Fa lépcsőburkolat számítása belső lépcsőhöz

Hogyan működik a számítás

Fa lépcsőburkolat mennyiségének kiszámítása belső lépcsőhöz

A belső lépcső fa burkolatának felrakásához vagy cseréjéhez két adat kell: hány lépcsőfokból áll a lépcső, és mennyi anyag szükséges a fokok befedéséhez. Ez a kalkulátor mindkettőt egy lépésben határozza meg, és a Blondel-szabály alapján ellenőrzi a fokok ergonómiáját is.

Miben különbözik ez a lépcsőfok-méretezéstől

A lépcsőfok-méretezés, vagyis a fokok számának és méreteinek meghatározása, tervezési feladat, amely megelőzi a szerkezet megépítését. A fa burkolat mennyiségének kiszámítása ezzel szemben kivitelezési vagy felújítási feladat: akkor jelentkezik, amikor a szerkezet már adott, vagy a fokok száma rögzített, és a következő lépés az anyagszükséglet meghatározása.

A számítás három geometriai változóra épül. A lépcsőfok szélessége a felmenetelre merőleges méret. A felfutás a fok függőleges homlokfelülete. A lépcsőlap mélysége a vízszintes felület, amelyre a láb lép. A kalkulátor a vízszintes lapokat és a függőleges felfutásokat téglalapok sorozatának tekinti, összeadja a területeiket, és csak utána alkalmaz hulladékrátát.

A képlet lépésről lépésre

Példaként egy 280 cm magas belső lépcső szolgál, 17 cm-es felfutással, 28 cm-es lapmélységgel és 90 cm széles fokokkal.

1. Lépcsőfokok száma: a H ÷ e hányados egész számra kerekítve, 280 ÷ 17 = 16,47, tehát 16 lépcsőfok.
2. Valós felfutás: 280 ÷ 16 = 17,50 cm. Ez kissé eltér a kívánt 17 cm-es értéktől, de így minden fok azonos magasságú lesz.
3. Lapok területe: 16 × 0,90 m × 0,28 m = 4,03 m².
4. Felfutások területe: 16 × 0,90 m × 0,175 m = 2,52 m².
5. Teljes terület hulladék nélkül: 4,03 + 2,52 = 6,55 m².
6. Teljes terület 10%-os hulladékkal: 6,55 × 1,10 = 7,21 m².

Az egész számra kerekítés azért szükséges, mert a fokok száma nem lehet tört. A kerekítés után a valós felfutás újraszámítása biztosítja, hogy a teljes magasság pontosan lefedődjön, így a lépcső egyik foka sem tér el a többitől.

A 10%-os ráhagyás a kalkulátor beépített tartaléka a vágási veszteségre és a fokok illesztéseire. A tényleges veszteség a fa hosszától, a lépcső formájától és a kivitelezés módjától függ, ezért a végeredményt tartalékkal érdemes értelmezni. Szögletes vagy változó szélességű fokoknál nagyobb tartalék indokolt.

A Blondel-szabály és az ergonómia

A kalkulátor ellenőrzi a Blondel-szabály szerinti összefüggést: 2 × felfutás + lépcsőlap-mélység. A szabályt François Blondel fogalmazta meg a 17. században (Cours d'architecture, 1675), és a lépcsőjárás kényelmének egyik ismert összefüggéseként használják. A kalkulátor ezt az összeget tájékoztató ellenőrzési tartománnyal veti össze, amelynek határait a felület mutatja. Az összefüggés általános gyakorlati szabály, nem konkrét előírás, ezért a szakember ítélete mindig az irányadó. Az előző példában: 2 × 17,50 + 28 = 63 cm, ami a kalkulátor tartományán belül van.

Ha az összeg a tartományon kívül esik, a lépcső kényelmetlenebb lehet. Ilyenkor a kalkulátor jelzi, hogy módosítani kell a felfutást vagy a mélységet. Ez a jelzés nem helyettesíti a szakember ítéletét, de megmutatja, melyik paraméter irányába érdemes elmozdulni.

A szabály különösen hasznos akkor, ha egy meglévő lépcső felfutását megtartva csak a lépcsőlapok burkolatát cserélik. Ilyenkor a mért szerkezeti felfutást kell megadni, majd a mélységet addig állítani, amíg az összeg az ideális tartományba nem kerül.

Fontos, hogy a burkolat vastagsága csökkenti a látható felfutást. Ha például egy fokra 40 mm vastag tömör fa burkolatot raknak, de a szomszédos fok burkolat nélkül marad, a két fok látható magassága eltér. Ezért a felújításnál a szerkezeti felfutást kell mérni, és a burkolat utáni értéket kiszámolni.

Fatípusok és burkolatok

A piacon a belső lépcsők fa burkolatára két nagy csoport van.

A tömör fa lépcsőfokok tömör keményfából, például tölgyből, bükkből vagy dióból, illetve lágyabb fából, például fenyőből készülnek. Többször lehet őket csiszolni és újra felületkezelni. A vastagságot a gyártó vagy a kivitelező ajánlata alapján kell kiválasztani, mert a megfelelő méret függ a fa fajtájától, a lépcső igénybevételétől és a fok megtámasztásától. A használat intenzitása is számít a vastagság megválasztásakor, ezért ezt a szempontot a kivitelezővel érdemes megbeszélni.

A műszaki faanyagból készült lépcsőburkolat vékony, nemesfa furnérrétegből és az alatta lévő tartórétegből áll. A telepítés csak ragasztással vagy csavarozással történhet a szerkezethez, lebegő, nem rögzített lerakás nem alkalmas lépcsőfok-burkolatnak. Ez általában kedvezőbb anyagköltségű megoldás, ezért a használat módja alapján érdemes kiválasztani.

A lépcsőfok-burkolat anyagának kiválasztásakor a használat módja a legfontosabb szempont: a családi, mindennapi forgalmú lépcső és a ritkábban használt díszlépcső más követelményeket támaszthat.

Mikor nem alkalmazható ez a számítás

A kalkulátor egyenes, téglalap alakú fokokból álló lépcsőre készült. Nem alkalmas csigalépcsőre, ahol a fokok ékalakúak, és a belső sugár felé keskenyednek. Ilyenkor a területet fokonként, a fok tényleges trapéz alakjából kell számolni, vagy szakember méretfelvételével kell dolgozni. Hasonlóan nem használható a számítás, ha a lépcső pihenővel törve halad, mert a pihenő felülete nincs benne a képletben. A pihenő területét külön kell hozzáadni a végeredményhez.

A számítás nem alkalmas a lépcső szerkezeti tervezésére sem: a tartószerkezet terhelését, a lépcsőkar méretezését és a fok megtámasztását a kalkulátor nem vizsgálja. Ezek statikai kérdések, amelyeket a tervezőnek kell megválaszolnia.

Végül a számítás nem helyettesíti a helyszíni mérést. Ha a lépcső falai nem párhuzamosak, vagy a padló nem vízszintes, a mért méretek eltérhetnek a névleges értéktől, ezért a burkolat rendelése előtt újra mérni érdemes.

Gyakori hibák a mennyiség számításában

A felfutások kihagyása. Sok számítás csak a lépcsőlapokat veszi figyelembe, pedig a példa lépcsőnél a felfutások a teljes fafelület mintegy 38%-át teszik ki. Ha a felfutásokat is fa fedi, ezt a részt nem szabad kihagyni.

Hulladék nélküli számítás. A vágási veszteség és az illesztések minden esetben jelentkeznek. A beépített 10%-os tartalék kiindulási pont, de összetettebb lépcsőknél ennél nagyobb ráhagyás indokolt.

Teljes szélesség helyett hasznos szélesség. A számításban a lépcsőfok hasznos szélessége szerepel, vagyis a lapnak a lépcsőorr, azaz a fok előreugró éle nélküli mérete. Ha a fokoknak van lépcsőorra, a kiálló részt külön kell figyelembe venni, és a burkolat mérete ennek megfelelően változik.

Mikor érdemes szakember segítségét kérni

A számítás egyszerű, de szakember segítsége ajánlott az alábbi esetekben:

• ha a meglévő lépcső fokjai nem azonos magasságúak, ami eredeti kivitelezési hiba lehet.
• ha a lépcső csigalépcső vagy ívelt, mert a fokok ilyenkor trapéz alakúak, nem téglalap alakúak.
• ha a régi fa tartószerkezet romlás vagy biológiai károsodás jeleit mutatja.