori megoldás, mert könnyű, gyorsan felszerelhető és egyben hőszigetelést is ad. A tervezés kiindulópontja a tényleges ferde felület, vagyis a tetősík hossza és szélessége, nem az alaprajzi vetület. A kettő között a tetőlejtéstől függően jelentős különbség lehet.
A kalkulátor a panelek hasznos szélességét 1 000 mm-nek veszi, a tényleges értéket pedig a gyártó műszaki adatlapja adja meg. A teljes panel ennél szélesebb, mert az átfedő illesztésnél a szomszédos elemek egymásra kerülnek. Ezt a többletet nem szabad lefedett felületként számolni, ezért a darabszámot mindig a hasznos szélességgel kell meghatározni.
A panelhossz a másik meghatározó tényező. A vágások és a vízszintes illesztések számának csökkentése érdekében a hosszt úgy kell megválasztani, hogy a panel a tetőlejtő hosszát egy darabban fedje le. Ha a lejtő hossza 7,2 m, egy 7,5 m-es panel alig 0,3 m-es levágással jár, míg egy 6 m-es panelnél két elemet kell egymás mellé illeszteni, ami több munkát és további tömítést igényel.
A kalkulátor a tetőfelület, a panelhossz és a hulladékot jelölő százalék alapján megadja a megrendelendő panelek számát, a ráhagyással növelt felületet és a ténylegesen lefedett területet. Ha ismert a panel négyzetméterenkénti ára, becsült anyagköltség is számítható. Ez csak a panelekre vonatkozik: a csavarok, szegélyek, tömítések és egyéb kiegészítők külön tételként szerepelnek.
Az eredmény automatikusan frissül.
A szendvicspanellel fedendő tető tényleges lejtős felülete
Jellemző gyártási hosszak: 2–13,5 m (standard hasznos szélesség: 1 000 mm)
Ráhagyás a gerinceknél, ereszeknél és áttöréseknél szükséges vágásokra; jellemző érték: 10%
A gyártó vagy a forgalmazó m²-enkénti ára; nem kötelező
Rendelendő panelek
A rendelendő szendvicspanelek száma, a veszteségráhagyással együtt
- Felület veszteségráhagyással
- 110,00 m²
- Ténylegesen fedett felület
- 114,00 m²
Hogyan működik
Képlet
Hogyan működik a számítás
Szendvicspanel-mennyiség tetőhöz: számítás négyzetméterben
A szendvicspanel a csarnok- és raktárépítés egyik leggyakoribb tetőfedő megoldása. Könnyű, gyorsan szerelhető, és egyben hőszigetelést is ad, ezért ipari, mezőgazdasági és szolgáltatói épületeknél egyaránt elterjedt. A megrendelés előtti pontos mennyiségszámítás mégis gyakran elhanyagolt lépés, pedig a hibás darabszám többletköltséget, szállítási késedelmet vagy hiányt okozhat a kivitelezés közben.
A kalkulátor lényege, hogy a tetőfelületből, a választott panelhosszból és a vágási ráhagyásból egyetlen egész számot ad: a megrendelendő panelek számát. Ehhez három adatot kell pontosan ismerni: a tényleges ferde felületet, a panel hasznos szélességét, és azt, hogy a vágásoknál mennyi anyag vész el.
Mi a szendvicspanel?
A szendvicspanel három rétegből áll. Két fém lemez, jellemzően horganyzott acéllemez festett vagy lakkozott felülettel, fogja közre a hőszigetelő magot. A mag lehet poliuretán (PUR) vagy poliizocianurát (PIR) habanyag, illetve kőzetgyapot. A mag anyaga határozza meg a hőátbocsátási tényezőt (U-érték), a tűzvédelmi viselkedést és az ár nagy részét. Azonos vastagságnál a PUR és a PIR habmag jobb hőszigetelést ad és könnyebb, a kőzetgyapot viszont nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból kedvezőbb.
A panelek bordázott vagy sima kialakításúak lehetnek. A tetőfedéshez leggyakrabban a bordázott változat készül, mert nagyobb terhelésnél is megfelelő merevséget ad. A konkrét típust a gyártó műszaki dokumentációja írja le, a tartószerkezet ellenőrzésénél pedig a tervező ezt veszi figyelembe.
Az EN 14509 szabvány és a hasznos szélesség
Az EN 14509 európai szabvány az önhordó, kétoldali fémlemezes szigetelt panelek követelményeit, gyártását és CE-jelölését szabályozza. A szabvány magyar nyelvű változatát a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) adja ki. A hasznos szélesség az a felület szélessége, amelyet egy panel ténylegesen lefed. A kalkulátor ezt az 1,000 m-es értéket használja a számításhoz. A konkrét panel hasznos szélességét a gyártó műszaki adatlapjában kell ellenőrizni, mert ez termékenként eltérhet.
A teljes panelszélesség ennél nagyobb, mert a szomszédos elemek átfedése a találkozásnál többletet igényel. Ez a többlet az illesztésben van, nem a lefedett területben, ezért a darabszámot mindig a hasznos szélességgel kell meghatározni. Aki a teljes szélességgel számol, túl kevés panelt rendel, és a sor végén hiányzik egy elem.
A fórmula lépésenként
A számítás három lépésből áll.
1. Ráhagyással növelt felület
A_ráhagyás = A × (1 + d / 100)
Az A a tető ferde felülete m²-ben, a d a hulladék és vágás százaléka. 200 m² tetőnél és 10 % ráhagyásnál A_ráhagyás = 200 × 1,10 = 220 m².
2. A megrendelendő panelek száma
N = ⌈(A × (1 + d / 100)) / (L_h × c)⌉
Az L_h a hasznos szélesség (1,00 m), a c a panel hossza méterben. 6 m-es panelnél egy elem 6 m² felületet fed, így N = ⌈220 / 6⌉ = ⌈36,67⌉ = 37 panel.
3. Ténylegesen lefedett felület
A_lefedett = N × L_h × c = 37 × 1,00 × 6 = 222 m²
A 222 m² és a 220 m² közötti különbség az utolsó panel fel nem használt része. Ez az anyag más tetőrészeken hasznosítható, ha a vágás mérete megengedi.
Hogyan kell a panelhosszt megválasztani
A panelhossz a legfontosabb tényező a mennyiség és a hulladék szempontjából. Általános szabály, hogy a tetőlejtő hosszához (a gerinctől az ereszvonalig mért távolsághoz) a legközelebb eső elérhető hosszt kell választani, de nem rövidebbet, hogy a lejtőt egy darabban lehessen fedni. Ha a lejtő 7,2 m, egy 7,5 m-es panel 0,3 m vágást igényel, míg egy 6 m-es panelnél két elemet kell átfedéssel egymás mellé illeszteni. Az átfedés anyagot, munkaórát és tömítést is igényel.
Ha a lejtő hossza meghaladja a gyártók által kínált legnagyobb hosszt, köztes illesztésekkel kell dolgozni. Ilyenkor a hulladékot magasabbra kell venni, mert az illesztéseknél vágás és átfedés is keletkezik. A legnagyobb rendelhető hossz gyártónként és vastagságonként eltér, ezért a méreteket mindig a gyártó árlistájából vagy műszaki adatlapjából kell ellenőrizni.
A hulladék és a vágások aránya
A ráhagyás három forrásból származik: a gerinc és az ereszvonal menti vágásokból, a nyílások (tetőablak, fénykupola, szellőzőelem) körüli kivágásokból, és a kivitelezés pontatlanságából. Egyszerű, két lejtésű tetőnél, kevés nyílással a ráhagyás kisebb. Összetett alaprajzú tetőnél, több tetősíkkal vagy sok fénykupolával a szükséges ráhagyás jelentősen nő. A kalkulátor alapértelmezett 10 %-os értéke egyszerű és közepes bonyolultságú tetőknél megfelelő kiindulópont, összetett tetőnél viszont magasabb értéket érdemes beállítani. A pontos értéket a kivitelező vagy a tervező tapasztalata alapján célszerű megválasztani.
Lejtés és vízzárás
A panel vízzárása a lejtéstől függ. A hosszirányú átfedő illesztések megbízható vízzárásához szükséges minimális lejtést a gyártó műszaki dokumentációjában kell ellenőrizni. Ha a lejtés ennél kisebb, az illesztéseknél nő a kapilláris beszivárgás kockázata. Alacsony lejtésnél tömítés vagy ragasztott szalag alkalmazása indokolt lehet, a részleteket a kivitelezési dokumentációban kell rögzíteni. Lapos vagy nagyon kis lejtésű tetőnél a szokásos panelkiosztás nem feltétlenül alkalmazható, ilyenkor a gyártó által javasolt, vízelvezetést biztosító megoldást kell követni. Ebben az esetben a kalkulátor eredménye nem használható közvetlenül, mert a panelkiosztás és az illesztések is eltérhetnek.
Magok, hőszigetelés és tűzvédelem
A mag kiválasztása a hőszigetelési követelményektől és a tűzvédelmi előírásoktól függ. Az épületek energetikai követelményeit a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szabályozza, amely a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el. A konkrét hőátbocsátási érték a tervezett épülettől és a helyi éghajlati adottságoktól függ, ezért ebben a kalkulátorban nem adunk általános értéket. Gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épületnél a tűzvédelmi követelmények szigorúbbak lehetnek, és ilyenkor a kőzetgyapot mag gyakran indokolt. Az érvényes előírásokat az építésügyi hatóság és a tűzvédelmi tervező határozza meg.
Kiegészítők és költségvetés
Az eredmény csak a panelekre vonatkozik. A költségvetésbe külön kell felvenni a rögzítő csavarokat, az élvédő idomokat, a szegélyeket, a tömítéseket és a fénykupolák csatlakozóelemeit. Az árra vonatkozó adatot a gyártó vagy a forgalmazó ajánlatából kell átvenni, mert a négyzetméterenkénti ár a vastagságtól, a magtól és a felületi kialakítástól is függ.
Mikor nem érdemes ezt a kalkulátort használni
A kalkulátor egyszerű, síkos tetőfelületre készült. Nem alkalmas lapos vagy nagyon kis lejtésű tetőre, íves, kupolás vagy erősen szabálytalan alaprajzú tetőre, és olyan esetben sem, ahol a tervezett panel vastagsága, magja vagy hossza a gyártó kínálatán kívül esik. Meglévő tető felújításánál a régi fedés és szigetelés eltávolítása mellett a tartószerkezet és az új panelek terhelésének ellenőrzése szakember feladata.
Gyakori hibák
A leggyakoribb hiba, hogy az alaprajzi területet adják meg a ferde felület helyett, ami alulbecsli a darabszámot. Szintén gyakori, hogy a teljes panelszélességgel számolnak a hasznos szélesség helyett, illetve hogy a panelhosszt nem a tetőlejtő hosszához igazítják. A nyílások körüli ráhagyás kihagyása és a kiegészítők elfelejtése a költségvetésnél szintén hiányt vagy többletköltséget okoz.
Mérés a helyszínen
A tetőlejtő hosszát a gerinctől az ereszvonalig, a lejtő síkjában kell mérni, nem vízszintesen. A tetősík szélességét több ponton is le kell ellenőrizni, mert a falak és a kivitelezés pontatlansága miatt a két oldal ritkán azonos. A nyílások méreteit és helyét érdemes külön feljegyezni, mert ezek határozzák meg a ráhagyás nagyságát.
Szabályozási és szabványügyi háttér
Tetőcsere vagy a tetőszerkezet módosítása esetén az építési előírásokat a helyi építésügyi hatóságnál érdemes egyeztetni, mert a helyi önkormányzat további követelményeket írhat elő. A hatályos építési, energetikai és tűzvédelmi jogszabályok a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőrizhetők. Az európai szabványok magyar nyelvű változatait a Magyar Szabványügyi Testület adja ki.
Összegzés
Ha a ferde felület, a panelhossz és a ráhagyás pontos, a kalkulátor egész számú panelszámot ad, amely a gyártótól kért ajánlat vagy a megrendelés alapja lehet. A végleges tervet azonban mindig szakembernek kell ellenőriznie.
Gyakori kérdések
Mekkora a szendvicspanel hasznos szélessége?
A kalkulátor a hasznos szélességet 1 000 mm-nek veszi, ez a számítás alapértéke. A panel teljes szélessége ennél nagyobb, mert az átfedő illesztésnél a szomszédos elemek egymásra kerülnek. Az átfedés nem számít lefedett területnek, ezért a darabszám számításánál a hasznos szélesség a mérvadó. A pontos értéket a gyártó műszaki adatlapjában kell ellenőrizni, a szabvány magyar nyelvű változatát pedig a Magyar Szabványügyi Testület adja ki.
Mi a minimális lejtés szendvicspanel tetőnél?
A minimális lejtést a panel gyártója adja meg a műszaki dokumentációban, mert az a hosszirányú illesztés típusától és a panel profiljától függ. Alacsony lejtésnél nő a vízzárás kockázata az illesztéseknél, ezért ilyenkor tömítés vagy ragasztott szalag alkalmazása indokolt lehet. Lapos vagy nagyon kis lejtésű tetőnél nem a szokásos panelkiosztás alkalmazandó, hanem a gyártó által javasolt vízelvezető megoldás. A lejtést a tervezővel és a gyártóval együtt kell ellenőrizni.
Mi a különbség a PUR, a PIR és a kőzetgyapot mag között?
A PUR és a PIR habmag azonos vastagságnál jobb hőszigetelést ad, és könnyebb a kőzetgyapotnál. A PIR tűzvédelmi viselkedése általában kedvezőbb a PUR-nál. A kőzetgyapot nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból a legkedvezőbb, és bizonyos felhasználásoknál ezt írhatják elő a tűzvédelmi előírások. A választás a hőszigetelési követelményektől, a tűzvédelmi előírásoktól és a költségvetéstől függ. A konkrét értékeket a gyártói adatlap és a tervező számítása adja meg.
Hogyan számítódik a hulladék a kalkulációban?
A hulladék és vágás százaléka a ferde felülethez adódik hozzá. Például 150 m² tetőnél 10 % ráhagyással 165 m² felületre kell panelt rendelni. A ráhagyás a gerinc és az ereszvonal menti vágásokat, a nyílások körüli kivágásokat és a kivitelezési pontatlanságot fedezi. Egyszerű tetőnél kisebb, összetett, több tetősíkkal rendelkező vagy sok fénykupolát tartalmazó tetőnél nagyobb értéket érdemes választani.
Telepíthető-e szendvicspanel meglévő tetőfedés helyére?
Igen, ez gyakori megoldás ipari és mezőgazdasági épületek felújításánál. A panelek a meglévő fa vagy fém tartószerkezetre szerelhetők, de előbb ellenőrizni kell, hogy a szerkezet elbírja-e a plusz terhelést, és szükség esetén meg kell erősíteni. A régi fedés és szigetelés eltávolítása a munka része, ezért a kivitelezést szakembernek kell megterveznie. A panelek súlya a típustól függ, ezt a gyártó adatlapja tartalmazza.
Milyen hosszúságú szendvicspanelek rendelhetők?
A rendelhető hosszak gyártónként eltérnek, és a gyártó árlistájában vagy műszaki adatlapján találhatók meg. Speciális hosszra egyedi gyártás is lehetséges, ennek szállítási ideje általában hosszabb. A hosszúság kiválasztásánál a tetőlejtő hosszához legközelebb eső elérhető méret a célszerű, mert így kevesebb vágás és illesztés keletkezik. A kalkulátor a megadott hosszal számol, ezért a megrendelés előtt érdemes a gyártótól visszaigazolni, hogy az adott hossz elérhető-e.
Kapcsolódó kalkulátorok
Tetőfelület Kalkulátor
Kiszámítja a tető valós, ferde felületét az alaprajzi méretekből és a hajlásból, cserép és tetőfedő anyagok pontos megrendeléséhez.
Hány cserép szükséges a tetőhöz?
Kalkuláld meg, hány darab cserép szükséges a tetőd fedéséhez a típus és hulladékmarzsa alapján, automatikus értékekkel.
A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. július 4.
Az eredmények becslések. A tényleges mennyiség a tető geometriájától, a vágásoktól, a nyílásoktól és a kivitelezéstől függ. A tartószerkezeti ellenőrzést, a hőszigetelési és tűzvédelmi követelményeket, valamint az árat a gyártó, a forgalmazó és egy szakember adja meg. A kalkulátor nem helyettesíti a tervezést.