Ugrás a fő tartalomra

Törlesztési terhelés kalkulátor hitelhez

A kalkulátor kiszámolja a háztartás törlesztési terhelését a nettó jövedelem és a havi hiteltörlesztések alapján, és megmutatja az eladósodottság szintjét.

Ha a havi hiteltörlesztések a háztartás nettó jövedelmének 35 százalékát teszik ki, a törlesztési terhelés 35 százalék. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a jövedelem mekkora része van már lekötve kölcsöntörlesztésre, mielőtt bármilyen más kiadás szóba kerülne. A hitelbírálat során ez a mutató a jövedelem terhelésének egyik áttekinthető mérőszáma, amikor lakáshitelt vagy más kölcsönt bírálnak el.

A kalkulátor ugyanezt a számítást végzi el. Összeadja az összes aktív hitel havi törlesztőrészletét, a lakáshitelét, az autóhitelét, a személyi kölcsönét, a hitelkártya-tartozásét és minden egyéb kölcsönét, majd elosztja a háztartás nettó jövedelmével. Ha két adós él a háztartásban, a két nettó jövedelmet együtt kell figyelembe venni. Az eredmény nem mondja meg, mennyi hitelt kaphat valaki, viszont azt megmutatja, mennyi mozgástér maradt egy újabb kötelezettség előtt.

A mutató azért fontos, mert a hitelbírálat nem egyetlen hitel összegéből indul ki, és nem a bruttó bérből. A bírálat a meglévő és az igényelt kötelezettségek együttes terhelését nézi. Egy hitel önmagában elviselhetőnek tűnhet, de a többi kötelezettséggel együtt már szűkítheti a mozgásteret.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a számítás a pillanatnyi helyzetet mutatja. Változó kamatozású lakáshitelnél a BUBOR emelkedése a törlesztőrészletet is növeli, ezért az arány később magasabb lehet. A kalkulátor ezt a jövőbeli hatást nem becsli meg, ezért a kamatemelés lehetőségét külön kell mérlegelni.

A kalkulátor becslést ad. A végleges döntésnél a hiteltörténet, a munkaviszony jellege és a fedezetül szolgáló ingatlan értékéhez viszonyított hitelösszeg is számít, ezeket a számítás nem tartalmazza. A kapott szám ezért kiindulópont, nem végső ítélet: segít eldönteni, érdemes-e továbbmenni a hitelkérelemmel, vagy előbb a meglévő tartozásokat kell csökkenteni.

Az eredmény automatikusan frissül.

A háztartás összes tagjának nettó jövedelme együtt

A jelzáloghitel havi törlesztőrészlete (írj be 0-t, ha nincs)

Autóhitel, személyi kölcsön, hitelkártya stb. törlesztőrészletei együtt

Törlesztési teher

30,0 %

A havi hitelterhek és a háztartás nettó jövedelmének aránya

Havi hitelterhek összesen
600 Ft
Eladósodottsági szint
Kényelmes
Megosztás

Hogyan működik

1

Meg kell adni a háztartás havi nettó jövedelmét, vagyis a bérből a levonások után ténylegesen rendelkezésre álló összeget. Ha két adós van, a két nettó jövedelmet össze kell adni.

2

Meg kell adni a lakáshitel havi törlesztőrészletét. Ha még nincs lakáshitel, de igénylés van tervben, egy törlesztőrészlet-kalkulátorral becsült értékkel kell számolni. Ha nincs ilyen hitel, 0-t kell beírni.

3

Meg kell adni az egyéb hiteltörlesztések összegét: az autóhitel, a személyi kölcsön, a hitelkártya-tartozás és minden más kölcsön havi törlesztőrészletét.

Képlet

TT = (Σ T / J) × 100
TT — Törlesztési terhelés, százalékban kifejezve
Σ T — Az összes aktív hitel havi törlesztőrészletének összege (lakáshitel, autóhitel, személyi kölcsön, hitelkártya és egyéb hitelek)
J — A háztartás teljes havi nettó jövedelme, a levonások után. Csak pozitív érték esetén értelmezhető: ha J = 0 vagy negatív, az arány nem határozható meg.

Hogyan működik a számítás

Törlesztési terhelés a hiteleknél: a jövedelemarány értelmezése

Hitel igénylése előtt a pénzintézetek megvizsgálják, hogy a havi kötelezettségek fenntartható szinten maradnak-e a háztartásban. Erre szolgál a törlesztési terhelés, amely a havi hiteltörlesztések összegét viszonyítja a háztartás nettó jövedelméhez, és az eredményt százalékban fejezi ki. Magas érték esetén a háztartás kevésbé tud kezelni bizonytalan helyzeteket, például kamatemelést vagy munkahely-változást. Az alábbi szakaszok bemutatják, mit mér a mutató, hogyan kell használni, és milyen határokat érdemes szem előtt tartani.

Mit mér a törlesztési terhelés, és hogyan számítható ki

A törlesztési terhelés, angolul DSTI (Debt Service to Income), a havi törlesztési kötelezettségek és a nettó jövedelem hányadosa, százalékban kifejezve. A hitelezési elemzésekben gyakran használt mutató, a kalkulátor pedig ezt a definíciót követi.

A számlálóba az összes aktív hitel havi törlesztőrészlete kerül: a lakáshitel, az autóhitel, a személyi kölcsön, a hitelkártya-tartozás havi törlesztése és minden más kölcsön. A nevezőbe a háztartás teljes nettó jövedelme kerül, vagyis a bérből a levonások után ténylegesen rendelkezésre álló összeg. A bruttó bér nem része a számításnak, mert a számlára érkező pénz határozza meg, mennyit lehet valójában törleszteni.

Két adós esetén a két nettó jövedelmet össze kell adni. Egy debreceni háztartásban például az egyik jövedelem egyedül kevésnek tűnhet egy lakáshitel törlesztőrészletéhez, de a két jövedelemmel együtt a terhelés már elfogadhatónak látszik. Ezért a teljes háztartásra vonatkozó, konszolidált számítás általában reálisabb képet ad, mint egyetlen hitel külön vizsgálata.

Mivel a nevező a nettó jövedelem, a mutató csak pozitív jövedelem mellett értelmezhető. Nulla vagy negatív nettó jövedelemnél az arány nem határozható meg, ezért a számítás ilyen esetben nem ad értelmes eredményt.

A bírálat és a felügyeleti keret

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi szektor felügyeleti hatósága, a lakossági hitelezés is ennek a keretnek a része. A kalkulátor eredménye nem hivatalos küszöbérték, hanem tájékozódási alap: megmutatja, a háztartás hol áll a tartozásai és a jövedelme arányában, és ezt érdemes a pénzintézet saját feltételeivel összevetni. Az egyes pénzintézetek a saját belső szabályaik szerint döntenek arról, milyen terhelés fogadható el egy adott ügyfélnél.

A kalkulátor a megadott, pillanatnyi törlesztőrészletet veszi alapul. Változó kamatozású lakáshitelnél a BUBOR változása közvetlenül módosítja a havi terhet, ezért a jövőbeli emelkedés hatását külön kell mérlegelni.

Érdemes megkülönböztetni a THM-et, vagyis a teljes hiteldíj mutatót. A THM a hitel teljes költségét fejezi ki kamattal, díjakkal és egyéb költségekkel együtt, nem pedig a jövedelemhez viszonyított terhet. Kedvező THM mellett is lehet magas a törlesztési terhelés, és fordítva, ezért a két mutatót együtt érdemes nézni.

Egy egyszerű példa a számítás menetére

Egy példában a háztartás nettó jövedelme 100 egységnek felel meg, a lakáshitel törlesztése 20 egységet visz el, az egyéb hitelek törlesztése pedig 15 egységet. A számlálóban ilyenkor 35 egység áll, a nevező 100, így a törlesztési terhelés 35 százalék. Ha ugyanebben a háztartásban egy további, 10 százalékos terhelést jelentő hitel is megjelenik, a mutató 45 százalékra emelkedik, ami figyelmeztető jelnek tekinthető. Ez a példa azt mutatja, hogy a számítás lineáris: minden új törlesztőrészlet közvetlenül hozzáadódik a számlálóhoz, a jövedelem növekedése pedig fordított arányban csökkenti az eredményt. A kalkulátorban ezért érdemes a valós adatokkal és az egyes tételekkel külön is kipróbálni a változásokat.

Hogyan kell értelmezni az eredményt

Az alacsonyabb érték nagyobb pénzügyi tartalékot és kisebb nemfizetési kockázatot jelez. A szám azonban önmagában kevés. Ugyanaz a törlesztési terhelés másképp viselkedik, ha hosszú lejáratú lakáshitelből áll, és másképp, ha rövid lejáratú személyi kölcsönből és hitelkártyából. Az előbbi kiszámíthatóbb, az utóbbi drágább, és gyorsabban fogy a mozgástér.

Gyakori helyzet, hogy a lakáshitel önmagában elfogadható arányt ad, de az autóhitel és a hitelkártya-tartozások hozzáadásával a mutató a határ közelébe kerül. Ezért a teljes képhez minden kötelezettséget be kell venni. A hitelbírálat során az igényelt hitel várható törlesztőrészlete is számításba kerülhet, ezért a jövőbeli hitel hatását is érdemes előre modellezni.

Az eredmény nem tartalmazza a rendszeres, de nem hitelhez kapcsolódó kiadásokat, így a rezsit, az élelmiszert, az utazást vagy a gyermektartást sem. A törlesztési terhelés csak a hitelekből fakadó kötelezettségeket méri. Egy magas jövedelmű, de sok fix kiadással rendelkező háztartás is nehezen viseli a többletterhet, akkor is, ha a mutató alacsony.

Mikor nem alkalmas erre a számításra

A kalkulátor magánszemélyek háztartási hiteleire készült. Vállalkozói hitelnél a vállalkozás pénzügyi adatai a mérvadók, ezért a háztartási alapú számítás nem alkalmazható. Változó, szezonális jövedelemnél, például megbízási munkából származó bevételnél érdemes a tipikus havi jövedelem alsó értékével és az elmúlt hónapok átlagával is számolni, mert egyetlen jó hónap torzíthatja az eredményt.

Gyakori hibák

A leggyakoribb hiba, hogy csak a lakáshitel törlesztőrészletét veszik figyelembe. A második gyakori tévedés a bruttó jövedelem használata, amely szintén torzítja az eredményt. Harmadszor sokan kihagyják a folyamatban lévő igénylést, pedig annak várható törlesztőrészlete is a számításba tartozik. Végül a hitelkártya törlesztőrészlete a tartozás nagyságától függ, ezért a pillanatnyi érték változhat, és érdemes a tartozás tényleges, havi kimutatását használni.

Módszerek a törlesztési terhelés csökkentésére

Ha az arány magasabb a kívánatosnál, több út is van a csökkentésére, mielőtt új hitelt igényelnénk. A legközvetlenebb a drágább, rövid lejáratú tartozások visszafizetése, például a hitelkártya-egyenlegé vagy a személyi kölcsöné. Ezek csökkentik a számlálót, és gyakran a legnagyobb kamatköltséget is megszüntetik.

Lakáshitelnél az önerő növelése csökkenti a finanszírozandó összeget, és ezzel a havi törlesztőrészletet. A futamidő meghosszabbítása szintén csökkentheti a havi terhet, de a teljes kamatköltség így nő. Érdemes tehát mérlegelni, hogy a kisebb havi terhelés megéri-e a hosszabb kamatfizetést.

Egy másik lehetőség a közös adós bevonása, mert egy másik háztartástag igazolt jövedelme növeli a nevezőt. Ha csak az egyik fél szerepel adósként, a mutató rendszerint magasabb marad, akkor is, ha a másik fél jövedelme szerény. A konszolidáció, vagyis több hitel egyetlen, alacsonyabb havi törlesztésű kölcsönre cserélése, szintén javíthatja az arányt, de gyakran hosszabb futamidővel és magasabb összes kamattal jár.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni

A kalkulátor becslést ad a megadott adatok alapján. Nem veszi figyelembe a hiteltörténetet, a munkaviszony stabilitását és jellegét, valamint a hitelösszeg és az ingatlan értékének arányát. Ezek is szerepet játszhatnak a bírálatban, ezért a végleges képhez részletesebb vizsgálat szükséges.

Lakáshitel igénylése előtt érdemes hitelközvetítő segítségét igénybe venni. Egy ilyen szakember több pénzintézet ajánlatát össze tudja hasonlítani, és megtalálja azokat a feltételeket, amelyek az adott profilhoz illeszkednek. A törlesztési terhelés mellett a teljes költségeket, a járulékos díjakat és a biztosítási kötelezettségeket is átnézi. Érdemes megbizonyosodni arról is, hogy a közvetítő megbízható és átlátható módon dolgozik.

Gyakori kérdések

Mi a törlesztési terhelés a hiteleknél?

A törlesztési terhelés a háztartás havi hiteltörlesztéseinek és nettó jövedelmének hányadosa, százalékban kifejezve. Azt mutatja meg, hogy a jövedelem mekkora részét köti le a kölcsöntörlesztés. A hitelbírálat során a pénzintézetek ezt az egyik legfontosabb szempontnak tekintik. Minél alacsonyabb az érték, annál nagyobb a pénzügyi mozgástér, és annál kisebb a kockázat, hogy kamatemelés vagy jövedelem-kiesés esetén nehézséget okoz a törlesztés.

Mit tartalmaz a számítás?

A számlálóba az összes aktív hitel havi törlesztőrészlete kerül: a lakáshitel, az autóhitel, a személyi kölcsön, a hitelkártya-tartozás és minden más kölcsön. A nevező a háztartás teljes nettó jövedelme, vagyis a levonások utáni, ténylegesen rendelkezésre álló összeg. Két adós esetén a két nettó jövedelmet össze kell adni. A bruttó bér nem része a számításnak, mert a ténylegesen rendelkezésre álló pénz határozza meg, mennyit tud a háztartás törleszteni.

Mekkora törlesztési terhelés számít kényelmesnek?

A kényelmes szint az, amely mellett a háztartásnak marad elegendő tartaléka a váratlan kiadásokra, és egy kamatemelés sem borítja fel a költségvetést. A gyakorlatban a kényelmes, az elfogadható, a magas és a nagyon magas szint között húzódnak a határok, de a pontos küszöbértékeket a pénzintézetek saját belső szabályaik szerint állapítják meg. Ha az arány a bírálati határokhoz közelít, vagy fölötte van, érdemes csökkenteni a meglévő tartozásokat, mielőtt új hitelt igényelnénk.

A törlesztési terhelés ugyanaz, mint a DSTI?

Igen, a DSTI a Debt Service to Income angol kifejezés rövidítése, és ugyanazt a mutatót jelöli. A nemzetközi szakirodalomban ezt a rövidítést használják, a magyar hétköznapi és banki nyelvben pedig a törlesztési terhelés a gyakoribb megnevezés. A két kifejezés ugyanazzal a képlettel számolható, így a kalkulátor eredménye mindkettő esetén azonos.

Hogyan csökkenthető a törlesztési terhelés hitelfelvétel előtt?

A leghatékonyabb lépések három csoportba sorolhatók. Először a drága, rövid lejáratú tartozások visszafizetése csökkenti a számlálót. Másodszor lakáshitelnél az önerő növelése kisebb finanszírozandó összeget és kisebb havi törlesztőrészletet eredményez. Harmadszor egy közös adós bevonása, akinek igazolt jövedelme van, növeli a nevezőt. A konszolidáció egy alacsonyabb havi törlesztésű hitel felvételével szintén javíthat az arányon, de a teljes kamatköltség általában nő.

Mikor érdemes hitelközvetítőhöz fordulni?

Akkor érdemes, ha a törlesztési terhelés a határ közelében van, vagy ha több hitelből álló helyzetet kell átlátni. Egy hitelközvetítő több pénzintézet ajánlatát össze tudja hasonlítani, és feltárja a kedvezőbb feltételeket, a járulékos díjakat, a biztosítási kötelezettségeket és a kamatfeltételeket. A kalkulátor eredménye csak becslés, így a szakértői vizsgálat a végleges döntés előtt különösen hasznos lehet.

Kapcsolódó kalkulátorok

A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. július 6.

Ez a kalkulátor tájékoztató jellegű becslést ad, és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. A valós értékek az egyes pénzintézetek feltételeitől és az adott háztartás helyzetétől függnek. Pénzügyi döntés előtt érdemes szakképzett szakemberrel vagy a pénzintézettel konzultálni.