Tetőlécezés számító: léc darabszám és futóméter

Hogyan működik a számítás

Tetőlécezés: futóméter és darabszám

A tetőlécezés első kérdése mindig ugyanaz: hány léc fér el egy tetősíkon. A léc az ereszhez kerül, utána egy-egy léc minden tengelytávnyi szakaszra, a legfelső pedig a gerinc közelében zárja a sort. A számító ezt a logikát követi. A tetősík hosszát elosztja a léc tengelytávjával, az eredményt lefelé kerekíti, és hozzáad egyet. Így kapja a tetősíkonkénti lécszámot, amelyet a tetősík szélességével megszorozva a léc futóméterét kapjuk. A tetősíkok számával való szorzás után megkapjuk a teljes futóméteres igényt ráhagyás nélkül. A ráhagyás hozzáadása után a futóméterből a választott hosszúságú darabokat számítjuk, felfelé kerekítve.

Miért ez a képlet

A képlet a léc elhelyezését írja le. Az első léc az ereszen van, a többi a tengelytávval egymástól egyenlő távolságra. A C / i hányados azt adja meg, hány teljes tengelytáv fér el a tetősíkon. Ha a hányados 14,7, akkor 14 teljes szakasz van, és 15 léc kell: 14 a szakaszok kezdőpontjainál és egy a gerinc közelében. Az egy hozzáadása tehát a felső lécet képviseli. Ha a tetősík rövidebb a tengelytávnál, a hányados nulla, és a képlet egy lécet ad, ami a legkisebb lehetséges érték, hiszen a tetősíknak legalább az ereszi léc kell. A tengelytáv nem lehet nulla, mert a hányados ilyenkor nem értelmezhető.

A modell egyszerű: nem veszi figyelembe a gerinc és a szegély helyi kialakítását, a bordákat és az apró eltéréseket a dőlésszögben. A számított érték ezért kiindulópont, nem a kivitelezés végleges terve.

Tengelytáv: az érték, amely mindent meghatároz

A tengelytáv nem tetszőleges mérőszám. A fedőcserép átfedése határozza meg, és a gyártó a műszaki adatlapon rögzíti az elfogadható tartományt. Ha a tengelytáv nagyobb a megengedettnél, a cserépsor alsó része nem fedi kellőképpen az alatta lévő sort, és a tető esővel és széllel szemben kevésbé lesz zárt. A tartományok a cserép típusától függnek: a hullámos kerámiacserepek, a lapos, egymásba illeszkedő cserepek és a római cserepek eltérő tengelytávot igényelnek. A tervezéskor mindig a választott termék aktuális adatlapját kell használni, mert a tartomány típusonként és gyártónként eltérhet. A kalkulátor a megadott tengelytáv értékével számol, a cserép megfelelőségét nem ellenőrzi.

A tetősík hosszának mérése

A számításba a tetősík valódi hossza kerül, nem a vízszintes vetülete. A kettő közötti különbséget a lejtés adja: minél meredekebb a tető, annál nagyobb a szorzó. Egy 30%-os lejtésnél 4,5 m vetület mellett a valódi hossz körülbelül 4,70 m. A meglévő tetőn a legpontosabb mérés az eresztől a gerincig a lejtő mentén húzott mérőszalaggal végezhető el. Új építésnél, amikor a cserép még nincs lefektetve, a hosszt a vetületből és a magasságkülönbségből számoljuk ki Pitagorasz tételével. Ha a vetület értékét írjuk be a lejtő hossza helyett, a lécszám rendszeresen alacsony lesz, és a rendelés nem fedi a teljes tetőt.

A szélesség és a tetősíkok száma

A szélesség a gerinccel párhuzamos méret. Nyeregtetőnél a gerinc hossza adja a tetősík szélességét, és két tetősík van. Pultteteőnél egy tetősík van. Csonkakontyos vagy kontyolt tetőnél a tetősíkok száma négy, de a kontyoló síkok szélessége a gerinc mentén a legnagyobb, a sarkok felé pedig fokozatosan csökken. Költségbecsléshez a legnagyobb szélességet érdemes használni, mert ez felső becslést ad. Összetett, több részből álló tetőnél minden részt külön kell számolni, és az eredményeket összeadni.

Ráhagyás: hol keletkezik a hulladék

A ráhagyás a teljes futóméterre vonatkozik. A hulladék a lécek végein, a gerinc- és ereszzónában, valamint a tetőidomok illesztésénél keletkezik. Az egyszerű, két tetősíkos tető kevés vágást igényel, míg a sok gerincű, kontyolt, tetőablakos vagy kéményes tetőnél több darab marad ki. Ezért a ráhagyás mértékét a tető bonyolultsága határozza meg. A kalkulátor a megadott százalékkal számol, és nem becsüli meg az adott tető tényleges hulladékát. Ha a tervdokumentáció tartalékot ír elő, az az érvényes érték.

Léchossz és darabszám

A kereskedelmi hossz a darabszámot befolyásolja, a futóméteres igényt nem. A képlet a ráhagyás utáni futóméterből számol: elosztja a darab hosszával, és felfelé kerekít. Ugyanarra a 231 fm-re 4 m-es lécből 58 darab, 5 m-es lécből 47 darab kell. Az ötméteres léc kevesebb darabot ad, de kisebb tetőn nehezebben szállítható és vágható. A képlet nem veszi figyelembe a rövid maradékdarabok hasznosíthatóságát, ezért a végső választást a kivitelezővel érdemes egyeztetni.

Lépésenkénti példa

Vegyünk egy nyeregtetőt két tetősíkkal: mindkét sík 5 m hosszú és 7 m széles, a tengelytáv 34 cm, a léchossz 4 m, a ráhagyás 10%. Az első lépésben tetősíkonként 15 lécet kapunk. A második lépésben egy síkra 15 × 7 = 105 fm jut, a harmadik lépésben a két síkra együtt 210 fm. A negyedik lépésben a 10%-os ráhagyással 210 × 1,1 = 231 fm a rendelendő futóméter. Az ötödik lépésben 231 osztva 4 m-rel 57,75, felfelé kerekítve 58 darab léc kell. Ha ugyanez a tető 5 m-es lécekből épül, 231 osztva 5 m-rel 46,2, így 47 darab kell. A példa minden lépése a számító sorrendjét követi, ezért az eredmény kézzel is ellenőrizhető.

Gyakori hibák

• A vízszintes vetület használata a lejtő hossza helyett. Ilyenkor a lécek száma kevesebb lesz a szükségesnél.
• A gyártó általános tengelytáv-értékének használata a konkrét cserép adatlapja helyett.
• A tetősíkok számának elfelejtése, különösen összetett tetőnél.
• A darabszám és a futóméter összekeverése: a számító a darabszámot a választott darabhosszból adja, nem a tetőméretből.
• A ráhagyás nullán hagyása. Vágás és törés nélkül nincs tartalék, a hiány pedig a munka közben derül ki.

Mikor nem elég ez a számítás

A kalkulátor mennyiségi számítást végez. Nem vizsgálja a léc keresztmetszetét, a fesztávot, a tetőszerkezet terhelését és a szél- vagy hóteher hatását. Ha a tető egyenetlen tengelytávú, lejtőszög-változású, kontyolt, több síkot egyesítő, tetőablakos vagy beépített teraszos, a számítás csak kiindulópont. A szerkezeti ellenőrzést, a hajlítást és a kihajlást építőmérnöknek vagy építésznek kell elvégeznie a hatályos előírások és a vonatkozó MSZ EN szabványok szerint. Ez különösen fontos ott, ahol a léc fesztávja nagy, vagy ahol a tetőt erős szél vagy hó éri.

Helyi előírások és források

Az építés általános követelményeit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg. A faszerkezetek tervezésére az MSZ EN 1995 (Eurocode 5) szabvány az európai keret, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület honosított. A hó- és szélteher felvételéhez az MSZ EN 1991 sorozat szabványait kell figyelembe venni. A fedőcserép tengelytávját a gyártó műszaki dokumentációja rögzíti, ezért ezt az értéket mindig a konkrét termék adatlapjából kell venni. A kivitelezés előtt a helyi építésügyi hatóság és a tervező tájékoztatása a döntő, mert a helyi szabályok eltérhetnek az általános ajánlásoktól.

Összegzés

A számító a tetőlécezés mennyiségi részét fedi le: tetősíkonkénti lécszám, teljes futóméter, ráhagyással növelt igény és darabszám. A szerkezeti méretezés, a helyi előírásoknak való megfelelés és a kivitelezési részletek külön szakmai feladat, amelyet a tervezőnek kell lezárnia.