BUBOR-hatás a lakáshitel törlesztőrészletére
Megmutatja, hogyan változik a lakáshitel törlesztőrészlete, ha a BUBOR emelkedik vagy csökken, és a havi és az éves különbséget is kiszámolja.
Ha a lakáshitel éves névleges kamatlába 8%, a hátralévő futamidő 20 év, és a BUBOR a következő kamatperiódusban 1 százalékponttal emelkedik úgy, hogy a felár változatlan marad, a havi törlesztőrészlet nagyjából 7,6%-kal nő. Ez az arány a 20 éves hátralévő futamidőre igaz; rövidebb vagy hosszabb futamidőnél más lesz az eredmény.
A számológép a fennálló tőketartozás, a hátralévő futamidő, a jelenlegi és az új BUBOR, valamint a banki felár megadása után mutatja a jelenlegi és az új törlesztőrészletet egymás mellett, a havi és az éves változással együtt. Az eredmény becslés, amely az annuitásos törlesztés szerinti képletet követi.
A magyar lakáshitelek jelentős része változó kamatozású, és a törlesztőrészlet nem a piaci kamatmozgás napján változik. A bank a szerződésben rögzített kamatperiódus végén számolja újra a kamatot, így a BUBOR emelkedése vagy csökkenése csak a következő váltáskor jelenik meg a törlesztésben.
A törlesztőrészlet nagyságát három tényező együtt határozza meg: a fennálló tőketartozás, a hátralévő futamidő és az éves névleges kamatláb. Az éves névleges kamatláb a BUBOR és a felár összege. A tőketartozás a forintban kifejezett változás nagyságát befolyásolja, a hátralévő futamidő pedig a százalékos érzékenységet is módosítja.
A THM és az NKL különbsége is fontos. A THM a díjakat és a költségeket is magában foglalja, ezért magasabb, mint a kamatláb, és nem ez határozza meg közvetlenül a törlesztőrészletet. A számológép ezért a névleges kamatlábbal dolgozik.
A pontos eredményhez a fennálló tőketartozást érdemes a hitelintézettől beszerezni, nem az eredeti hitelösszeget használni. A kapott becslés a tervezést segíti, de a bank által ténylegesen alkalmazott törlesztőrészlet ettől kismértékben eltérhet.
Az eredmény automatikusan frissül.
A hitel még nem törlesztett tőkéje
A hitel lejáratáig hátralévő évek száma
A hitelszerződésben az Euribor felett rögzített kamatfelár
A szerződéses referencia-kamatláb (Euribor) jelenleg érvényes értéke
Az az Euribor-érték, amellyel a kamatforduló hatását szimulálni szeretnéd
Havi változás
Annuitásos módszerrel számítva, a fennálló tőketartozás és a hátralévő futamidő alapján
- Becsült jelenlegi törlesztőrészlet
- 579,96 Ft
- Becsült új törlesztőrészlet
- 605,98 Ft
- Éves változás
- 312 Ft
- Jelenlegi névleges kamat
- 3,50 %
- Új névleges kamat
- 4,00 %
Hogyan működik
Képlet
Hogyan működik a számítás
A BUBOR és a lakáshitel törlesztőrészlete
A legtöbb változó kamatozású lakáshitel kamata a BUBOR referenciakamathoz kötődik, és ehhez adódik hozzá a bank felára. Amikor a BUBOR változik, a törlesztőrészlet nem követi azonnal a piacot. A bank a szerződésben rögzített kamatperiódus végén számolja újra a kamatot és a törlesztőrészletet a következő periódusra. Ez a számológép azt mutatja meg, mekkora lesz ez az újraszámítás egy adott új BUBOR-érték mellett.
Az annuitásos törlesztés képlete
A változó kamatozású lakáshitelek jellemzően annuitásos törlesztéssel működnek. Ez azt jelenti, hogy a havi törlesztőrészlet egy kamatperiódusban állandó, de minden részlet egy kamatrészből és egy tőketörlesztő részből áll. Az újraszámításkor a bank nem az eredeti hitelösszegből indul ki, hanem a még fennálló tőketartozásból és a hátralévő törlesztőrészletek számából.
A számítás képlete: T = C × [r × (1+r)^n] / [(1+r)^n − 1]. Itt C a fennálló tőketartozás, r a havi kamatláb, n pedig a hátralévő törlesztőrészletek száma. A havi kamatláb az éves névleges kamatláb (NKL) 1200-ad része, az NKL pedig a BUBOR és a felár összege. A jelenlegi és az új törlesztőrészlet kiszámítása ugyanazt a képletet használja; az egyetlen változó a BUBOR-érték.
A THM (teljes hiteldíj mutató) nem azonos az NKL-lel. A THM a díjakat és a költségeket is tartalmazza, ezért rendszerint magasabb, mint a névleges kamatláb. Ez a mutató az ajánlatok összehasonlítására szolgál, a törlesztőrészletet azonban az NKL határozza meg közvetlenül, ezért a számológép ezzel dolgozik.
Hogyan működik a kamatperiódus-váltás
A hitelszerződés rögzíti a referenciakamat típusát, jellemzően a BUBOR-t, valamint a kamatperiódus hosszát. A kamatperiódus hossza határozza meg, milyen gyakran változhat a törlesztőrészlet: rövidebb periódusnál gyakrabban, hosszabbnál ritkábban. A periódus lejártakor a bank a referenciakamat aktuális értékéhez hozzáadja a felárat, így megkapja az új NKL-t. Az új törlesztőrészlet ettől kezdve a következő kamatperiódus végéig érvényes.
Ezért fontos ellenőrizni a saját szerződés adatait: a referenciakamat típusát, a periódus hosszát és az utolsó váltás dátumát. Ezek szerződésenként eltérhetnek, és a számológép eredménye csak akkor pontos, ha a bemeneti adatok a szerződés szerintiek.
A tőketartozás és a hátralévő futamidő szerepe
A törlesztőrészlet változásának nagysága nem csak a BUBOR elmozdulásától függ. A fennálló tőketartozás és a hátralévő futamidő is meghatározza, mekkora a hatás. Ha a tőketartozás nagy és a futamidő hosszú, a hitel érzékenyebb a kamatváltozásokra, mint egy már jelentősen törlesztett vagy rövid hátralévő futamidejű hitel.
A futamidő elején a törlesztőrészlet kamatrésze nagy, ezért a kamatváltozás hatása látványosabb. A futamidő későbbi szakaszában a tőketartozás már csökkent, így ugyanakkora kamatváltozás kisebb törlesztőrészlet-változást okoz. Ez az aszimmetria gyakran alulbecsült: a futamidő elején lévő adósok nagyobb változást éreznek ugyanakkora BUBOR-mozgásnál, mint a futamidő végén lévők.
Egy példa a számítás természetéről: 8%-os NKL és 20 év hátralévő futamidő mellett 1 százalékpontos emelkedés a törlesztőrészletet nagyjából 7,6%-kal növeli. Ez a százalékos arány független a fennálló tőketartozás nagyságától, mert a törlesztőrészlet minden tőkeösszegnél ugyanígy arányosan változik. A forintban kifejezett változás viszont a tőketartozással arányosan nő, ezért nagyobb hitelnél nagyobb a különbség, még ugyanazzal a százalékos emelkedéssel.
Határesetek a képletben
A képlet néhány szélső esetben nem alkalmazható közvetlenül, ezért ezeket érdemes ismerni.
Ha az NKL nulla, így r = 0, a tört számlálója és nevezője is nullához tart. A határérték ilyenkor C / n, vagyis a tőketartozás egyenlő részletekben való visszafizetése a hátralévő törlesztőrészletekre. Ebben az esetben a határértéket kell használni, nem a képlet közvetlen behelyettesítését.
Ha a hátralévő futamidő nulla, azaz n = 0, a nevező is nullává válik, és nincs olyan törlesztőrészlet, amelyet a képlet meghatározhatna. Ebben az esetben a hitel gyakorlatilag lezárult, és nincs mit újraszámolni.
Ha a fennálló tőketartozás nulla vagy negatív (C ≤ 0), a hitel már nincs nyitva, vagy a bemenet hibás. Negatív tőketartozás nem értelmezhető törlesztési tervben, ezért ilyen értéket nem szabad megadni.
Ha a hátralévő futamidő egy hónap, azaz n = 1, a képlet egyetlen törlesztőrészletet ad, amely a fennálló tőkét és az utolsó havi kamatot együtt tartalmazza: T = C × (1 + r). Ebben a helyzetben a kamatváltozás hatása viszonylag csekély, mert a havi kamat csak egy hónapnyi kamatot jelent a teljes tőkéhez képest.
Gyakori hibák a szimulációban
Az első és leggyakoribb hiba az eredeti hitelösszeg használata a fennálló tőketartozás helyett. Ez a becslést a hitel kezdetére vonatkoztatja, nem a valós helyzetre, és jelentősen eltérhet, ha a hitelt évekkel korábban vették fel. A fennálló tőketartozást a bank kivonatán vagy a tőketartozásról szóló igazoláson lehet megtalálni.
A második hiba, hogy a változást a BUBOR piaci elmozdulásának napjához kötik. A törlesztőrészlet csak a szerződés szerinti kamatperiódus-váltáskor módosul. Ha a periódus egy év, a törlesztőrészlet egész évben állandó marad, függetlenül a napi kamatmozgásoktól.
A harmadik hiba a felár figyelmen kívül hagyása. Egyes szerződésekben a felár kedvezményes, és ez bizonyos termékekhez, számlacsomagokhoz vagy biztosításhoz kötődhet. A szimulációhoz a ténylegesen alkalmazott felár kell, nem a szerződés alapfelára. Ha a kedvezmény feltételei megszűnnek, a felár visszaemelkedhet, és ezzel a törlesztőrészlet is nőhet.
A negyedik szempont a számítási különbségek. A bank kerekíthet, eltérő napszámítási szabályt alkalmazhat, vagy más díjat építhet a törlesztésbe. A számológép becslést ad, nem a bank hivatalos számítását.
Mikor nem alkalmas ez a számítás
A számológép fix kamatozású hitelnél nem ad értelmes előrejelzést, mert ott a kamat nem változik a kamatperiódus-váltáskor. Devizaalapú hitelnél sem használható közvetlenül, mert a törlesztőrészletet az árfolyam is befolyásolja, akkor is, ha a kamat nem változik. Nem fedi le a hitelszerződés kamaton kívüli feltételeit sem, ezeket a hitelintézettel érdemes tisztázni.
Hogyan használható az eredmény
Az eredményt érdemes a havi költségvetésben tartalékként kezelni. Ha a törlesztőrészlet emelkedése jelentős, több lehetőség van: részleges előtörlesztés, a felár újratárgyalása, átváltás fix kamatozásra, vagy a hitel átvezetése másik hitelintézethez. Mindegyiknek megvannak a költségei és feltételei, ezért a döntés előtt az összehasonlítást érdemes elvégezni.
Az összehasonlításhoz hasznos lehet egy hitelközvetítő segítsége, aki több intézmény ajánlatát tudja egyszerre áttekinteni, és ki tudja számolni az egyes opciók teljes költségét. A hitelközvetítő díját is figyelembe kell venni.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni
Ez a számológép tervezési segédeszköz, nem hivatalos számla. Ha a törlesztőrészlet változása nehézséget okoz a családi költségvetésben, érdemes a hitelintézettől írásos ajánlatot kérni, és az eredményt ezzel összevetni. A jogi és pénzügyi kérdéseket képzett szakember vizsgálhatja legjobban, különösen akkor, ha a hitelszerződés szokatlan feltételeket tartalmaz.
Gyakori kérdések
Milyen gyakran változik a lakáshitel törlesztőrészlete?
A változás gyakorisága a szerződésben rögzített kamatperiódus hosszától függ. Hathavi referenciakamat esetén a törlesztőrészlet félévente, háromhavi esetén negyedévente, tizenkét havi esetén évente módosulhat. A pontos időpontot a hitelszerződés tartalmazza, és a bank kivonatán is nyomon követhető. Érdemes ezt a dátumot előre feljegyezni, hogy a változásra időben lehessen készülni.
Benne van a felár az újraszámításban?
Igen. Az éves névleges kamatláb a BUBOR és a felár összege, ezért a felár mindig része a számításnak. A felár a szerződésben rögzített érték, és a rendszeres kamatperiódus-váltásoknál általában nem változik. Változás akkor várható, ha a kedvezményes feltételek megszűnnek vagy a hitelt újratárgyalják. A számológép a teljes kamatlábat használja, vagyis a két összeget összeadja, mielőtt kiszámítja a törlesztőrészletet.
Miért nem változott azonnal a törlesztőrészlet, amikor a BUBOR megváltozott?
A törlesztőrészlet csak a szerződésben rögzített kamatperiódus végén változik, nem abban a pillanatban, amikor a referenciakamat a piacon elmozdul. A kamatperiódus kezdetén a bank az akkori BUBOR-értéket és a felárat használja az új kamatláb meghatározásához, és ez az érték a következő periódus végéig marad érvényben. A késleltetés tehát a szerződés szerkezetéből következik, nem hibából.
Mi a különbség az eredeti hitelösszeg és a fennálló tőketartozás között?
Az eredeti hitelösszeg a hitel folyósításakor kapott teljes összeg. A fennálló tőketartozás az a rész, amely még nincs visszafizetve, és a törlesztőrészletek tőkerészével fokozatosan csökken. A kamatperiódus-váltás számításához a fennálló tőketartozás a megfelelő alap, nem az eredeti összeg. Ennek pontos értékét a hitelintézet kivonatából vagy igazolásából lehet megtudni.
Csökkenti-e mindig a törlesztőrészletet a BUBOR csökkenése?
Igen, ha az új BUBOR és ezzel az új kamatláb alacsonyabb a jelenleginél, és a tőketartozás és a hátralévő futamidő nem változik. Az annuitásos képletben a törlesztőrészlet a kamatlábbal együtt nő vagy csökken, ezért alacsonyabb kamat alacsonyabb részletet eredményez. A felár változatlan feltételezésével a számológép a csökkenést ugyanúgy számolja, mint az emelkedést: új BUBOR-értéket megadva a különbség azonnal látszik.
Mikor érdemes fix kamatozásra váltani vagy újratárgyalni a hitelt?
A döntés függ a várható kamatmozgásoktól, a hátralévő futamidőtől, a jelenlegi felár mértékétől és attól, mekkora költséggel jár az átváltás vagy az átvezetés. Az összehasonlításhoz érdemes a teljes költséget vizsgálni, nem csak a havi törlesztőrészletet. Egy hitelközvetítő több intézmény ajánlatát tudja egyszerre áttekinteni, és segíthet kiszámítani az egyes lehetőségek teljes költségét.
Mi a THM, és miben különbözik a kamatlábtól?
A THM, vagyis a teljes hiteldíj mutató, a hitel teljes éves költségét fejezi ki, beleértve a kamatot, a díjakat és a költségeket. A kamatláb csak a kamat mértéke, ezért a THM rendszerint magasabb a kamatlábnál. A számológép a törlesztőrészlet becsléséhez a névleges kamatlábat használja, mert ez határozza meg a részlet nagyságát. Ajánlatok összehasonlításánál a THM hasznos mutató, mert a díjakat is figyelembe veszi.
Kapcsolódó kalkulátorok
Lakáshitel törlesztőrészlet számítása
Kiszámítja a lakáshitel havi törlesztőrészletét annuitásos módszerrel, a teljes kamatot és a visszafizetendő összeget.
Törlesztési terhelés kalkulátor hitelhez
A kalkulátor kiszámolja a háztartás törlesztési terhelését a nettó jövedelem és a havi hiteltörlesztések alapján, és megmutatja az eladósodottság szintjét.
A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. július 8.
Ez a számológép becslést ad tájékoztató céllal, és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. A valós értékek az egyes hitelintézetek feltételeitől és az adott helyzettől függnek. Pénzügyi döntés előtt érdemes képzett szakemberrel vagy a hitelintézettel konzultálni.