Cserépszámítás típus szerint: Marseille, Lusa, római
Kiszámolja, hány cserép kell Marseille, Lusa, római vagy csatornás tetőhöz a formátum, a hulladéktartalék és a becsült anyagköltség alapján.
Egy 100 m²-es lejtős tetőfelületnél, 10%-os hulladéktartalékkal, Marseille Standard cserépből 1 760 darab kell, Canudo T1 csatornás cserépből viszont 4 400. A különbség a fajlagos darabszámból adódik: a Marseille Standard 16 db/m², a Canudo T1 40 db/m².
A négy tipológia fajlagos darabszáma jelentősen eltér. A Lusa 3 csatornás formátum 10 db/m²-rel a legkevesebb darabot igényli a kalkulátorban szereplő formátumok közül, így ugyanarra a 100 m²-es tetőre 1 100 darab kell belőle. A Canudo T1 és a Lusa 3 csatornás közötti 3 300 darabos különbség a szállítást, a raktározást és a munkaidőt is érinti, ezért a típus kiválasztása már a költségvetés korai szakaszában számít.
A kalkulátor a négy típust és a hozzájuk tartozó formátumokat kezeli. A kiválasztott formátum fajlagos darabszáma automatikusan kitöltődik, így elég a tetőfelületet és a hulladéktartalékot megadni. Ha a gyártó műszaki adatlapja más értéket közöl, az Egyéni formátumban megadható az ott szereplő szám, és az eredmény is ehhez igazodik.
A bevitt felületnek a lejtős tetőfelületet kell jelentenie, nem a házra vetített alapterületet. A két érték a lejtéssel szétválik: 35%-os lejtésnél a lejtős felület közel 6%-kal nagyobb a vetítettnél. Ha a vetített értéket adják meg, a rendelt mennyiség kevesebb lesz a szükségesnél. Az eredmény a cserepek számán túl a tetőfelületet és a fajlagos darabszámot is megmutatja, így a számítás könnyen ellenőrizhető. A kalkulátor a kiegészítő elemeket nem számolja, ezért a gerincelemek és a szegélyek mennyiségét külön kell meghatározni.
Magyarországon az agyagcserép mellett a betoncserép is elterjedt, a kalkulátor értékei viszont kerámia cserepekre vonatkoznak. Betoncserépnél a gyártó adatlapja szerinti fajlagos darabszámot az Egyéni formátumban kell megadni, különben a rendelés eltérhet a valós igénytől.
Az eredmény automatikusan frissül.
A tető lejtős (valódi) felülete, a hajlásszöggel már korrigálva
A kiválasztott típus és formátum alapján kitöltve
Egyszerű tetőhöz 10%, több tetősíkos (összetett) tetőhöz 15% ajánlott
Nézd meg az aktuális árakat a barkácsáruházakban vagy a tetőfedőanyag-kereskedőknél
Szükséges cserepek
Tartalmaz 128 db biztonsági ráhagyást
- Tetőfelület
- 80,0 m²
- A kiválasztott típus darabszükséglete
- 16 db/m²
- Cserepek ráhagyás nélkül
- 1280 db
Hogyan működik
Képlet
Hogyan működik a számítás
A négy cserétípus
A kerámia cserép a tetőfedés egyik legrégebbi anyaga, és ma is használják új építésnél és felújításnál egyaránt. A kalkulátor négy tipológiát kezel. Ezek formája és mérete eltér, ezért a darabszámuk is jelentősen különbözik.
Marseille-cserép. Egymásba illeszkedő, reteszelt cserép, amely oldalt és felül csatlakozik a szomszédos darabokhoz. Ez egyszerűsíti a lefektetést és csökkenti a beázás kockázatát. A Standard formátum körülbelül 16 db/m², a Grande formátum körülbelül 13 db/m². Az új építésű tetőkön gyakori megoldás.
Lusa cserép. Sík alapú, peremes és csatornás kialakítású cserép, a portugál építészet jellegzetes típusa. Három formátumban kapható: a klasszikus körülbelül 13 db/m², az 1-es számú körülbelül 16 db/m², a 3 csatornás körülbelül 10 db/m². A 3 csatornás változat nagyobb méretű és nagyobb átfedésű, ezért kevesebb darab kell belőle.
Római cserép. Profilja a Marseille-cserép és a Lusa között helyezkedik el. A Standard formátum körülbelül 14 db/m², a Grande körülbelül 11 db/m². Új építésnél ritkább, felújításnál viszont gyakran előfordul.
Csatornás (canudo) cserép. Két külön darabból áll: a homorú csatornacserépből, amelyet a lécezésre helyeznek, és a domború fedőcserépből, amely a csatornák közötti hézagot takarja. Ez a típus mutatja a legnagyobb darabszám-szórást. A T2 (közepes) formátum körülbelül 30 db/m², a T1 (kicsi) körülbelül 40 db/m², a T3 (nagy) körülbelül 22 db/m². A lefektetése lassabb, és nagyobb pontosságot igényel, mint a reteszelt típusoké.
A fenti darabszámok a kalkulátor alapértékei. Tipikus formátumokra vonatkozó, kerekített átlagok, és nem helyettesítik a konkrét termék műszaki adatlapját.
Darabszám a fajlagos értékből
A fajlagos darabszám (db/m²) azt adja meg, hány cserép kell egy négyzetméter lejtős tetőfelület befedéséhez. Az érték a cserép méretétől és a fedési átfedéstől függ, a tető lejtése pedig szintén befolyásolja. A kalkulátor a típusokra jellemző átlagos értéket használja. Ha a műszaki adatlap más számot közöl, az Egyéni formátumban az adatlap értékét kell megadni.
A számítás képlete:
N = ⌈A × r × (1 + D/100)⌉
Az A a tetőfelület (m²), az r a fajlagos darabszám (db/m²), a D a hulladéktartalék (%). Az eredményt felfelé kell kerekíteni, mert töredék cserép nem rendelhető. Egy 80 m²-es tetőnél, 10%-os tartalékkal, a Marseille Standard 1 408 darabot igényel, a Canudo T1 viszont 3 520-at. Ezt a különbséget a szállítás, a raktározás és a lefektetés ideje is megérzi.
Lejtős felület és vetített alapterület
A bevitt felületnek a tényleges lejtős felületnek kell lennie, nem a házra vetített alapterületnek. A kettő a lejtéssel nő el, és a különbség nem elhanyagolható. Az összefüggés:
Lejtős felület = vetített alapterület × √(1 + (lejtés% ÷ 100)²)
25%-os lejtésnél a szorzó 1,031, 30%-nál 1,044, 35%-nál 1,059, 40%-nél 1,077, 45%-nál 1,097. Egy 100 m²-es alaprajzú, 35%-os lejtésű tető lejtős felülete tehát 105,9 m². Ha a lejtést fokban adták meg, a százalékot a tangensből kapjuk: lejtés% = tg(szög) × 100.
A vetített alapterület beírása a rendelt mennyiséget alacsonyra viszi. A hiányzó darabokat ilyenkor gyakran egy másik gyártási tételből kell pótolni, ami színben vagy méretben eltérhet, és a kitett tetőn később látszik.
Hulladéktartalék és gyártási tétel
A hulladéktartalék három dolgot fed: a szélek és a völgyek vágását, a szállítás és a lefektetés során keletkező töréseket, valamint a későbbi javításokhoz szükséges tartalékot. Egyszerű, egy vagy két síkú tetőnél a 10%-os érték a kalkulátor kiinduló értéke. Több síkú tetőnél vagy völgyeknél a 15%-os érték a szokásos kiindulópont. Csatornás cserépnél a vágások és a törés kockázata nagyobb, ezért ilyen tetőnél magasabb tartalék indokolt. A kiinduló értékek nem helyettesítik a tető tényleges geometriájának felmérését.
A tetőt érdemes egyetlen gyártási tételből fedni. Az azonos típusú, de különböző tételű cserepek színében és méretében apróbb eltérések lehetnek, amelyek idővel láthatóvá válnak. A tartalékot is ugyanabból a tételből érdemes félretenni.
Mit mutat az eredmény
A kalkulátor két darabszámot ad: a tartalékkal együtt szükséges cserepek számát és a tartalék nélküli értéket. A tartalék nélküli szám a pontos tetőfelületre vonatkozik, a rendeléshez viszont a teljes szám az ajánlott. Ha a tetőfelület más forrásból származik, például a tervből, az eredmény is arra épül, ezért a bevitt értéket mindig ellenőrizni kell.
Gyors ellenőrzésként a vetített alapterületet meg kell szorozni a lejtés szorzójával, majd a fajlagos darabszámmal és a tartalékkal, és az eredményt össze kell hasonlítani a kalkulátor kimenetével. Ha az eltérés nagy, a bevitt felület vagy a kiválasztott típus téves. A tető hosszát, szélességét és lejtését lehetőleg helyszíni méréssel vagy a tervből kell ellenőrizni, mert a kézzel becsült adatok a legnagyobb hibaforrások közé tartoznak.
Mikor kell az egyéni formátumot használni
Az Egyéni formátum akkor szükséges, ha a cserép nincs a listában. Ilyen az importált cserép, a kézműves gyártású tétel, a nem szabványos méretű darab, és az az eset, amikor a tervező a lejtéstől vagy az átfedéstől függően más fajlagos darabszámot írt elő. Betoncserépnél ugyanez érvényes. Az értéket ilyenkor a műszaki adatlapból vagy a tervből kell venni, nem az alapértékből.
Mikor nem alkalmazható a kalkulátor
A számítás lejtős, cserepes tetőre készült. Lapos tetőnél, fémlemezes vagy más anyagú fedésnél a fajlagos darabszámok nem alkalmazhatók. Nagyon kis lejtésnél is ellenőrizni kell, hogy a választott cserép az adott lejtésen megfelelő-e, mert ez a gyártó előírásától függ.
Mikor nem elég a kalkulátor
Összetett geometriájú tetőnél a lejtős felület kézzel nehezen pontosítható. Ilyen a több gerincű, íves völgyű, manzárd vagy történeti épület szabálytalan alaprajzú tetője. Ilyenkor szakembernek kell felmérnie a tetőt, síkonként kiszámolnia a felületet, és meghatároznia a kiegészítők mennyiségét is. A kalkulátor csak a cserepek számát adja meg, a gerincelemekét, szegélyekét, rögzítőkét és a tetőalátétét nem. A kivitelezésnek meg kell felelnie a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) rögzített országos építési követelményeknek és a gyártó szerelési útmutatójának.
A kerámia cserép termékjellemzőit az EN 1304 európai szabvány rögzíti, magyarul az MSZ EN 1304 jelzettel. A kivitelezési fajlagos darabszámot azonban mindig a gyártó adatlapja határozza meg.
Típusválasztás a tető adottságai szerint
A típust nem csak a darabszám alapján érdemes kiválasztani. A reteszelt cserepek gyorsabban és egyszerűbben fektethetők, ezért egyszerű alaprajzú, sok csatlakozás nélküli tetőnél gyakran ezek az ésszerű választások. A csatornás cserép hagyományos megjelenést ad, és történeti épületek hitelesebb felújításához illeszkedik, de több munkaórát és pontosabb kivitelezést kér. A lejtés is számít: meredekebb tetőn a cserepek egymáshoz képest más átfedést kapnak, ezért a típus véglegesítése előtt érdemes megnézni a gyártói adatlapban megadott lejtési tartományt.
Gyakori hibák
A leggyakoribb hiba a vetített alapterület beírása a lejtős felület helyett. A második hiba a tartalék kihagyása, különösen több síkú tetőnél. A harmadik a típusok keverése: a Lusa formátumhoz tartozó darabszámot Marseille-cserépnél használni. Gyakori tévedés az is, hogy a becsült költséget a teljes anyagköltségnek tekintik. A kalkulátor a bevitt darabár és a teljes darabszám szorzatát adja meg, a szállítás, a munkadíj és a kiegészítő elemek nincsenek benne.
Gyakori kérdések
Mennyi cserép kell egy négyzetméterre típus szerint?
A kalkulátor típusonként és formátumonként eltérő fajlagos darabszámot használ. Körülbelül 16 db/m² a Marseille Standard, 13 db/m² a Marseille Grande, 13 db/m² a Lusa klasszikus, 16 db/m² a Lusa 1-es számú és 10 db/m² a Lusa 3 csatornás. A római Standard körülbelül 14 db/m², a Grande körülbelül 11 db/m². A csatornás T1 körülbelül 40 db/m², a T2 körülbelül 30 db/m², a T3 körülbelül 22 db/m². Ezek a kalkulátor alapértékei, amelyek a tipikus formátumokra vonatkozó, kerekített átlagok, és nem helyettesítik a konkrét termék adatlapját. Ha a gyártó más értéket közöl, az Egyéni formátumban adható meg.
Mi a különbség a Lusa és a csatornás cserép között?
A Lusa egyetlen darab, sík alapú, peremes és csatornás kialakítású cserép, amely a szomszédos darabba kapcsolódik. A csatornás (canudo) cserép két külön darabból áll: a homorú csatornacserépből, amelyet a lécezésre helyeznek, és a domború fedőcserépből, amely a csatornák közötti hézagot takarja. A csatornás tetőhöz négyzetméterenként több darab kell, a lefektetése több időt és nagyobb pontosságot igényel. Ezt a megoldást főként történeti épületek felújításánál és hagyományos stílusú házaknál alkalmazzák.
Használhatok egyéni fajlagos darabszámot?
Igen. Bármelyik típusnál kiválasztható az Egyéni formátum, és ott megadható a műszaki adatlapon vagy a tervben szereplő érték. Ez hasznos importált cserépnél, kézműves gyártású, nem szabványos méretű cserépnél, valamint akkor, ha a tervező a lejtéstől vagy az átfedéstől függően más értéket írt elő. Az egyéni érték megadása után a számítás ugyanazzal a képlettel fut, csak a fajlagos darabszám változik.
Mekkora hulladéktartalékot érdemes használni csatornás cserépnél?
Csatornás cserépnél a vágások és a törés kockázata nagyobb, mint a reteszelt típusoknál, mert két külön darabot kell kezelni, és többet kell vágni a széleknél, a gerinceknél és a kéményeknél. Ezért ilyen tetőnél magasabb tartalékot érdemes számolni, mint egyszerű, reteszelt cserepeknél. Több síkú tetőnél, tetőablaknál vagy kéménynél a kalkulátor 15%-os értéke a kiinduló érték, a bonyolultabb tetőnél ennél magasabb tartalék indokolt. A maradék darabokat ugyanabból a gyártási tételből érdemes megőrizni a későbbi javításokhoz.
Hogyan számolható ki a tető valós lejtős felülete?
A lejtős felület a vetített alapterület és a lejtés szorzata: lejtős felület = vetített alapterület × √(1 + (lejtés% ÷ 100)²). Ha a lejtés fokban van megadva, a százalékot a tangensből kapjuk: lejtés% = tg(szög) × 100. Példa: 100 m² vetített alapterület 35%-os lejtésnél 105,9 m² lejtős felületet ad. A 25%-os lejtés 1,031, a 30%-os 1,044, a 40%-os 1,077 és a 45%-os 1,097 szorzót ad. A vetített alapterület beírása alulbecsüli a rendelendő mennyiséget, és ez gyakran eltérő gyártási tételt eredményez.
Mikor érdemes szakembert kérni a cserepek számításához?
Összetett geometriájú tetőnél érdemes szakembert kérni: több gerincnél, íves völgyeknél, manzárd tetőnél vagy történeti épületnél, ahol az alaprajz szabálytalan. Ilyenkor a kézi számítás könnyen pontatlan lehet, és rendelési hibához vezethet. Az építész, az építőmérnök vagy a tetőfedésre szakosodott vállalkozó felméri a tetőt, síkonként számolja a felületet, és megadja a cserepek mellett a gerincelemek, szegélyek, rögzítők és a tetőalátét mennyiségét. Az építési előírásokat és a gyártó szerelési útmutatóját is ő veszi figyelembe.
Kapcsolódó kalkulátorok
Tetőfelület Kalkulátor
Kiszámítja a tető valós, ferde felületét az alaprajzi méretekből és a hajlásból, cserép és tetőfedő anyagok pontos megrendeléséhez.
Tetőlejtés számító (fok és %)
Kiszámolja a tető lejtését százalékban és fokban, a tetősík valódi hosszát és a lejtési tényezőt, valamint ellenőrzi a fedés minimumát.
Csepegtetőléc és falkorona mennyiségének kiszámítása
Kiszámítja a csepegtetőlécek és falkoronák szükséges méterét és darabszámát, hulladékhányaddal és becsült anyagköltséggel.
Marseille-i cserép darabszám m²-enként
Kiszámítható, hány marseille-i cserép kell egy tetőhöz, standard vagy nagy méretű modellenként, tartalékkal és becsült anyagköltséggel.
Hány cserép szükséges a tetőhöz?
Kalkuláld meg, hány darab cserép szükséges a tetőd fedéséhez a típus és hulladékmarzsa alapján, automatikus értékekkel.
A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. július 11.
Ez a kalkulátor kizárólag tájékoztató jellegű. Az eredmények szabványos képleteken alapuló becslések, amelyek a tényleges körülményektől függően eltérhetnek. Fontos döntések előtt kérje ki szakember véleményét.