Ugrás a fő tartalomra

Földkiemelés térfogatának számítása (m³)

Földkiemelés térfogata m³-ben téglalap vagy trapéz alakú gödörre, a hosszúság, szélesség és mélység alapján.

Egy 10 m hosszú, 5 m széles és 2 m mély téglalap alakú gödörből 100 m³ föld kerül ki. Ha a gödör falai lejtősek, a térfogat trapéz képlettel számítható, mert a felső és az alsó szélesség eltér egymástól.

A kiemelendő föld mennyisége a gödör alakjától függ. Függőleges falú, téglalap alakú gödörnél a számítás egyszerű: hosszúság × szélesség × mélység. Rézsűs, trapéz alakú gödörnél a falak lejtése miatt a felső szélesség nagyobb az alsónál, így az átlagos keresztmetszet is nagyobb lesz. Ha a lejtést figyelmen kívül hagyjuk, a térfogat jelentősen alulbecsülhető, a fenti példában éppen a felére.

A rézsű meredeksége a talaj típusától függ. A kötött talajok, például az agyag és az iszap, meredekebb oldalt tartanak meg, mint a homok vagy a kavics. Nem kötött talajnál a falak könnyebben beomlanak, ezért itt lágyabb lejtő vagy támfal szükséges. A mélyebb gödör már külön munkavédelmi és tervezési figyelmet igényel, talajvíz jelenlétében pedig a kivitelezés is bonyolultabb és drágább lehet.

A számítás a kiemelendő föld becsült térfogatát adja meg, nem helyettesíti a geotechnikai tervezést. A kiszedett talaj a lazulás miatt a szállítás során nagyobb helyet foglal el, ami a teherautók számát és a költséget befolyásolja. Kisebb gödörnél a becslés gyorsan elvégezhető, nagyobb földmunkánál viszont a helyszíni mérés, a talajvizsgálat és a kivitelező adatai adnak pontosabb képet.

Családi ház alapozásánál a gödör jellemzően kisebb, mint egy útépítési földmunka, de a mennyiség így is számottevő lehet. Az alapozási gödör méretei a ház alaprajzától és a pince meglététől függenek. A számítás ezért gyakran több részgödör összegéből áll, például a külön alapokhoz és a pincéhez.

Téglalap: függőleges oldalak vagy támfal. Trapéz: a talaj stabilitásától függő, természetes lejtős rézsűk.

Teljes hossz méterben

Alsó szélesség méterben (téglalap alakú gödörnél az egyetlen szélesség)

Függőleges teljes mélység méterben

Teljes kiemelendő térfogat

100,00m³
Téglalap alakú gödör: 10,00 m × 5,00 m × 2,00 m

Alakítsd ezt a számítást árajánlattá az ügyfeled számára

Eszközt fejlesztünk szakembereknek. Légy az elsők között, aki kipróbálja.

Megosztás

Hogyan működik

1

Ki kell választani a gödör típusát: téglalap alakú (függőleges falak) vagy trapéz alakú (lejtős rézsűk).

2

Meg kell adni a gödör hosszát méterben.

3

Meg kell adni az alsó szélességet méterben. Téglalap alakú gödörnél ez az egyetlen szélesség.

Képlet

Téglalap: V = H × Sz × M | Trapéz: V = H × ((Szb + Szt) / 2) × M
V — A gödör kiemelendő térfogata köbméterben (m³)
H — A gödör hossza méterben
Sz — A gödör szélessége méterben (téglalap alakú gödörnél)
M — A gödör mélysége méterben
Szb — Trapéz alakú gödörnél az alsó (alap) szélesség méterben
Szt — Trapéz alakú gödörnél a felső szélesség méterben

Hogyan működik a számítás

Földkiemelés térfogatának számítása építkezésen

A földkiemelés térfogatának pontos becslése az építkezés előkészítő szakaszában alapvető fontosságú. Ez a mennyiség határozza meg a szükséges gépek típusát, a fuvarok számát, a munkaidőt és a költségvetés nagyságát. A számító két formát kezel: a téglalap alakú gödröt, amelynek falai függőlegesek, és a trapéz alakú gödröt, amelynek falai lejtősek. Mielőtt a számokat megadjuk, érdemes tisztázni, melyik forma illik a tervezett kiemelésre, mert a két képlet eltérő eredményt ad, ha a lejtést figyelmen kívül hagyjuk.

A téglalap alakú gödör

A téglalap alakú gödör térfogata a hosszúság, a szélesség és a mélység szorzata: V = H × Sz × M. Ha a gödör 10 m hosszú, 5 m széles és 2 m mély, a térfogat 10 × 5 × 2 = 100 m³. A képlet akkor pontos, ha a falak függőlegesek, vagyis ha a talaj elég szilárd ahhoz, hogy önmagában megálljon, vagy a falat szádfal, cölöpfal vagy betonfal támasztja meg. Ebben az esetben a felső és az alsó méret azonos, így a mérés helye nem befolyásolja az eredményt. Tipikus példa a kötött talajban készülő alapozási gödör, a pince kiemelése vagy egy medence gödre.

A trapéz alakú gödör

A rézsűs gödör keresztmetszete trapéz, mert a lejtő miatt a felső szélesség nagyobb, mint az alsó. A térfogat ekkor a keresztmetszet területének és a hosszúságnak a szorzata: V = H × ((Szb + Szt) / 2) × M, ahol Szb az alsó, Szt a felső szélesség. A zárójelben álló átlag a keresztmetszet átlagos szélessége, ezért az egész képlet a téglalap képletének általánosítása. Ha Szb = Szt, nincs rézsű, és a képlet ugyanazt az eredményt adja, mint a téglalap alakú gödörre.

Példa: 10 m hosszú gödör, alsó szélesség 3 m, felső szélesség 9 m, mélység 2 m. Az átlagos szélesség (3 + 9) / 2 = 6 m, így a térfogat 10 × 6 × 2 = 120 m³. Ha ugyanezt a gödröt az alsó szélességgel téglalapnak tekintjük, 10 × 3 × 2 = 60 m³ adódik, vagyis a lejtő hatása a kiemelendő mennyiség felét teszi ki.

A rézsű meredekségét általában függőleges és vízszintes arány adja meg. Az 1:1,5 jelölés azt jelenti, hogy 1 m függőleges mélység mellett 1,5 m vízszintes elmozdulás van. A 2 m mély példában egy oldalon így 3 m az eltolódás, a két oldalon együtt 6 m, ami pontosan a felső és az alsó szélesség különbsége. Ezt az összefüggést fordítva is fel lehet használni: ha ismert a tervezett rézsű és a gödör mélysége, a felső szélesség kiszámítható az alsóból.

Mikor használható a számítás

A képlet alkalmas előzetes tervezésre, az árajánlat-kérés előkészítésére és a szükséges teherautók számának közelítő meghatározására. Egyszerű, közel téglalap alakú vagy egyenletes rézsűjű gödörnél a pontossága a költségvetéshez elegendő. Családi háznál az alapozási gödör és a pincegödör egyaránt így becsülhető, ha a két részt külön számoljuk, majd összeadjuk az eredményeket.

Mikor nem használható

A számítás nem alkalmas a gödör falának stabilitásának ellenőrzésére, támfal vagy szádfal méretezésére, a talajvízszint hatásának kiszámítására, valamint olyan gödörre, amelynek alaprajza nem téglalap vagy trapéz, például L alakú vagy kúpos. Nem veszi figyelembe a talaj tényleges kötöttségét sem. Ha a gödör sarkai is lejtősek, a sarkokon többlet föld keletkezik, amelyet a képlet nem tartalmaz; nagyobb gödörnél ezért a becslés alulbecsülheti a valós mennyiséget.

Szélsőséges esetek

Nulla mélységnél a térfogat is nulla. Ha az alsó szélesség nulla, a felső viszont nem, a keresztmetszet háromszög, és az átlagos szélesség a felső szélesség fele lesz, ami a képletben is így jelenik meg. Ha a felső szélesség kisebb az alsónál, a fal befelé dől, ami kiemelésnél szokatlan; ilyenkor a méreteket újra kell ellenőrizni, mert a valódi alak eltérhet a modelltől. Negatív méret fizikailag nem értelmezhető, ezért a számítás csak pozitív értékekkel végezhető el.

Gyakori hibák

Az első hiba, hogy a rézsűt figyelmen kívül hagyják, és téglalapként számolnak, így a térfogat jelentősen alulbecsülődik. A második, hogy a rézsű szögét az általános értékekből veszik, anélkül hogy a talaj tényleges kötöttségét ellenőriznék. A homokos zsebek lágyabb rézsűt kívánnak, ezért a helyszíni vizsgálat fontos. A harmadik a mértékegységek keveredése: ha a centiméterben megadott méretet méterrel szorozzák, hibás eredmény születik. A negyedik, hogy a lazulást nem veszik figyelembe, pedig a szállítás költségét ez határozza meg. Az ötödik, hogy lejtős terepen a mélységet nem a legalacsonyabb ponttól mérik, így a térfogat bizonytalan marad.

Lazulás és szállítás

A kiszedett talaj lazább, mint a helyben lévő, ezért nagyobb térfogatot foglal el a teherautón. A lazulás mértéke a talajtípustól függ, ezért a szállítási számításnál érdemes a kiemelt térfogatot tartalékkal növelni. Egy billenős teherautó rakodási térfogata a járműtől függ, jellemzően néhány köbméter, így a fuvarok száma a lazult térfogat és a jármű kapacitásának hányadosa. A fuvarok számát tehát mindig a lazult térfogatból kell számolni, nem a kiemelt térfogatból.

Gépek és munkaidő

A minikotró teljesítménye a talajtól, a gép méretétől, a gödör hozzáférhetőségétől és a kezelő gyakorlatától függ. A munkaidő becslése ezért nem adódik közvetlenül a térfogatból, hanem a napi teljesítmény ismeretében határozható meg. Ezt az adatot helyi kivitelezőtől vagy gépkölcsönzőtől érdemes kérni, mert a helyi talajviszonyok és a gép elérhetősége jelentősen befolyásolják az eredményt.

Munkavédelem és szakértő bevonása

Mélyebb gödörnél, talajvíz közelében, illetve szomszédos épületek, utak és közművek mellett a kiemelést gondosan meg kell tervezni. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a munkáltatótól a munkahelyi kockázatok felmérését és a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását várja el, ami a gyakorlatban gyakran megtámasztást, vízelvezetést és a közművek előzetes feltárását jelenti. A rézsű szögét ilyenkor geotechnikai szakértő határozza meg; a geotechnikai tervezés európai szabványa az MSZ EN 1997-1 (Eurocode 7). A közművek helyét a kiemelés előtt érdemes a szolgáltatóktól lekérdezni, és a munkaterületet ennek megfelelően kijelölni.

Pontosság és helyszíni mérés

A tervrajz méretei és a kivitelezett gödör mérete gyakran eltér, ezért a számítást a kitűzés után, helyszíni méréssel kell ellenőrizni. A kitűzött körvonalat érdemes több ponton, a sarkoknál és a közepén is lemérni, a mélységet pedig a legmélyebb és a legsekélyebb pontnál külön rögzíteni. Rézsűs gödörnél a felső és az alsó szélességet a teljes hosszon, legalább két keresztmetszetben érdemes ellenőrizni, mert a lejtő a gödör mentén változhat. A mért adatokból a számítás a gödör átlagos keresztmetszetét adja, így a kevés mérési pont nagyobb bizonytalanságot okoz. Ismeretlen talajnál a talajvizsgálat csökkenti a bizonytalanságot. Az eltérés költségként jelentkezik: több kiemelt föld, több teherautó és több munkaóra, amelyet a kivitelezés közben nehéz korrigálni. Ezért a költségvetésben érdemes tartalékot hagyni.

Források

A térfogat számítása geometriai összefüggésekre épül, nem igényel külső szabványt. A rézsű és a munkavédelem szempontjai az MSZ EN 1997-1 (Eurocode 7) geotechnikai tervezési szabványra és az 1993. évi XCIII. törvényre (munkavédelmi törvény) támaszkodnak. A hatályos követelményeket mindig a helyi építésügyi hatóságtól és a jogszabályok aktuális szövegéből kell ellenőrizni.

Gyakori kérdések

Hogyan számítható ki a rézsűs gödör térfogata?

Ha a gödör falai lejtősek, a keresztmetszet trapéz, ezért a térfogat: V = H × ((Szb + Szt) / 2) × M. Az alsó és a felső szélesség átlagát kell szorozni a hosszúsággal és a mélységgel. A felső szélesség a lejtés miatt nagyobb az alsónál, ezért az egyszerű téglalap alakú becslés alulbecsüli a mennyiséget. Példa: hossz 10 m, alsó szélesség 3 m, felső szélesség 9 m, mélység 2 m. Az átlagos szélesség 6 m, a térfogat 120 m³.

Mekkora a tipikus rézsűhajlás kiemelésnél?

A rézsű meredeksége a talaj típusától függ, ezért nincs általánosan érvényes érték. Kötött talajnál (agyag, iszap) meredekebb, nem kötött talajnál (homok, kavics) jóval lágyabb rézsű szükséges, a laza homokban pedig még lágyabb lejtő lehet. Ismeretlen talajon a rézsű szögét mindig szakértő határozza meg, a helyszínen pedig ellenőrizni kell, nincs-e lágy vagy vizes zseb a talajban. A hajlást a függőleges és a vízszintes arány adja meg, például 1:1,5.

Hány teherautó kell 100 m³ föld elszállításához?

Nincs egyetlen általános szám, mert a fuvarok száma a jármű rakodási térfogatától és a talaj lazulásától függ. A kiemelt 100 m³ földet először a talaj lazulási tényezőjével kell megszorozni, hogy megkapjuk a lazult térfogatot. Ezt elosztva a jármű rakodási térfogatával, és felfelé kerekítve kapjuk a szükséges fuvarok számát. Mivel a lazulási tényező a talajtól függ, a végeredményt a helyi kivitelezőtől vagy a talajvizsgálat adataiból érdemes pontosítani.

Mennyivel nő a kiemelt talaj térfogata a lazulás miatt?

A kiemelt talaj lazább, mint a helyben lévő, ezért nagyobb térfogatot foglal el. A növekmény mértéke a talajtípustól és a kiemelés módjától függ, ezért általános százalékot nem érdemes megadni. A szállításhoz és a rakodáshoz a lazult térfogatot kell számításba venni. Az értéket a helyi kivitelezőtől vagy a talajvizsgálat eredményei alapján érdemes pontosítani.

Szükséges-e szakértő a gödör kiemeléséhez?

Mélyebb gödörnél, talajvíz közelében, illetve szomszédos épületek, utak és közművek mellett szakember bevonása szükséges. Az 1993. évi XCIII. törvény (munkavédelmi törvény) a munkáltatótól a munkahelyi kockázatok felmérését és a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását várja el, az alapozáshoz pedig statikai tervezés is szükséges lehet. A konkrét küszöbértékeket és kötelezettségeket a helyi építésügyi hatóságtól érdemes ellenőrizni, mert ezek a munkavégzés módjától és a helyi szabályoktól is függenek.

Hogyan becsülhető meg a földkiemelés költsége?

A költség a térfogattól, a talaj típusától, a lerakóhely távolságától és a rendelkezésre álló géptől függ. Fő tételek: a minikotró vagy más kiemelő gép bérlése, az építési törmelék szállítása billenős teherautókkal, amelynek fuvarszáma a térfogattól függ, valamint a hulladék kezelése. Pontos összeget ez a számító nem ad. Helyi kivitelezőtől érdemes árajánlatot kérni, megadva a gödör méreteit és a talajadottságokat.

Kapcsolódó kalkulátorok

Az összes Kert, kültér és víz kalkulátor megtekintése →

A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. augusztus 12.

A számítás a kiemelendő föld becsült térfogatát adja meg, és nem helyettesíti a geotechnikai tervezést, a statikai számítást vagy a szakértői véleményt. A tényleges mennyiség a talajviszonyoktól, a kivitelezési módtól és a rézsű kialakításától függ. Mélyebb gödörnél, talajvíz közelében vagy szomszédos épületek mellett szakember bevonása szükséges.