Támfal betonmennyiség-számító
Támfal és szalagalap betonmennyisége m³-ben, ráhagyással együtt. Az eredmény a betonrendeléshez és a becsült betonköltséghez egyaránt használható.
Egy 8 m hosszú, 1,5 m magas támfal, amelynek 25 cm vastag fala és 75 × 40 cm-es szalagalapja van, 5,4 m³ betont igényel: 3,0 m³-t a falba és 2,4 m³-t a szalagalapba. Ráhagyással, 5%-os veszteséggel számolva 5,67 m³ betont kell rendelni, ami gyakorlatban egy 6 m³-es betonkeverő autóval oldható meg.
A szalagalap a leggyakrabban kihagyott tétel. Ha csak a fal térfogatát számoljuk ki, a példában 3,0 m³ rendelés születik, vagyis a teljes betonmennyiség csaknem 45%-a hiányzik. Ilyenkor a második szállítás megvárása miatt a munkacsapat áll, a betonozás pedig hideg munkahézagot hagyhat a fal és az alap között, ami később is gyengébb pontot jelent. A szalagalap hiánya ezért nem apró pontatlanság, hanem a rendelés alapvető hibája.
A kalkulátor mindkét elemet automatikusan kezeli. Elég megadni a fal hosszát, a fal magasságát a talaj felett, a fal vastagságát, valamint a szalagalap szélességét és vastagságát. Az eredmény a fal és a szalagalap együttes térfogata, a megadott ráhagyással növelve. Ha a betonárat is megadjuk, a kalkulátor a betonköltség becslését is mutatja. A bemeneti adatok sorrendje nem számít, de a mértékegységekre figyelni kell.
A számítás csak a betonmennyiséget adja. A betonacél mennyisége, a zsaluzat, a földmunka és a fal mögötti vízelvezetés nem része az eredménynek, ezeket a statikai terv és az ajánlatok határozzák meg. A kalkulátor tehát a betonrendeléshez szükséges kiindulási adatot adja, nem helyettesíti a tervet.
Ha a falmagasság, a talajviszonyok vagy a környező épületek miatt a méretek még bizonytalanok, a végleges értékeket a statikai tervből kell átvenni. A kalkulátor ilyenkor is hasznos, mert gyorsan megmutatja, mekkora térfogatváltozást okoz egy-egy méret módosítása. Egy rossz érték az egész eredményt torzítja, ezért minden méretet külön is érdemes ellenőrizni.
Az eredmény automatikusan frissül.
A hasznos magasság a talajszint felett, a sávalap nélkül
Alacsony falak: 20–25 cm; magasabb falak: 30–40 cm
Ökölszabály: a falvastagság háromszorosa. 25 cm-es falhoz 75 cm-es sávalap.
Jellemzően 30–50 cm. Magasabb falhoz vastagabb sávalap kell.
5% mixerkocsival szállított transzportbetonnál; 8–10% helyszínen, betonkeverővel kevert betonnál
Referenciaérték transzportbetonra. Igazítsd a kapott árajánlathoz.
Rendelendő betonmennyiség
tartalmaz 5% veszteséget a 4,05 m³ alapmennyiségen felül
- A fal térfogata
- 2,25 m³
- A sávalap térfogata
- 1,80 m³
- Alaptérfogat (veszteség nélkül)
- 4,05 m³
- Veszteségráhagyás
- 5% (benne van)
Hogyan működik
Képlet
Hogyan működik a számítás
A támfal betonmennyiségének kiszámítása
A támfal az egyik leggyakoribb építmény, amelyet lejtős telken vagy szintkülönbség mellett építenek. A betonmennyiség pontos meghatározása azért fontos, mert a túl kevés beton megszakítja a munkát, a túl sok pedig anyagot hagy a telken. Ez a szöveg bemutatja a kalkulátor logikáját, a képlet működését, valamint azt, hogyan igazítható a számítás a helyszíni méretekhez.
A támfal két eleme
A betonból készült támfal két részből áll. A fal törzse a látható, függőleges rész, amely a mögötte lévő föld oldalnyomását viseli. A szalagalap a föld alatt fekszik, és a fal súlyát, valamint a talajba jutó erőket osztja el. A szalagalap kihagyása a leggyakoribb számítási hiba. A példában, 8 m hosszú falnál, a szalagalap a teljes betonmennyiség csaknem 45%-át adja. A hossz nem változtatja meg ezt az arányt, mert mindkét térfogat egyformán nő vele. A magasság és a szalagalap méretei viszont igen: magasabb falnál a fal törzsének részaránya nő.
A számítás lépései
A képlet két részösszeget ad, amelyeket összeadunk. A fal térfogata a hossz, a magasság és a vastagság szorzata, a vastagságot méterre átváltva. A szalagalap térfogata a hossz, a szalagalap szélességének és vastagságának szorzata, szintén méterben. A két térfogat összege az alaptérfogat, amelyet az (1 + R/100) tényezővel szorzunk meg, ahol R a ráhagyás százalékban. A képlet nem tartalmaz szerkezeti ellenőrző tényezőt, a szalagalap méretét a statikai tervezés igazolja.
A példában a fal térfogata 8 × 1,5 × 0,25 = 3,0 m³, a szalagalapé 8 × 0,75 × 0,40 = 2,4 m³, az alaptérfogat 5,4 m³. 5%-os ráhagyással 5,4 × 1,05 = 5,67 m³ betont kell rendelni.
A leggyakoribb mértékegység-hiba a vastagság megadása. Ha a 25 cm-es falvastagságot 0,25 értékként írjuk be, a fal térfogata a századrészére csökken, és a kalkulátor eredménye hibás lesz. A két térfogat méterben való végigszámolása segít kiszűrni az ilyen hibát.
A ráhagyás mindig az alaptérfogatra vonatkozik. Ha a falat és a szalagalapot külön-külön szorozzuk meg ugyanazzal a ráhagyással, az összeg ugyanannyi lesz, mint a közös szorzás eredménye, ezért a két módszer nem ad eltérő rendelést.
A gyakorlati méretek kiindulási értékei
A kalkulátor alapértelmezett példái kiindulópontok, nem szabványos méretek. A szalagalap szélességére a kalkulátor a falvastagság háromszorosát veszi kiindulási értéknek: 25 cm-es falnál 75 cm. Ez gyakorlati tájékoztató szabály, nem előírás. A tényleges méretet a statikus határozza meg, figyelembe véve a talaj nyomását, a talajvizet és a terhelést.
A kalkulátor a szalagalap szélességét és vastagságát külön-külön kéri, mert ezek egymástól függetlenül változhatnak. Ha a tervező szélesebb, de vékonyabb alapot ír elő, a térfogat ennek megfelelően módosul, a képlet nem feltételez rögzített arányt a két méret között.
Betonosztály és vasalás
A betonosztályt a statikai terv határozza meg. A C20/25 jelölésben az első szám a hengeres, a második a kockás karakterisztikus nyomószilárdságot adja meg N/mm² egységben, tehát a C20/25 beton hengeren 20, kockán 25 N/mm² szilárdságú. A kalkulátor példái ebből az osztályból indulnak ki. Nedves környezetben vagy talajjal érintkező falnál a magasabb osztály szükségességét a tervezővel érdemes tisztázni. Az osztályokat az EN 206 európai szabvány rögzíti, magyar nemzeti jelölése MSZ EN 206.
A vasalást, azaz a betonacél mennyiségét és elrendezését az Eurocode 2 szerinti statikai tervezés adja, amelyet az MSZ EN 1992-1-1 magyar szabvány rögzít. A nemzeti szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) adja ki.
Gyakori hibák
Az első hiba a szalagalap kihagyása. A második a fal hosszának rossz mérése: a támfal hosszát a fal tengelyvonala mentén kell mérni, nem a belső oldal mentén. Ívelt falnál a belső oldal rövidebb, a külső hosszabb, a tengelyvonal pedig a két érték között van. A harmadik hiba a ráhagyás elhagyása, különösen helyszíni keveréknél, ahol a veszteség nagyobb, mint a gyárilag kevert, szállított betonnál. A negyedik, hogy a szalagalap méretét nem a talajviszonyokhoz igazítják: instabil talajon vagy magas talajvíz esetén a szalagalapot szélesíteni vagy mélyíteni kell, ami új térfogatot jelent. Az ötödik a mértékegység: a vastagságot centiméterben kell megadni, a kalkulátor maga váltja méterre. Ha a 25 cm-t 25 méterként írjuk be, a fal térfogata 300 m³-nek adódik, ami szembetűnő, de kisebb tévedéseknél már nehezebb észrevenni.
Talajvíz és instabil talaj
Magas talajvízszint vagy puha, instabil talaj esetén a szalagalap szélességét és mélységét felül kell vizsgálni, és a statikus új térfogatot ad meg. A kalkulátor bemeneti értékeit ilyenkor a tervhez kell igazítani. A fal mögötti vízelvezetés, vagyis a drén és a szűrőréteg szintén tervezési kérdés, mert a talajvíz nyomása jelentősen megnöveli a fal terhelését.
A rendelés és a szállítás
A kiszámított térfogatot a betonüzemmel egyeztetve kell rendelni. A transzportbeton-szállítmányok méretét a betonkeverő autók űrtartalma határozza meg, ezért a gyakorlatban a számított értéket a legközelebbi teljes szállítmányra szokás felkerekíteni. Ha a betonozás egy napon belül nem fejezhető be, a második szállítmány időzítése is a munka része: a friss beton a várakozás alatt köt, ezért a két szállítmány közötti idő a betonozási tervben szerepeljen. A kalkulátor a rendeléshez ad kiindulási értéket, a szállítási ütemezést a kivitelező szervezi. Ha a számított 5,67 m³ betonhoz egy 6 m³-es keverő autó érkezik, a rendelés 6 m³ lesz, a különbség pedig a pótlólagos igényeket fedezi, így a második szállítás elkerülhető.
Mikor kell szakembert bevonni
Magasabb falaknál, meglévő épületek vagy közterület közelében, illetve instabil talajon statikai tervezés ajánlott. Az építési engedély szükségességéről az illetékes önkormányzatnál érdemes tájékozódni a munka megkezdése előtt. Okleveles építőmérnök ellenőrzi a fal stabilitását, a szalagalap méretét és a vasalást. A kalkulátor eredménye ehhez csak kiindulási adat.
Mit nem számol a kalkulátor
A kalkulátor csak a betonmennyiséget számítja. Nem veszi figyelembe a betonacélt, a zsaluzatot, a földkitermelést, a drént, a rézsű stabilitását, a munkadíjat és a szállítási költséget. Ha a falhoz kerítés, burkolat vagy a fal feletti rézsű is tartozik, azokat külön kell kiszámítani. Egyenes, sík terepen épülő falnál a hossz közvetlenül megadható. Ívelt vagy töredezett alaprajznál a hosszt a tengelyvonal mentén kell összegezni, mielőtt beírjuk.
A költségbecslés határai
A becsült költség csak a betonra vonatkozik. A betonárat a helyi transzportbeton-ajánlatokból érdemes venni, ugyanolyan szállítási távolságra és feltételekkel, mint a tervezett munka. A vasalás, a zsaluzat, a munkadíj és a földmunka a kalkulátorban nem szerepelnek, ezért az összköltség ennél lényegesen magasabb lehet. A becslés arra jó, hogy két ajánlatot össze lehessen hasonlítani, nem arra, hogy a költségvetést lezárja.
Gyakori kérdések
Hogyan számítható ki a betonmennyiség egy támfalhoz?
A fal térfogatát (hossz × magasság × vastagság) és a szalagalap térfogatát (hossz × szélesség × vastagság) külön kell kiszámítani, majd összeadni. A ráhagyást ezután kell hozzáadni: transzportbetonnál általában kisebb, helyszíni keveréknél nagyobb a szokásos érték. Példa: 6 m hosszú, 1,5 m magas fal, 25 cm vastag falával és 75 × 40 cm-es szalagalapjával a fal 2,25 m³, a szalagalap 1,80 m³, összesen 4,05 m³. 5%-os ráhagyással körülbelül 4,25 m³ betont kell rendelni.
Mekkora legyen a támfal szalagalapja?
A kalkulátor kiindulási értéke szerint a szalagalap szélessége a falvastagság háromszorosa: 25 cm-es falnál 75 cm. Ez gyakorlati tájékoztató szabály, nem előírás. A szalagalap vastagságát is a statikai terv határozza meg, a kalkulátorban ezt kell megadni. Két méter feletti falnál, vagy ha a talaj és a terhelés bizonytalan, a szalagalap méretét a statikus határozza meg.
Milyen betonosztályt kell használni támfalhoz?
A betonosztályt a statikai terv határozza meg. A kalkulátor példái a C20/25 osztályból indulnak ki. Nedves környezetben vagy talajjal érintkező falnál a magasabb osztály szükségességét a tervezővel érdemes tisztázni. A C20/25 jelölésben az első szám a hengeres, a második a kockás nyomószilárdságot adja meg N/mm² egységben.
Mi a különbség a támfal és a kerítésfal között?
A kerítésfal a telket határolja, és nem tartja vissza a mögötte lévő földet. A támfal a föld oldalnyomását viseli, ezért vasalt szerkezetet és a terhelésre méretezett szalagalapot igényel. A kerítésfalra és a támfalra vonatkozó előírások eltérhetnek, ezért a telekhatár menti falnál érdemes az illetékes önkormányzatnál tájékozódni.
Mennyibe kerül egy támfal építése?
A teljes költség tartalmazza a betont, a betonacélt, a zsaluzatot, a munkadíjat és a földmunkát. A kalkulátor ebből csak a betont becsüli: a helyi transzportbeton-ajánlatban szereplő, m³-enkénti egységárat kell megadni a helyi pénznemben. A vasalás, a zsaluzat és a munka a fal méretétől és a telek adottságaitól függően változik, ezért pontos összeg csak ajánlatkéréssel kapható.
Mikor kell tervezőt bevonni egy támfalhoz?
Magasabb falnál, meglévő épület, közterület vagy szomszédos telek közelében, illetve instabil vagy víztelített talajon statikai tervezés ajánlott, és okleveles építőmérnök bevonása javasolt. A tervező a vasalást, a szalagalapot és a fal stabilitását ellenőrzi. Az építési engedély szükségességéről az önkormányzatnál érdemes tájékozódni a munka megkezdése előtt.
Kapcsolódó kalkulátorok
Betonmennyiség Kiszámítása Padlólemezhez
Pontos betonszámítás padlólemezhez. Adja meg a padló méreteit, és a kalkulátor automatikusan kiszámítja a szükséges betontérfogatot a veszteségi tényezővel együtt.
Hány betonblokk kell egy kerítésfalhoz?
Kiszámítja, hány betonblokk kell egy falhoz a méretek, a blokktípus, a habarcshézag és a ráhagyás alapján. Opcionálisan becsüli az anyagköltséget.
Betonhoz szükséges cementzsákok kalkulátora
Kiszámítja a betonhoz szükséges cementzsákok számát a térfogat és a keverési arány alapján. Az 5%-os biztonsági tartalék automatikusan beépül.
Az összes Szerkezet és anyagok kalkulátor megtekintése →
A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. június 30.
Az eredmény becslés, amely a megadott méretekből és a kiindulási értékekből számolt betonmennyiséget és költséget mutatja. A támfal tényleges mennyiségét, vasalását és szalagalapját a statikai terv és a helyszíni mérés határozza meg. A szerkezeti biztonságot okleveles építőmérnöknek kell ellenőriznie, a költségbecslés pedig csak tájékoztató jellegű.