Ugrás a fő tartalomra

Bontási hulladék térfogat számítása

Becsüli az építési-bontási hulladék térfogatát és tömegét az alapterület, a szintszám és a szerkezettípus alapján, konténerszámmal együtt.

Egy kétszintes, szintenként 100 m² alapterületű, falazott épület teljes bontásakor a becsült hulladékmennyiség 60 m³. Ez a teljes 200 m²-es területre vetített, 0,30 m³/m²-es tervezési tényezőből adódik. Ugyanezzel a területtel vasbetonból épült háznál 90 m³, kőből épült háznál 130 m³ hulladék keletkezik, válogatás nélküli teljes bontás esetén.

Az építési-bontási hulladék betonból, téglából, habarcsokból, kerámiából, fémekből, fából, üvegből, szigetelőanyagokból és kitermelt földből áll. Régebbi épületekben azbesztet tartalmazó lemezek vagy ólomtartalmú festékrétegek is előfordulhatnak, ezek külön kezelést és szakosított, engedéllyel rendelkező vállalkozást igényelnek. A becslés ezért az első lépés: a mennyiség és az anyagösszetétel ismeretében lehet megtervezni a konténereket és a szállítást.

Ez a számítás a szintek alapterületén, a szintszámon és a szerkezettípuson alapul. Teljes bontásnál a szorzó 1,00, szelektív bontásnál 0,35, vagyis a szétválogatással a lerakásra kerülő osztályozatlan hulladék jelentősen csökkenthető. Az eredmény tervezési kiindulópont: segít a konténerszám meghatározásában, a hulladékkezelő kiválasztásában, a tömeg becslésében és a hulladékjegyzék szerinti besorolásban. Debreceni vagy szegedi családi háznál ugyanez a logika érvényes, a helyi kezelési lehetőségek ismeretében pedig az adatok pontosíthatók.

Az uniós hulladékkeretirányelv (2008/98/EK) ösztönzi az építési-bontási hulladék újrahasznosítását és a szelektív bontást. A hazai részletszabályokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hgt.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek határozzák meg, ezért a dokumentációs kötelezettségeket a bontás megkezdése előtt az illetékes építésügyi hatóságnál és a hulladékkezelőnél érdemes ellenőrizni.

A használt tényezők és sűrűségi értékek a számítás tervezési feltételezései, nem hivatalos normaszámok. Az épület egyedi jellemzői miatt a valós mennyiség jelentősen eltérhet a becsléstől, különösen pincés, nehéz tetős vagy különleges szerkezetű épületnél. Ilyen esetben szakember helyszíni felmérése szükséges, a számítás pedig csak tervezési alap.

Az eredmény automatikusan frissül.

Bruttó alapterület szintenként, négyzetméterben.

Pince és lakható tetőtér is beleszámít, ha van.

Opcionális. Magyarországon jellemző konténer: 8 m³.

Becsült építési hulladék

48,0m³

Teljes alapterület: 160,0 m²

Szükséges konténerek
7 konténer
Becsült tömeg
62,4 t
Generálási tényező
0,30 m³/m²

Alakítsd ezt a számítást árajánlattá az ügyfeled számára

Eszközt fejlesztünk szakembereknek. Légy az elsők között, aki kipróbálja.

Megosztás

Hogyan működik

1

Meg kell adni az egy szint bruttó alapterületét négyzetméterben.

2

Meg kell adni az épület szintjeinek számát, a pincét és a lakható padlásteret is beleértve, ha van.

3

Ki kell választani a fő szerkezettípust: falazott, vasbeton, kő vagy vegyes.

Képlet

V_RCD = A × f × m
V_RCD — Az építési-bontási hulladék teljes térfogata (m³)
A — Teljes épületterület: a szintenkénti alapterület szorozva a szintek számával (m²)
f — Hulladékképződési tényező szerkezettípus szerint (m³/m²): falazott 0,30; vasbeton 0,45; vegyes 0,35; kő 0,65
m — Szorzó a bontás típusa szerint: teljes 1,00; szelektív 0,35

Hogyan működik a számítás

Mi az építési-bontási hulladék

Az építési-bontási hulladék az építőipar egyik legnagyobb hulladékárama. Betonból, téglából és blokkból épült falakból, habarcsokból, kerámiából, fémekből (vas, acél, réz, alumínium), fából, üvegből, műanyagokból, szigetelőanyagokból és kitermelt földből áll. Régebbi épületekben gyakran találhatók veszélyes anyagok, például azbesztet tartalmazó hullámlemezek vagy ólomtartalmú festékrétegek. Ezek elkülönített kezelést igényelnek, és az eltávolításukat szakosított, engedéllyel rendelkező vállalkozásnak kell elvégeznie.

A hulladékkezelés uniós keretét az európai hulladékkeretirányelv (2008/98/EK) adja, amely az építési-bontási hulladék újrahasznosítását és a szelektív bontást ösztönzi. A hazai részletszabályokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hgt.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek határozzák meg. A dokumentációs kötelezettségek a munka jellegétől, méretétől és az engedélyezési eljárás típusától függenek, ezért ezeket a bontás megkezdése előtt az illetékes építésügyi hatóságnál és a hulladékkezelőnél érdemes tisztázni.

Hogyan számítható ki a térfogat

Az alapképlet:

V_RCD = A × f × m

ahol:

  • A az épület teljes alapterülete, vagyis a szintenkénti alapterület szorozva a szintek számával (m²);
  • f a szerkezettípusra jellemző hulladékképződési tényező (m³/m²);
  • m a bontás típusától függő szorzó: teljes bontásnál 1,00, szelektív bontásnál 0,35.

Tényezők szerkezettípus szerint

Szerkezettípusf (m³/m²)
Falazott (tégla, blokk)0,30
Vasbeton0,45
Vegyes (falazat és beton)0,35
Kő (gránit, mészkő)0,65

A kő nagyobb térfogatot ad, mert bontáskor nagy darabokra törik, közöttük jelentős üregekkel. A vasbeton nehezebb, de a konténerben tömörebben helyezkedik el. A vegyes szerkezet a két véglet között áll.

Ezek a tényezők a számítás tervezési feltételezései, nem hivatalos normaszámok. Különleges kialakítású épületnél az eltérés jelentős lehet, ezért a végső mennyiséget a helyszíni felmérés adja meg.

Teljes és szelektív bontás

A teljes bontás (összedöntés) során minden szerkezeti elem szétválogatás nélkül bomlik le, ezért itt a legnagyobb a keletkező, osztályozatlan hulladék mennyisége. Ennek a módszernek a szorzója 1,00.

A szelektív bontás (szétszerelés) fázisokban halad: először a műszaki berendezések és a kábelezés, majd a burkolatok és az asztalos szerkezetek, végül a teherhordó szerkezet kerül elbontásra. Így az anyagok a keletkezés helyén szétválaszthatók, és egy részük újrahasznosítható. A 0,35-ös szorzó a számítás egyszerűsített feltételezése: azt tükrözi, hogy a lerakásra kerülő, osztályozatlan rész jelentősen csökken. A valós arány épületenként eltérhet.

A szelektív bontás általában több időt és speciális szakértelmet igényel, cserébe csökkenti a lerakásra szánt mennyiséget és elősegíti az anyagok újrahasználatát.

Példaszámítás

Vegyünk egy háromszintes, szintenként 80 m² alapterületű vasbeton családi házat. A teljes alapterület 3 × 80 = 240 m². Szelektív bontásnál a térfogat 240 × 0,45 × 0,35 = 37,8 m³, teljes bontásnál 240 × 0,45 × 1,00 = 108 m³. A szelektív bontással becsült mennyiség tehát a teljes bontás mennyiségének 0,35-szöröse.

A tömeg a vasbeton 1,50 t/m³ tervezési sűrűségértékével számítható: szelektív bontásnál 37,8 × 1,50 = 56,7 t, teljes bontásnál 108 × 1,50 = 162 t. A 7 m³-es konténerek száma szelektív bontásnál 37,8 ÷ 7 = 5,4, ezért 6 konténer kell. Teljes bontásnál 108 ÷ 7 = 15,4, ezért 16 konténer szükséges. A példa jól mutatja, hogy a bontási módszer választása a szállítás és a konténerszám szempontjából is döntő.

Tömeg becslése

A tömeg a térfogat és a szerkezettípushoz rendelt tervezési sűrűségérték szorzata. A számításban használt értékek:

SzerkezettípusSűrűség (t/m³)
Falazott1,30
Vasbeton1,50
Vegyes1,35
Kő1,40

Ezek az értékek a számítás belső feltételezései, nem hivatalos normaszámok. A sűrűség a tényleges darabosságtól és nedvességtartalomtól is függ, ezért a végleges mennyiséget a kezelő átvételkor mért adatai adják meg.

A tömeg a szállítás szervezésénél fontos, mert ettől függ a jármű megengedett terhelése, és ez alapján töltendők ki a kísérő okmányok.

Konténerek számának meghatározása

A szükséges konténerszám a teljes térfogatot osztja a választott konténer űrtartalmával. Az eredményt felfelé kell kerekíteni, mert töredék konténer nem rendelhető. Például 21 m³ hulladék 7 m³-es konténerekkel 3 darabot tesz ki, míg 21,5 m³ esetén már 4 darab kell. A konténerek elérhető méreteit a szolgáltató adja meg, ezért a számítás előtt érdemes ezeket egyeztetni.

Hulladékjegyzék szerinti besorolás

Az európai hulladékjegyzék (EWC, 2000/532/EK határozat) kódjai szerint az építési-bontási hulladékok a 17. főcsoportba tartoznak, anyagtípus szerint:

  • 17 01: beton, tégla, csempe és kerámia
  • 17 02: fa, üveg és műanyag
  • 17 04: fémek, ötvözeteikkel együtt
  • 17 05: föld és kövek
  • 17 06: szigetelőanyagok és azbesztet tartalmazó építőanyagok
  • 17 09: egyéb építési-bontási hulladék

Az azbesztet tartalmazó anyagok veszélyes hulladékként a 17 06 05* kóddal szerepelnek, és csak szakosított, engedéllyel rendelkező vállalkozás távolíthatja el és kezelheti őket. A pontos kód a szállítási és átadási dokumentumokhoz szükséges.

Mikor nem használható önmagában ez a számítás

A számítás nem helyettesíti a helyszíni felmérést, különösen ha:

  • az épület veszélyes anyagokat tartalmaz;
  • vannak különleges elemek, például medence, tartály, mély pince vagy támfal;
  • az épület állapota vagy szerkezeti károsodása eltér a megszokottól;
  • szükség lehet a talaj szennyezésmentesítésére.

Ilyen esetekben a becsült értékek még inkább eltérhetnek a valóságtól.

Mekkora lehet a becslés pontossága

A kapott érték tervezési becslés, nem pontos mennyiség. A tényezők átlagos épületekre vonatkoznak, ezért az egyedi épületek eltérése természetes, és az eltérés mindkét irányba megtörténhet. Ha a számított konténerszám közel van egy egész számhoz, érdemes tartalékot hagyni, mert egy kis többlet már egy újabb konténert eredményezhet. A szállítási megállapodásban ezért célszerű rugalmasságot kikötni a konténerek számára és az elszállítási alkalmakra vonatkozóan.

Gyakori hibák

  • A szintszám és az alapterület összekeverése: a számítás a szintenkénti területet szorozza a szintek számával.
  • A szerkezettípus alulbecslése: a vegyes épületet tisztán falazottnak tekinteni csökkenti a becsült mennyiséget.
  • A teljes és a szelektív bontás összekeverése a tervezésnél.
  • A konténerszám kerekítésének elfelejtése.

Felhasználás a tervezésben

Az eredmény nem végleges költségvetés, hanem tervezési alap. Érdemes a térfogatot és a tömeget összevetni a helyi szállítási lehetőségekkel és a kezelő által közölt átvételi feltételekkel. Ha a becslés alapján több konténer vagy több szállítási alkalom szükséges, a szállítást előre le kell kötni, hogy a bontás ne álljon le a hulladék elszállítására várva.

Gyakori kérdések

Kell-e hulladékkezelési terv a bontáshoz?

A bontási munkák hulladékkezelési tervezését a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hgt.) és az építésügyi eljárás szabályozza, ezért a kötelezettség az adott munka jellegétől, méretétől és az engedélyezési eljárás típusától függ. A tervben általában szerepel a keletkező hulladék becsült mennyisége és tömege, a tervezett kezelési módok (újrahasználat, hasznosítás vagy lerakás), valamint a szállítást és az átvételt végző, engedéllyel rendelkező kezelő. A számítás eredménye jó kiindulópont ezekhez az adatokhoz. Hogy egy adott munkához pontosan milyen dokumentáció szükséges, azt az illetékes építésügyi vagy környezetvédelmi hatóságnál érdemes tisztázni.

Mi a különbség a teljes és a szelektív bontás között?

Teljes bontásnál (összedöntés) a szerkezeti elemek szétválogatás nélkül bomlanak le, ezért a keletkező hulladék nagy része osztályozatlan marad, és nagyobb mennyiség kerül lerakásra. Szelektív bontásnál (szétszerelés) az anyagokat fázisonként, kategóriánként távolítják el: előbb a műszaki berendezéseket és a kábelezést, majd a burkolatokat és az asztalos szerkezeteket, végül a teherhordó szerkezetet. A számításban a szelektív módszer 0,35-ös szorzóval szerepel, ami azt jelenti, hogy a lerakásra szánt, osztályozatlan hulladék mennyisége jelentősen kisebb. Az uniós hulladékkeretirányelv a szelektív bontást és az újrahasznosítást ösztönzi, ezért ez gyakran az előnyösebb megoldás.

Hogyan számítható ki a szükséges konténerek száma?

A teljes hulladéktérfogatot (V_RCD = A × f × m) el kell osztani a választott konténer űrtartalmával. Az eredményt mindig felfelé kell kerekíteni, mert töredék konténert nem lehet rendelni. Példa: 21 m³ hulladék 7 m³-es konténerrel 21 ÷ 7 = 3, vagyis 3 konténer szükséges. Ha az eredmény 21,5 m³ lenne, 21,5 ÷ 7 = 3,07, így 4 konténerre van szükség. A konténer ténylegesen elérhető méretét a hulladékkezelő vagy a szállító adja meg, ezért a számítás előtt érdemes ezt tisztázni.

Milyen hulladékjegyzék-kódok tartoznak a bontási hulladékhoz?

A bontási hulladékok az európai hulladékjegyzék (EWC) 17. főcsoportjában szerepelnek. A leggyakoribb kódok: 17 01 01 (beton), 17 01 02 (tégla), 17 01 03 (csempe és kerámia), 17 02 01 (fa), 17 02 02 (üveg), 17 04 05 (vas és acél) és 17 05 04 (föld és kövek). Az azbesztet tartalmazó építőanyagok veszélyes hulladékként, a 17 06 05* kóddal szerepelnek, és csak szakosított, engedéllyel rendelkező vállalkozás szállíthatja el és kezelheti őket. A helyes kód a szállítási és átadási dokumentumokhoz szükséges, ezért a kezelő megerősítése javasolt.

Lerakható-e a bontási hulladék a szokásos hulladéklerakóban?

Nem. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hgt.) alapján az építési-bontási hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni: inert hulladéklerakóba, válogató- és hasznosító telepre vagy építési-bontási hulladékot hasznosító létesítménybe. A kommunális hulladéklerakók jellemzően nem fogadják a nagy mennyiségű bontási hulladékot, a veszélyes bontási hulladékoknak pedig külön, szigorúan szabályozott útja van. Az illetékes hatóság nyilvántartása és a kezelők tájékoztatása segít megtalálni az adott régióban működő, engedéllyel rendelkező átvevőt.

Hogyan becsülhető meg az építési-bontási hulladék tömege?

A tömeg a térfogat és a szerkezettípushoz rendelt tervezési sűrűségérték szorzataként számítható: falazott szerkezetnél 1,30 t/m³, vasbetonnál 1,50 t/m³, vegyes szerkezetnél 1,35 t/m³, kőnél 1,40 t/m³. Ezek nem hivatalos normaszámok, a számítás belső feltételezései. Példa: 21 m³ falazott szerkezetből származó hulladék becsült tömege 21 × 1,30 = 27,3 t. A tömeg a szállítás megszervezéséhez és a járművek terhelhetőségének ellenőrzéséhez fontos, valamint a kísérő okmányok kitöltéséhez. Mivel a sűrűség a tényleges darabosságtól és nedvességtartalomtól is függ, a végleges mennyiséget a kezelő mérlegelése adja.

Kapcsolódó kalkulátorok

Az összes Szerkezet és anyagok kalkulátor megtekintése →

A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. július 29.

Az eredmények tájékoztató becslések, amelyek a szerkezet, a szintmagasság, a bontási módszer és a helyszíni körülmények szerint eltérhetnek a valós mennyiségtől. Az eredmény nem helyettesíti a szakember helyszíni felmérését, a hulladékkezelési dokumentációt vagy a hatósági előírások betartását.