Ugrás a fő tartalomra

Vízáteresztő térkő kalkulátor: hány darab kell?

Kiszámítja a vízáteresztő térkő darabszámát megadott területre, a választott formátumtól és hulladékszázaléktól függően, becsült anyagköltséggel.

Egy 3 m × 8 m-es, azaz 24 m²-es járdához 10 × 20 cm-es vízáteresztő térkőből 1 320 darab kell, ha a vágási veszteségre 10 % hulladékot számítunk. Egy elem területe 0,02 m², így négyzetméterenként 50 darab szükséges, ami 24 m²-en 1 200 darab. A 10 %-os tartalék ezt 1 320 darabra növeli, mert a szélek, a sarkok és a szegélyek mentén több elemet kell levágni.

A vízáteresztő térkő a burkolat illesztéseiben és nyílásaiban átengedi a csapadékvizet, így a víz a talajba szivároghat, vagy lassabban folyik le a felszínen. Kertekben, járdákon, közterületi terekben és kisebb parkolókban használják, különösen ott, ahol a vízelvezetési gondok vagy a helyi előírások korlátozzák a teljesen zárt, tömör burkolatok alkalmazását.

A nagyobb elemek kevesebb darabot igényelnek. A 20 × 40 cm-es formátumból négyzetméterenként 12,5 darab kell. Ezeket gyorsabb lerakni, viszont nehezebb vágni, ezért a szegélyeknél és a sarkoknál kisebb elemekkel kell kiegészíteni. Ugyanakkora területhez így kevesebb darab kell, de a vágási veszteség és a tervezési pontosság nagyobb figyelmet követel.

A kalkulátor ugyanezt a számítást végzi el bármely formátumra. Először a burkolandó területet szorozza meg a hulladék arányával, majd elosztja egy elem területével, és az eredményt felfelé kerekíti, így mindig egész darabszámot kapunk. Az egységár megadása opcionális, és csak az anyagköltség becsléséhez szükséges.

A tervezés során érdemes a tényleges alaprajzból indulni, és a különböző részeket külön kiszámolni. Ha a térkő mérete eltér az előre beállított értékektől, a szélességet és a hosszúságot centiméterben kell megadni. Egy egyszerű méretlista és egy vázlat elegendő ahhoz, hogy a darabszám pontos legyen. Ha a burkolat később bővítésre kerül, érdemes a bővítéshez szükséges elemeket egy tétellel együtt megrendelni, mert az utólagos rendelésnél a színárnyalat és a méret eltérhet.

Az eredmény automatikusan frissül.

A vízáteresztő térkővel burkolandó terület hossza × szélessége

Válassz standard formátumot, vagy adj meg egyedi méreteket

Szabályos rakásmintánál jellemzően 10%; vágásoknál vagy ferde szögeknél 15%

Opcionális. Add meg az egységárat a teljes anyagköltség becsléséhez

Szükséges térkövek

1100db

10 × 20 cm-es térkövek (egyenként 0,0200 m²), veszteségráhagyással

Burkolandó terület
20,00 m²
Veszteségráhagyás
10 %
Terület ráhagyással
22,00 m²
Egy térkő felülete
0,0200 m²
Megosztás

Hogyan működik

1

A burkolandó területet négyzetméterben kell megadni: a zóna hosszát meg kell szorozni a szélességével.

2

Ki kell választani az elem formátumát. A 10 × 20 cm-es méret sokoldalúan használható, a 20 × 40 cm-es kevesebb darabot igényel, de nehezebben vágható.

3

Egyedi méret esetén meg kell adni az elem szélességét és hosszúságát centiméterben.

Képlet

N = ⌈A × (1 + d/100) / (L × C)⌉
N — Szükséges darabszám (felfelé kerekítve)
A — Burkolandó terület (m²)
d — Hulladékszázalék (%)
L — Az elem szélessége (m)
C — Az elem hossza (m)
⌈⌉ — Felfelé kerekítés: az eredmény a következő egész számra kerekítve

Hogyan működik a számítás

Mi a vízáteresztő térkő, és mikor használjuk

A vízáteresztő térkő előregyártott betonelemekből álló burkolat, amelynek elemei között rések vagy bordázatok találhatók, így a csapadékvíz beszivárog a talajba vagy a nyitott rétegbe. Kertekben, járdákon, közterületi terekben és kisebb parkolókban használják, ahol a cél a víz helyi elvezetése, a talaj vízháztartásának megőrzése vagy a zárt felületek csökkentése.

A tömör betonlapokkal szemben a vízáteresztő burkolaton nem gyűlik meg a víz, ezért csökken a helyi elöntés és a talaj felszínének erózióra való kitettsége. A zárt felületek nyáron jobban felmelegednek, a fák és a zöld területek árnyéka viszont mérsékli ezt a hatást, így a vízáteresztő burkolat a városi hőhatás csökkentéséhez is hozzájárul. A pontos mértéket a helyi viszonyok döntik el, ezért ezt a hatást nem számszerűsítjük.

A települések egyre gyakrabban szabályozzák a telkeken kialakítható burkolt felületet. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) írja elő a megengedett beépítettséget és a zöldfelületi arányt, az országos építési előírásokat pedig az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) tartalmazza, amely a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el. Új építkezésnél és nagyobb felújításnál érdemes a helyi építési osztálytól előzetesen tájékozódni. Ez a kalkulátor a mennyiséget számolja ki, a burkolat szerkezeti méretezését nem végzi el.

Hogyan számolja a kalkulátor a darabszámot

A darabszám a burkolandó terület és egy elem területének hányadosából adódik. A hulladékra szánt tartalékkal megnövelt területet elosztjuk az elem területével, majd az eredményt felfelé kerekítjük. A felfelé kerekítés azért szükséges, mert a térkövet csak egész darabban lehet megrendelni és lerakni, a törtrész tehát mindig egy teljes elemet jelent.

A számítás lépései:

  1. A burkolandó terület kiszámítása: a hosszúságot meg kell szorozni a szélességgel, az eredmény négyzetméterben adódik.
  2. Az elem méreteit át kell váltani méterre, mert 10 cm = 0,10 m.
  3. Az elem területét ki kell számítani: szélesség × hosszúság.
  4. A teljes területet meg kell szorozni a hulladékfaktorral: terület × (1 + hulladék / 100).
  5. A hulladékkal növelt területet el kell osztani az elem területével, és az eredményt felfelé kell kerekíteni.

Példa: 24 m² × 1,10 = 26,4 m². Egy 10 × 20 cm-es elem 0,02 m², így 26,4 / 0,02 = 1 320 darab. Ha ugyanehhez a területhez 20 × 40 cm-es elemet használunk, az elem területe 0,08 m², és 26,4 / 0,08 = 330 darab adódik. A kerekítés csak a végeredményen történik, a közbenső értékeket nem kerekítjük.

Hulladékszázalék: melyiket válasszuk

A hulladék mértéke a burkolandó felület alakjától függ:

  • 10 % egyenes, téglalap alakú felületekre, például egyenes járdára vagy egyszerű parkolóra.
  • 15 % szögek, ívek és kivágások esetén, például fák, oszlopok, virágágyások vagy íves szegélyek körül.
  • 20 % vagy több szabálytalan alaprajznál vagy sok megszakításnál.

Az alulbecslés gyakori hiba. A fennmaradó elemek később is hasznosak, mert egy sérült elemet ugyanabból a tételből lehet pótolni, és a maradék darabok a későbbi javításoknál is segítenek. Ezért érdemes a fel nem használt elemeket a kivitelezés után is megtartani.

Elemméretek és jellemzőik

A méretek és a műszaki jellemzők a gyártótól függenek, ezért a tényleges adatokat a termék műszaki adatlapjából kell átvenni. Az általános követelményeket a betonból készült térkőelemekre vonatkozó MSZ EN 1338 szabvány (az EN 1338 európai szabvány magyar változata) tartalmazza.

  • 10 × 20 cm: sokoldalú méret. A hosszúság és a szélesség aránya többféle fektetési mintát tesz lehetővé, például halcsontmintát, párhuzamos sorokat vagy keresztmintát.
  • 20 × 20 cm: négyzetméterenként kevesebb látható illesztést ad, így a felület letisztultabb képet mutat.
  • 20 × 40 cm: szélesebb járdákhoz vagy modernebb megjelenéshez. A fektetési minta könnyebben változtatható, de az elemek nehezebben vághatók.
  • 10 × 10 cm: szegélyekhez, átmenetekhez és kis területekhez való. Több vágást és munkaórát igényel, ezért kisebb felületre érdemes használni.

Vízáteresztő térkő típusai

Az elem formája mellett a termék típusa is számít:

  • Bordázott elemek: tömör betonelemek, amelyeket távtartók választanak el egymástól, így beszivárgó csatornák keletkeznek. Ez a leggyakoribb típus.
  • Cellás elemek: középen üregek vannak, amelyeket homokkal, zúzalékkal vagy termőtalajjal és fűmaggal töltenek ki. Részben lehetővé teszik a zöld felület fenntartását.
  • Porózus betonból készült elemek: maga a betonanyag átengedi a vizet, így nincs szükség széles illesztésekre. Általában drágábbak, de nagyobb az áteresztőképességük.

A vastagságot a várható forgalom határozza meg: gyalogos használathoz vékonyabb, gépjárműveknek kitett felülethez vastagabb elem szükséges. A konkrét értéket a termék adatlapja és a szerkezeti előírások alapján kell kiválasztani.

Alapréteg és fektetés

A darabszám csak az anyagmennyiséget határozza meg, a burkolat tartóssága a rétegrendtől is függ. A jellemző sorrend a következő:

  1. Földkiemelés és szintezés: a kiemelés mélységét a várható terhelés és a talaj minősége határozza meg, ezért ezt a tervezővel kell egyeztetni.
  2. Vízelvezető alapréteg: tömörített zúzottkő, amelynek vastagságát a terhelés és a talaj határozza meg. Nagyobb terhelésnél vastagabb réteg szükséges.
  3. Ágyazóréteg: finom homok vagy mosott kavics, amelynek vastagságát a gyártói előírások és a tervező döntése alapján kell megadni.
  4. Fektetés: az elemeket a kívánt mintában kell lerakni, vízmérték és gumikalapács segítségével, a víz elvezetéséhez szükséges lejtéssel.
  5. Illesztések kitöltése: a felületet lapvibrátorral kell tömöríteni, majd az illesztéseket finom homokkal vagy kaviccsal kell kitölteni.

Gyakori hibák

  • Vízáteresztő burkolat fektetése betonra: a beton zárja a vízáteresztést, így a funkció megszűnik.
  • Alulbecsült hulladék: nem marad tartalék a javításhoz.
  • Hiányzó vagy vékony alapréteg: süllyedést és egyenetlen felületet okoz.
  • Rossz lejtés: a víz nem a tervezett irányba folyik el, és pangóvá válhat.
  • Kimosódó illesztések: az ásványi kitöltés idővel elmozdul, ezért rendszeres ellenőrzés szükséges.
  • Vegyes méretek összevonása: ha több formátumot használunk, minden formátumra külön kell számolni a darabszámot, mert a teljes terület nem osztható el egyetlen elemmérettel.

Mikor ne használjuk önállóan a kalkulátort

A kalkulátor a mennyiséget számolja, a szerkezeti méretezést nem helyettesíti. Nehéz gépjárművek, tehergépjármű-forgalom vagy magas terhelésű terület esetén szerkezeti tervezőt kell bevonni, mert az alapréteg vastagsága és az elemek kiválasztása jelentősen eltér a gyalogos vagy kerti használatra szánt megoldásoktól. Hasonlóan kell eljárni, ha a talaj vízáteresztő képessége gyenge, vagy a területen felszín alatti vezetékek futnak.

Ellenőrzés a kivitelezés előtt

A rendelés előtt érdemes a számítást két irányból is ellenőrizni. Először a területet kell lemérni a helyszínen, és az eredményt összevetni az alaprajzzal, mert a járdák és a parkolók szélei gyakran nem egyenesek. Másodszor végig kell gondolni a fektetési mintát: ha az utolsó sor csak néhány elemből állna, a szélre igazított vágás sok apró munkát jelent. Ilyenkor a szélesség vagy a fektetési irány módosítása segíthet, és a kalkulátor újraszámolása után látszik a változás hatása a darabszámra.

Becsült anyagköltség

Az egységár megadása opcionális. Ha megadjuk, a kalkulátor a darabszámot megszorozza az egységárral, és becsült anyagköltséget mutat. Az árak a beszerzési forrástól, a mennyiségtől és a piaci helyzettől függenek, ezért az eredmény csak tájékoztató jellegű. A munkadíjat, a szállítást és az alapréteghez szükséges anyagokat nem tartalmazza.

Gyakori kérdések

Mi a különbség a vízáteresztő térkő és a hagyományos betonlap között?

A fő különbség az áteresztőképesség. A vízáteresztő térkövet úgy készítik, hogy a csapadékvíz átjusson a burkolaton, és a talajba szivárogjon, vagy elvezethető legyen. A tömör betonlapok vízzárók, ezért lejtést és megfelelő víztelenítést igényelnek, különben víz gyűlik meg rajtuk. Zöldfelületeken, parkolókban és olyan területeken, ahol a vízkezelés fontos, a vízáteresztő burkolat a célszerűbb választás.

Elbírja a vízáteresztő térkő a személygépkocsik súlyát?

Igen, feltéve hogy az elem vastagsága megfelel a terhelésnek, és az alapréteg is megfelelően készül el. Gyalogos forgalomra a vékonyabb elem általában elegendő, gépjárművel használt parkolóhoz vastagabb elem és erősebb, tömörített alap szükséges. Az elemek általános követelményeit az MSZ EN 1338 szabvány tartalmazza, a konkrét vastagságot viszont a várható forgalom és a talaj határozza meg. Nehéz tehergépjárművek esetén szerkezeti tervezőt kell bevonni.

Hány vízáteresztő térkő kell egy négyzetméterhez, ha a mérete 10 × 20 cm?

Egy 10 × 20 cm-es elem területe 0,02 m², ezért hulladék nélkül négyzetméterenként 50 darab szükséges. 10 %-os hulladékszázalékkal ez 55 darab. A kalkulátor ezt a számítást minden formátumra automatikusan elvégzi, így elegendő megadni a területet és a választott méretet.

Lerakható-e vízáteresztő térkő meglévő betonra?

Alapesetben nem, mert a vízáteresztő burkolat célja, hogy a víz a talajba szivároghasson. Betonon fekve ez a funkció megszűnik. Ha csupán esztétikai vagy járási kényelmi szempont a cél, hagyományos lapok is alkalmazhatók habarcsos illesztéssel. Ha a vízelvezetés a fő szempont, el kell távolítani a meglévő betont, vagy olyan rendszert kell kialakítani, amely az illesztéseken keresztül összegyűjti a vizet, és egy elvezető csatornához vezeti.

Mi történik az illesztésekkel idővel?

A homokkal töltött illesztések idővel kimosódhatnak, különösen erős lefolyású vagy gyomnövényekkel borított területeken. Javasolt rendszeresen ellenőrizni az illesztéseket, és szükség szerint finom homokkal vagy kaviccsal pótolni őket. Alternatív megoldás a termőföld és a taposásnak ellenálló fűfélék alkalmazása, ahogy a cellás elemeknél gyakori.

Milyen szabályok vonatkoznak a vízáteresztő burkolatra Magyarországon?

A települések helyi építési szabályzata (HÉSZ) határozza meg, hogy egy telken mekkora lehet a burkolt felület, és milyen zöldfelületi arányt kell megtartani. Az országos építési előírásokat az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) tartalmazza, amely a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el. Új építkezésnél és nagyobb felújításnál érdemes az önkormányzat építési osztályától előzetesen tájékozódni, mert a helyi követelmények eltérhetnek. Ha a burkolat vízelvezetés miatt fontos, a tervezőtől kell kérni a csapadékvíz kezelésére vonatkozó megoldást.

Kapcsolódó kalkulátorok

Az összes Kert, kültér és víz kalkulátor megtekintése →

A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. június 30.

A kalkulátor becsült értékeket ad. A tényleges darabszám és költség függ a tervtől, a vágásoktól, a talaj állapotától és a kivitelezéstől. Az egységár megadása opcionális, és a munkadíjat, a szállítást és az egyéb költségeket nem tartalmazza. Az eredményt a kivitelezés előtt érdemes szakemberrel ellenőriztetni.