Pergola faanyag: folyóméter-számító
Kiszámítja a pergola oszlopaihoz, főgerendáihoz és keresztgerendáihoz szükséges faanyagot folyóméterben, a hulladékhányaddal együtt.
Egy 4 m × 3 m-es pergola 2,2 m magas oszlopokkal, legfeljebb 2 m-es oszloptávolsággal és 0,5 m-enként elhelyezett keresztgerendákkal 48,2 folyóméter faanyagot igényel hulladékhányad nélkül. Tízszázalékos hulladékhányaddal a rendelendő mennyiség 53,02 fm.
A 48,2 fm három részből áll. Hat oszlop (három-három a két hosszanti sorban), egyenként 2,2 m, összesen 13,2 fm. Két főgerenda, egyenként 4 m, összesen 8 fm. Kilenc keresztgerenda, egyenként 3 m, a pergola szélességének megfelelően, összesen 27 fm. A kilenc keresztgerenda a 4 m ÷ 0,5 m = 8 köztes távolságból adódik, és mivel mindkét szélen is kell egy-egy, a darabszám eggyel nő. Ezt a lépést könnyű kihagyni, ezért érdemes külön végigszámolni.
A számítás egy szokásos kerti pergola alapja, és a faanyag megrendelése előtt érdemes elvégezni. Ha a rendelés kicsi, a pótlás során a fa más tételből érkezhet, és a színárnyalat vagy a szálkép eltérhet. Ha a rendelés nagy, a felesleges hulladékért többet kell fizetni. A kalkulátor ugyanazokat a lépéseket követi bármilyen méretre, így a település vagy a régió nem változtat a számításon, csak a helyi építési előírásokat kell külön ellenőrizni.
Az eredmény nem helyettesíti a szerkezeti méretezést. A 2 m-es oszloptáv kiindulási érték kezelt fenyőnél, de a végleges érték függ a fa minőségétől, a terhelésétől és a szélnyomástól. A kalkulátor a mennyiséget számolja, a statikai ellenőrzést pedig szakember végzi.
A hulladékhányad a vágási veszteséget, az elrontott darabokat és a levágott végeket fedezi. Egyszerű, derékszögű pergolánál 10% elegendő. Ha a forma több vágást, ferde szöget vagy egyedi illesztést igényel, érdemes 15%-ot beállítani. A kalkulátor eredménye ezért a rendelés kiindulópontja, nem végleges mennyiség, és a helyszíni méretek ellenőrzése mindig az utolsó lépés legyen, mielőtt a faanyag megrendelésre kerül.
Az eredmény automatikusan frissül.
A talajtól az oszlop tetejéig mért távolság; általában 2,2 m és 3,0 m között
Az oszlopok közötti legnagyobb távolság a hossz mentén; kezelt fenyőnél a 2 m a legelterjedtebb érték
A keresztirányú gerendák közötti távolság; mérsékelt árnyékhoz 0,4–0,6 m
10% egyszerű pergoláknál; 15% több vágással vagy ferde szöggel járó formáknál
Szükséges faanyag folyóméterben
összesen, 10% veszteségráhagyással
- Oszlopok (6 × 2,5 m)
- 15,0 ml
- Főgerendák (2 × 4,0 m)
- 8,0 ml
- Keresztgerendák (9 × 3,0 m)
- 27,0 ml
- Oszlopok száma
- 6
- Keresztgerendák száma
- 9
- Összesen ráhagyás nélkül
- 50,0 ml
Hogyan működik
Képlet
Hogyan működik a számítás
Pergola faanyagszámítás: oszlopok, főgerendák és keresztgerendák
Egy pergola könnyűnek látszik, de a munka megkezdése előtt pontosan ki kell számolni a szükséges faanyag mennyiségét. Ha a számított folyóméter kevesebb a szükségesnél, újabb utat kell tenni a faanyag-kereskedésbe, és fennáll a veszély, hogy nem találunk ugyanabból a tételből. Ilyenkor a szálkép és a színárnyalat eltérhet a két szállítmány között. A túlbecslés hulladékot és felesleges költséget jelent. A számítás ezért két célt szolgál: pontos rendelést és megalapozott költségbecslést, amely a kivitelezőtől kért ajánlat alapja lehet.
Hogyan oszlik fel a pergola szerkezete
A téglalap alaprajzú pergola három fő elemből áll: oszlopokból, főgerendákból és keresztgerendákból.
Az oszlopok a függőleges tartóelemek, amelyek a teljes szerkezetet hordják. Két, egymással párhuzamos sorban helyezkednek el a hossz mentén. Rövid pergolánál elegendő a két szélső oszlop, hosszabb szerkezetnél a köztes oszlopokat a megadott legnagyobb távolság határozza meg. Az oszlopok magassága jelöli ki a pergola tetejének szintjét.
A főgerendák (hosszanti gerendák) a vízszintes tartóelemek, amelyek a hossz mentén futnak, és az oszlopok tetején nyugszanak. Hosszuk megegyezik a pergola teljes hosszával. Mindkét oszlopsorhoz egy-egy tartozik, ezért mindig két darab van belőlük.
A keresztgerendák a főgerendákat keresztezik, egyenletes távolságra egymástól a hossz mentén. Hosszuk a pergola szélessége. Ezek a szerkezet legtöbb darabból álló elemei, és ők adják a fedés látható részét is. Mindig van egy keresztgerenda mindkét végén, ezért a darabszám nem egyszerűen az osztások számából adódik, hanem annál eggyel több.
A számítás lépései
A kalkulátor zárt képletet használ. Az oszlopok száma a hossz és az oszlopok legnagyobb távolságának hányadosából adódik, felfelé kerekítve, mert a darabszám mindig egész szám. Ehhez hozzáadódik egy oszlop, az eredmény pedig kétszereződik, mivel két oszlopsor van. Az oszlopok folyóméterét a darabszám és a magasság szorzata adja.
A főgerendák folyóméterét a pergola hosszának kétszerese adja. A keresztgerendák darabszáma a hossz és a keresztgerendák távolságának hányadosából adódik, felfelé kerekítve, és ehhez szintén hozzáadódik egy. A keresztgerendák folyóméterét ez a darabszám és a pergola szélességének szorzata adja.
Az összes folyóméter a három elem összege. A hulladékhányad ehhez a számhoz arányosan adódik hozzá: a bruttó mennyiséget a (1 + M/100) szorzóval kell megszorozni. Ha a hulladékhányad 10%, a szorzó 1,10. A kalkulátor a részösszegeket külön mutatja, így az eredmény a saját számítással is ellenőrizhető.
Miért kell felfelé kerekíteni
Az oszlopok és a keresztgerendák száma mindig egész szám. Ha a hossz 4 m, az oszloptáv pedig 2 m, a hányados pontosan 2, vagyis három oszlop kell egy sorban. Ha a hossz 4,3 m, a hányados 2,15, és felfelé kerekítve három osztás adódik, ami négy oszlopot jelent egy sorban. Az utolsó osztás nem fér bele a két méteres távolságba, ezért a felfelé kerekítés az egyetlen szabály, amely biztosítja, hogy a legnagyobb távolság ne lépje túl a megadott értéket. Lefelé kerekítve az oszlopok a megengedettnél nagyobb távolságra kerülnének egymástól.
A leggyakoribb számítási hiba
A keresztgerendák számolásánál a gyakori hiba abból ered, hogy csak az osztások számát veszik figyelembe, a két szélső elem pedig kimarad. Ez 4 m hosszúságnál és 0,5 m távolságnál a 9 keresztgerenda helyett csak 8 darabot eredményez, vagyis egy keresztgerenda, azaz 3 m faanyag hiányzik a rendelésből. A helyes számítás: 4 ÷ 0,5 = 8 köztes távolság, és ehhez hozzáadódik egy keresztgerenda az egyik és egy a másik szélen, így összesen 9 darab. Az oszlopoknál a hasonló hiba az, ha a két oszlopsort nem veszik kétszer figyelembe.
A faanyag kiválasztása
A faanyag fajtája határozza meg a szerkezet hosszú távú viselkedését. Kerti pergolákhoz a nyomásos impregnálással kezelt fenyő kézenfekvő választás, mert kültéri célra kezelt formában kapható, könnyen megmunkálható, és a konzerváló szer a fa vastagságába jut, így a gomba- és rovarkár elleni védelem tartósabb, mint a felületi kezelésé. A földbe ágyazott oszlopvégekhez erősebb kezelés szükséges, mint a fedett elemekhez. A kezelés mélysége és a várható élettartam a gyártó műszaki adatlapjától függ, ezért vásárlás előtt érdemes ezt megnézni.
Az eukaliptusz sűrű fa, természetes módon jobban ellenáll a nedvességnek, de nehezebben munkálható meg. A cumaru és az ipé trópusi keménylombos fafajok, amelyek kezelés nélkül is hosszú élettartamot biztosítanak, viszont magasabb árfekvésűek, és nehezebb megmunkálni őket. Kezeletlen lucfenyő vagy egyéb puha fa kültéren gyorsan romlik, ezért pergolához nem javasolt.
Keresztmetszetek és távolságok
A 9×9 cm, a 9×14 cm és a 4×8 cm szelvények a szerepük szerint az oszlopokhoz, a főgerendákhoz és a keresztgerendákhoz illenek. A kezelt fenyő oszlopainak fesztávolságát és teherbírását a gyártók műszaki adatlapjai rögzítik, ezért a kalkulátor 2 m-es alapértéke csak kiindulópont, nem statikai előírás.
A keresztgerendák távolsága elsősorban esztétikai és funkcionális döntés. 4×8 cm-es keresztgerendáknál a 0,4–0,6 m közötti távolság mérsékelt árnyékot ad és jó arányt mutat. Sűrűbb árnyékhoz, vagy ha futónövények számára támasz is kell, a távolságot csökkenteni érdemes. Nagyobb távolság akkor működik jól, ha a keresztmetszet elég erős.
Ha a szerkezetet formálisan is méretezni kell, a faszerkezetek tervezésére vonatkozó Eurocódex, az MSZ EN 1995-1-1 (Eurocode 5) adja a szabványos keretet.
Gyakori hibák a pergola tervezésénél
Az első hiba a szélső keresztgerenda kihagyása, amelyről már volt szó. A második a kezeletlen faanyag használata kültéren. A kültérre szánt fa a nedvesség, a napsugárzás és a fagyás-olvadás váltakozása miatt jelentősen romlik, különösen a nedvesebb időjárású vidékeken. A kezelt faanyag mellett is érdemes a felületet időről időre újrakezelni.
A harmadik hiba az oszlopok keresztmetszetének a keresztgerendákhoz igazítása. Egy keresztgerendának használt, vékonyabb szelvény oszlopként oldalirányban kevésbé merev, különösen szélnyomás és a fedés súlya esetén. Az oszlopok keresztmetszetét ezért önállóan, a teherbírás alapján kell méretezni.
A negyedik hiba a hulladékhányad figyelmen kívül hagyása. Ha a forma több vágást vagy ferde illesztést igényel, a tízszázalékos tartalék gyorsan elfogy, ezért ilyen esetben érdemes többet rendelni.
Mikor nem alkalmazható a számítás
A képlet téglalap alaprajzú, egyenletes elrendezésű pergolára készült. Nem alkalmazható közvetlenül L-alakú, íves vagy többszintes szerkezetre. Konzolos vagy egyoldali tetőkialakításnál a kiosztás más logikát követ. Nehéz zárófedés, például üveg vagy kőlemez esetén, és lejtős telken is külön vizsgálat kell. Ilyen esetekben a számítás csak kiindulópont.
Mikor kell szakembert kérni
Sík terepen, legfeljebb 4×4 m-es pergolát gyakorlott barkács előre vágott faanyagból is összerakhat. Nagyobb szerkezetnél, teraszon vagy erkélyen, ahol a teherbírás korlátozott, további fedéssel (például polikarbonáttal, ripaszos fedéssel vagy árnyékoló vászonnal), vagy ha a betonba rögzítés pontos szintezést igényel, érdemes faszerkezetekben jártas szakemberhez fordulni.
Az országos építési követelményeket a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) tartalmazza, a helyi építési szabályzat pedig ennél részletesebb lehet. Az építési engedély szükségességét ezért a település önkormányzatánál érdemes előre tisztázni, mielőtt az építkezés megkezdődik.
Gyakori kérdések
Hány keresztgerendára van szükségem 4 m hosszú pergolához 0,5 m-es távolsággal?
A számítás 4 ÷ 0,5 = 8 köztes távolságot ad, és ehhez hozzáadódik a két szélső keresztgerenda, mert mindkét végén kell egy. Ez összesen 9 darab. Ha a pergola szélessége 3 m, a keresztgerendák összes folyóméterét a 9 × 3 = 27 fm adja. A két szélső darab a pergola két végén áll, a köztes hét pedig egyenletesen osztja el a hosszt. A gyakori hiba, hogy csak a 8 köztes távolságot veszik figyelembe, így kimarad egy darab, ami ebben az esetben 3 m faanyag.
Mekkora keresztmetszetű oszlopot használjak a pergolához?
A kalkulátor a folyóméterszámot adja meg, a keresztmetszetet nem határozza meg. Az oszlopok szelvényét a teherbírás és a szélnyomás dönti el, nem a keresztgerendák mérete. Magasabb oszlopnál, nagyobb oszloptávolságnál vagy összetett fedésnél a végleges szelvényt faszerkezeti méretezéssel kell meghatározni az MSZ EN 1995-1-1 (Eurocode 5) szerint, ezért ilyen esetben szakemberrel kell ellenőriztetni. Sűrűbb fafajtánál, például eukaliptusznál a szükséges szelvény más lehet, ezt is a méretezés igazolja.
Melyik faanyag a legjobb pergolához Magyarországon?
A nyomásos impregnálással kezelt fenyő egyszerűen megmunkálható, és kültéri célra kezelt formában kapható, ezért kiindulási lehetőségként kínálkozik. Az eukaliptusz természetes módon ellenállóbb a nedvességgel szemben, de nehezebben munkálható meg. A cumaru és az ipé kezelés nélkül is hosszú élettartamot ad, viszont magasabb árfekvésűek, és nehezebb megmunkálni őket. A döntést a tervezett élettartam, a költségvetés és a kivitelezés módja határozza meg. Érdemes a faanyag műszaki adatlapját megnézni, mert ott szerepel a kezelés típusa és az alkalmazási terület.
Mekkora távolságra helyezzem el a keresztgerendákat?
Mérsékelt árnyékoláshoz a 0,4 és 0,6 m közötti távolság jó kiindulópont, és jó arányt ad. Sűrűbb árnyékhoz, vagy ha futónövények számára támaszt is kell biztosítani, 0,3–0,4 m-es távolság célszerű. Nagyobb, 0,6–0,8 m-es távolság akkor működik jól, ha a keresztgerendák keresztmetszete elég erős, például 4×10 cm vagy 4×12 cm. A választás elsősorban esztétikai és funkcionális döntés, a kalkulátor pedig bármelyik értékkel számol.
Kell-e kezelni a kültéri pergola faanyagát?
Igen. A kültérre szánt faanyagot védeni kell, mert a nedvesség, a napsugárzás és a fagyás-olvadás váltakozása gyorsítja a rothadást és a repedezést. A legkényelmesebb megoldás, ha gyárilag, kültéri célra nyomásosan impregnált fenyőt érdemes vásárolni, de a szerelés után is ajánlott felületi védőolajat vagy lazúrt felvinni. A rendszeres, a gyártó útmutatása szerinti újrakezelés megőrzi a színt és a védelmet. A földbe ágyazott oszlopvégeknek erősebb kezelés szükséges, mint a fedett elemeknek.
Mikor érdemes szakembert hívni a pergola építéséhez?
Egy gyakorlott barkács sík terepen, legfeljebb 4×4 m-es pergolát előre vágott faanyagból is összerakhat. Nagyobb szerkezetnél, teraszon vagy erkélyen, ahol a teherbírás korlátozott, további fedéssel, például polikarbonáttal, ripaszos fedéssel vagy árnyékoló vászonnal, illetve ha a betonba rögzítés pontos szintezést igényel, érdemes faszerkezetekben jártas szakemberhez fordulni. Az építési engedély szükségességét az országos építési követelményeket tartalmazó OTÉK és a helyi építési szabályzat határozza meg, ezért ezt az önkormányzatnál érdemes előre tisztázni.
Hogyan befolyásolja a hulladékhányad a rendelést?
A hulladékhányad a vágási veszteségeket, az elrontott darabokat és a levágott végeket fedezi. Egyszerű, derékszögű pergolánál 10% elegendő, ha a forma több vágást, ferde szöget vagy egyedi illesztést igényel, 15% a célszerűbb. A kalkulátor a bruttó folyóméterszámot szorozza meg a hulladékhányad szorzójával, így a rendelés már tartalmazza a tartalékot. Ha a faanyag hosszai nem illenek pontosan a szükséges méretekhez, több hulladék keletkezhet, ezért célszerű a tervet a rendelés előtt részletesen elkészíteni.
Kapcsolódó kalkulátorok
Teraszdeszka kalkulátor: deszkák száma m² alapján
Kiszámolja, hány teraszdeszka kell egy terasz vagy kert burkolásához, a hézag és a vágási hulladék figyelembevételével.
Fa terasz olaj számító: liter és rétegek száma
Kiszámítja, hány liter olaj kell a fa terasz kezeléséhez a felület, a fafajta, a rétegszám és a kiadósság alapján.
Sövénynövény-kalkulátor: hány növény kell?
Kiszámolja, hány növény kell egy sövényhez a hossz, a fajta, a távolság és a sorok száma alapján, becsült költséggel.
Kerítés költség kalkulátor: mennyibe kerül a kerítés?
Megbecsüli a kerti kerítés költségét Magyarországon. Négy típus: horganyzott drótháló, táblás acélpanel, fakerítés és előre gyártott betonelemes kerítés.
Gyep mennyiség kalkulátor
Kiszámítja hány tekercs vagy kg gyepmagra van szükséged, hulladékmargóval és költségbecsléshez.
Az összes Kert, kültér és víz kalkulátor megtekintése →
A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. június 28.
Ez a számítás becslés. A tényleges faanyagigény a fa hosszától, a vágási veszteségtől, a tervezett formától és a kivitelezéstől függ. A szerkezet méretezését, különösen magasabb oszlopok, nagyobb fesztávok vagy plusz fedés esetén, szakembernek kell elvégeznie.