Hány betonblokk kell egy kerítésfalhoz?

Hogyan működik a számítás

Hány betonblokk kell egy falhoz?

A kerítésfal, a támfal és a válaszfal építésénél a betonalapú falazóelem a leggyakrabban használt anyag. A szükséges mennyiség előzetes kiszámítása egyszerű lépés, amely két gyakori hibát előz meg a munka közben. Az egyik hiba, hogy a blokk elfogy, amikor a fal már félig készen áll, és újabb szállítást kell szervezni. A másik, hogy a feleslegesen rendelt blokk nincs hová felhasználni, így csak növeli a költséget. A kalkulátor azért készült, hogy a rendelés előtt pontos számot adjon, amelyet a fal rajza és a helyszíni mérés alapján lehet ellenőrizni.

Hogyan működik a számítás

A képlet a fal teljes felületéből indul ki, amelyet a hossz és a magasság szorzatából kapunk. Ezt a felületet osztjuk el egy blokk falfelület-igényével. Ez az igény a homlokfelület méreteiből adódik, amelyekhez hozzáadjuk a habarcshézag vastagságát. A homlokfelület alapértéke 40 × 20 cm, a hézag pedig a blokk mindkét oldalán jelentkezik, ezért a képletben a hossz és a magasság értéke a hézag vastagságával növekszik. Az így kapott területet 10 000-rel osztjuk, mert ez az átváltás a cm² és az m² között.

A ráhagyást a teljes falfelületre számoljuk, még a blokkszám osztása előtt. A kalkulátor ezért a fal felületét megszorozza az (1 + D/100) tényezővel, ahol D a ráhagyás százalékban. Az eredményt felfelé kerekítjük, mert a tört rész nem vásárolható meg.

Példa: egy debreceni telken 12 méter hosszú, 1,8 méter magas kerítésfal áll, így a felület 21,6 m². Az 1,5 cm-es habarcshézaggal egy blokk 41,5 × 21,5 cm, vagyis 0,0892 m² falfelületet igényel, ami négyzetméterenként 11,2 blokkot jelent. Öt százalékos ráhagyással a számítandó felület 21,6 × 1,05 = 22,68 m². Ezt elosztva 0,0892 m²-rel 254,3 adódik, felfelé kerekítve 255 blokk.

A blokkok típusai

A piacon jellemzően három vastagságban találkozunk ugyanolyan homlokfelületű betonblokkal. A vastagság a blokk megnevezésében szerepel, a homlokfelület viszont minden típusnál azonos, ezért a darabszám a típustól függetlenül ugyanannyi lesz, ha a fal mérete és a hézag azonos. A 20 cm vastag blokk külső falakhoz, támfalakhoz és terhelést viselő kerítésekhez való, mert nagyobb tömege, szilárdsága és hőszigetelő képessége van. A 15 cm vastag blokk egyszerű kerítésekhez és válaszfalakhoz elegendő, könnyebb és általában olcsóbb. A 10 cm vastag blokk alacsony falakhoz és belső válaszfalakhoz használatos, szerkezeti szerep nélkül.

A blokk végleges kiválasztását a fal szerkezeti szerepe, a terhelés és a tervek határozzák meg. A falazóelemek megfelelőségét az EN 771-3 európai szabvány írja elő, amelyet Magyarországon MSZ EN 771-3 néven vezettek be. A szabvány a falazóelemek méreteit, szilárdsági osztályát és tűréseit rögzíti. A vásárlás előtt érdemes megnézni, hogy a gyártó ad-e teljesítménynyilatkozatot a termékhez.

Az építőanyag-kereskedések és a nagy barkácsáruházak általában tartanak ilyen blokkokat. Nagyobb falnál a raklapos vásárlás gyakran kedvezőbb feltételeket kínál, mert kevesebb kiszállítási alkalommal és nagyobb tételben lehet rendelni.

A habarcshézag szerepe

A habarcshézag köti össze a blokkokat, és egyenletesen osztja el a terhelést a falazatban. A kalkulátor kiindulási értéke kültéri falnál 1,5 cm, belső munkánál 1 cm, a tényleges vastagságot viszont a tervező vagy a gyártó előírása határozza meg. Ez a különbség kicsinek tűnik, de megváltoztatja a négyzetméterenkénti blokkszámot. 1 cm-es hézaggal a blokk 41 × 21 = 861 cm²-t foglal el, így négyzetméterenként 11,6 blokk kell. 1,5 cm-es hézaggal 41,5 × 21,5 = 892 cm² adódik, ami 11,2 blokk négyzetméterenként. Húsz négyzetméteres falnál ez nagyjából nyolc blokk különbséget jelent, ami rendelésnél már számottevő.

A túl vastag habarcshézag növeli a habarcsfelhasználást és lassítja a kivitelezést, ezért a vastagságot a tervnek és a blokk tényleges méretének megfelelően célszerű megválasztani. Ha a blokkok mérete ingadozik, a vastagabb hézag segíthet az eltérések kiegyenlítésében, de ez a darabszám rovására megy.

Ráhagyás: mennyit számoljunk be

A ráhagyás a sarkoknál, a pillérek mellett, a kapunyílások körül és a kerítés végein keletkező vágásokat fedezi. Emellett a szállítás és a rakodás során megsérülő blokkokat is figyelembe veszi. Egyszerű, téglalap alakú, nyílás nélküli falnál a kisebb ráhagyás általában elegendő. Kapuval, nyílásokkal vagy több sarokkal tagolt falnál a nagyobb ráhagyás a biztonságosabb választás, mert minden vágás újabb, félig használt blokkot eredményez. Felújításnál, ahol a meglévő fal geometriája nem szabályos, a veszteség jelentősen nőhet. A kalkulátor alapértéke ezért kiindulási pont, nem garancia, és a helyszíni felmérés alapján célszerű módosítani.

Lejtős terep és változó magasság

Lejtős terepen a fal magassága a hossz mentén változik. Ilyenkor a falat több szakaszra célszerű bontani, és minden szakaszt a saját átlagos magasságával külön kiszámítani. A szakaszok eredményét összeadva kapjuk a teljes darabszámot, és ezt az összeget kell egyszer felfelé kerekíteni, nem szakaszonként. A szakaszonkénti kerekítés többlet blokkot eredményezhet, ami a költséget növeli. Ha a magasság a fal különböző pontjain nagyon eltérő, a kalkulátor átlagos értéket ad, amely nem fedi le sem a legmagasabb, sem a legalacsonyabb szakaszt.

Mikor nem elég a kalkulátor

A számítás csak a falazóblokkok mennyiségét adja meg. Nem tartalmazza az alapozást, a lábazatot, a vasalást, a pillérek és koszorúk anyagát, valamint a falazóhabarcs és a vakolat mennyiségét. Ezeket külön kell számolni.

Magasabb kerítésfalnál, támfalnál vagy földtöltést megtámasztó falnál a szerkezeti tervezés kérdése merül fel. Az erre vonatkozó országos követelményeket az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) és a helyi építési szabályzat tartalmazza, ezért ezekben az esetekben érdemes építőmérnököt kérni. Közterület mellett épülő falnál az önkormányzat előírásai is számítanak. Az, hogy egy falhoz kell-e építési engedély, a helyi építési szabályzatban és az illetékes építésügyi hatóság döntésében dől el. Ha a fal szerkezeti szerepet tölt be, szakvélemény nélkül nem célszerű hozzákezdeni az építéséhez.

Gyakori hibák

Az egyik leggyakoribb hiba a nyílások figyelmen kívül hagyása, vagyis a teljes felület alapján rendelt blokk. A másik a habarcshézag rossz értéke: ha a tervben 1 cm szerepel, de 1,5 cm-rel számolunk, a darabszám téves lesz. Gyakori az is, hogy a sarkok és a pillérek szélessége kimarad a mért hosszból. Ezért a kiszámított darabszámot érdemes a tényleges alaprajzzal összevetni, mielőtt a rendelés leadásra kerül. Végül sokan összekeverik a blokk vastagságát és a homlokfelületet. A homlokfelület minden típusnál 40 × 20 cm, a vastagság csak a fal szélességét határozza meg, és nem befolyásolja a négyzetméterenkénti darabszámot.

Mikor használjuk a kalkulátort

A kalkulátor egyenes, téglalap alakú falak, kerítések és válaszfalak előzetes anyagszükségletéhez ideális. Gyors eredményt ad, ha a fal mérete és a blokk típusa már ismert. A költségbecslés akkor hasznos, ha a blokkok ára már ismert a helyi kereskedésnél, mert a kalkulátor a megadott egységárat szorozza meg a darabszámmal. Ha a fal görbe, lépcsőzetes vagy több síkban törik, a felületet részekre kell bontani, és minden részt külön kell számolni.