Ugrás a fő tartalomra

Kamat és tőke a törlesztőrészletben: annuitásos számítás

Bármely hónap törlesztőrészletét bontja kamatra és tőketörlesztésre annuitásos (Price-féle) hitelnél, a hátralévő tőkével együtt.

Egy 30 éves futamidejű, 6%-os TAN-nal kötött annuitásos hitel 60. törlesztőrészletének mintegy 78%-a kamat, a fennmaradó 22% pedig tőketörlesztés. A havi részlet összege minden hónapban ugyanakkora, de a belső összetétele folyamatosan változik: a hitel elején a kamat viszi el a legtöbbet, a végén pedig már szinte csak tőke törlesztődik. Ez a kalkulátor bármely hónapra megmutatja ezt a bontást, a hátralévő tőkét a részlet előtt és után, valamint az addig fizetett összes kamatot.

Az annuitásos törlesztés, más néven Price-féle módszer, a lakáshiteleknél és a fogyasztási hiteleknél egyaránt elterjedt. A fix összeg mögött a kamat és a tőke aránya fokozatosan eltolódik. A kamat mindig a még fennálló tőkére számítódik, ezért ahogy a tőke csökken, a kamatrész is csökken, a részletből pedig egyre több jut tőketörlesztésre. Ugyanennél a 30 éves, 6%-os hitelnél az első hónapban a kamatrész mintegy 83%, vagyis a kezdeti években a fizetett pénz nagy része nem csökkenti a tőkét.

A kalkulátor zárt képletet használ, ezért nem kell minden korábbi hónapot végigszámolni. A hátralévő tőke a még fizetendő részletek jelenértéke a havi kamatlábbal. Ebből a kamatrész a hátralévő tőke és a havi kamatláb szorzata, a tőketörlesztés pedig a fix részlet és a kamat különbsége. Így bármely hónap egy lépésben kiszámítható, a futamidő elején vagy a végén egyaránt.

Az eredmény a megadott TAN-ra vonatkozik. Változó kamatozású hitelnél a kamat a kamatperiódusonként, jellemzően a BUBOR alapján módosul, ezért a törlesztőrészlet és a bontás minden kamatfelülvizsgálat után megváltozik. Ilyenkor a számítást az éppen érvényes TAN-nal kell megismételni, és az eredményt csak az adott kamatperiódusra érdemes használni. A teljes hitelköltség megítéléséhez a kamaton kívül a THM-et és a szerződés előtt átadott európai szabványos tájékoztatót (ESIS) is figyelembe kell venni.

Az eredmény automatikusan frissül.

A hitelszerződés eredeti tőkeösszege

A hitelszerződés teljes futamideje (1–50 év)

A szerződés éves névleges kamatlába (0%–30%)

A felbontani kívánt hónap sorszáma (pl.: 60 = 5. év)

Havi törlesztőrészlet

673,57 Ft

Állandó havi részlet az összes hónapban (francia módszer, Price-táblázat)

Törlesztőrészlet felbontása — 60. hónap

Kamattartalom ebben a hónapban
393,24 Ft(58,4%)
Törlesztett tőke ebben a hónapban
280,32 Ft(41,6%)
Fennálló tőketartozás a törlesztés előtt
134 825,93 Ft
Fennálló tőketartozás a törlesztés után
134 545,61 Ft
Halmozott kamatfizetés a hónapig
24 960 Ft
Megosztás

Hogyan működik

1

Add meg a hitel kezdeti összegét.

2

Add meg a futamidőt években.

3

Írd be a szerződés éves névleges kamatlábát (TAN).

Képlet

R = C × r / (1 − (1+r)^(−n)) | S(k−1) = R × (1 − (1+r)^(−(n−k+1))) / r | K(k) = S(k−1) × r | T(k) = R − K(k) | S(k) = S(k−1) − T(k)
R — Havi, állandó törlesztőrészlet
C — A hitel kezdeti összege
n — A törlesztőrészletek teljes száma (futamidő években × 12)
r — Havi kamatláb = TAN / 1200
k — A vizsgált törlesztőrészlet sorszáma
S(k−1) — A hátralévő tőke a k. törlesztőrészlet előtt
K(k) — A k. törlesztőrészletben fizetett kamat
T(k) — A k. törlesztőrészletben törlesztett tőke
S(k) — A hátralévő tőke a k. törlesztőrészlet után

Hogyan működik a számítás

Kamat és tőke a törlesztőrészletben: így működik az annuitásos számítás

Az annuitásos törlesztés lényege

Az annuitásos törlesztés, más néven Price-féle módszer vagy annuitásos konstrukció, olyan törlesztési rend, amelyben a havi törlesztőrészlet a futamidő alatt végig azonos. A lakáshiteleknél és a lakáscélú vagy fogyasztási hiteleknél ez Magyarországon is az elterjedt megoldás, mert a kiszámítható havi terhelés könnyebben tervezhető a családi költségvetésben.

A fix részlet azonban nem jelenti azt, hogy a befizetés összetétele is állandó. A hitelintézet minden hónapban kamatot számít a még fennálló tőkére, a kamatot a részletből fedezi, a maradék pedig csökkenti a tőkét. Mivel a tőke a törlesztés során fokozatosan csökken, a kamat is fokozatosan csökken, és a részletből egyre nagyobb rész jut tőketörlesztésre. A kalkulátor pontosan ezt a bontást mutatja meg bármely hónapra.

Hogyan számítható a havi törlesztőrészlet

A havi törlesztőrészlet a hitel kezdeti összegéből (C), a havi kamatlábból (r) és a törlesztőrészletek számából (n) határozható meg. A havi kamatláb a szerződéses éves névleges kamat, a TAN, osztva 1200-zal: vagyis a százalékos értéket tizedes törtté alakítjuk, és az évet tizenkét hónapra osztjuk. A törlesztőrészletek száma a futamidő években kifejezve szorozva 12-vel. Ha a futamidő 30 év, akkor n = 360.

A törlesztőrészletet a R = C × r / (1 − (1+r)^(−n)) képlet adja. A tört nevezője annak a tényezőnek a reciproka, amellyel a jövőbeli részletek jelenértékét számítjuk. Vagyis a részlet pontosan akkora, hogy a belőle várt jelenérték éppen kiegyenlítse a felvett hitelösszeget. 30 éves futamidőnél és 6%-os TAN-nál a havi részlet a hitelösszeg mintegy 0,6%-a. Nulla kamat esetén a képlet határértéke C / n, vagyis a tőke egyenlő részletekben térül meg.

Hogyan számítható ki egy adott hónap kamata és tőketörlesztése

A kalkulátor nem követi végig a hónapokat az elejétől, hanem a hátralévő tőkét zárt alakban számítja ki. A k. részlet előtti hátralévő tőke (S(k−1)) a még hátralévő n − k + 1 részlet jelenértéke: S(k−1) = R × (1 − (1+r)^(−(n−k+1))) / r. Ez azt jelenti, hogy az összes, még be nem fizetett részletet a havi kamatlábbal mai értékre hozzuk.

Ebből a többi már egyszerű. A k. hónap kamata K(k) = S(k−1) × r, a tőketörlesztés T(k) = R − K(k), a részlet utáni hátralévő tőke pedig S(k) = S(k−1) − T(k). A kamat és a tőketörlesztés összege mindig a törlesztőrészletet adja, a számítás pedig ellenőrizhető: a következő hónap hátralévő tőkéje az előző hónap utáni tőkéből indul.

Érdemes észrevenni, hogy a kamatrész aránya a törlesztőrészletben így is felírható: 1 − (1+r)^(−m), ahol m a még hátralévő részletek száma, vagyis m = n − k + 1. Ebből látszik, hogy az arány csak a hátralévő futamidőtől és a kamatlábtól függ, a hitelösszegtől nem.

Példa: 30 éves futamidő és 6%-os TAN mellett a kamatrész aránya az 1. hónapban mintegy 83%, a 60. hónapban mintegy 78%, a 120. hónapban mintegy 70%, a 180. hónapban mintegy 59%, a 240. hónapban mintegy 45%, a 300. hónapban mintegy 26%, az utolsó hónapban pedig 0,5% körül van. A kamatrész tehát mindvégig csökken, de az első években nagyon lassan.

Miért csökken a kamat a futamidő alatt

A folyamat magától gyorsul: minden hónapban kevesebb tőke után kell kamatot fizetni, így a következő hónapban a tőketörlesztésre némileg több jut. Az első évtizedekben a változás lassú, mert a hátralévő tőke még szinte a teljes összeg. Később a tőke gyorsabban csökken, és a bontás gyorsabban tolódik el.

Az annuitásos konstrukcióban a kamat és a tőke aránya akkor fordul meg, amikor a hátralévő részletek száma eléri az ln 2 / ln(1+r) értéket. Havi 0,5%-os kamatlábnál ez nagyjából 139 részlet. Ezért a 30 éves, 6%-os hitelnél a 223. törlesztőrészlettől kezdve, vagyis nagyjából 18,5 év eltelte után, a tőketörlesztés már nagyobb a kamatnál. Ez a pont tehát a futamidő nagyjából kétharmadánál van, nem az elején. A hosszabb futamidő vagy a magasabb kamat később tolja ki ezt a pontot, és az első részletben a kamatrész akár 90% közelébe is kerülhet.

Milyen tényezők befolyásolják a bontást

A futamidő a legfontosabb tényező. Hosszabb futamidőnél a kezdeti kamatrész nagyobb, és hosszabb ideig marad magas. A kamatláb a kamat abszolút összegét és az arányát is befolyásolja: magasabb TAN mellett a kezdeti kamatrész nagyobb, a tőke pedig lassabban csökken. A hitelösszeg csak az abszolút értékeket változtatja meg, a kamat- és tőkerész aránya ugyanaz marad, mert a képlet a hitelösszegben lineáris.

A hónap sorszáma azt határozza meg, hogy a bontás a szerződés melyik szakaszában tart. Az előtörlesztést tervező számára a legfontosabb érték általában a hátralévő tőke a hónap előtt, mert ezzel az összeggel csökkenne az adósság az előtörlesztéskor. Az addig fizetett kamat összege pedig jól mutatja, mennyit fizetett már a hitelfelvevő a kamatért.

Mikor használható a kalkulátor

A kalkulátor hasznos, ha egy adott hónap pontos tőkeállományát kell ismerni, például előtörlesztés, hitelkiváltás vagy a szerződés részleges lezárása előtt. Hasznos a hitelkiváltási ajánlatok összehasonlításánál is: az eddig fizetett kamat és a még hátralévő tőke megmutatja, milyen költséget jelent a futamidő meghosszabbítása vagy a kamat csökkentése. Kamatfelülvizsgálat után a számítás az új TAN-nal újra futtatható, így a várható törlesztőrészlet és a bontás is látszik.

Nem alkalmazható közvetlenül, ha a szerződés olyan elemeket tartalmaz, amelyeket a számítás nem modellez. Ilyen a türelmi időszak, amikor csak kamatot fizetnek, a fizetési szünet, a változó kamat előre nem ismert alakulása, valamint a hónaphosszból adódó napi elszámolás, amely egyes intézményeknél az első részletet módosíthatja. Ilyenkor a hitelintézet elszámolása a mérvadó, a kalkulátor csak becslést ad.

Annuitásos és tőketörlesztéses konstrukció összehasonlítása

A tőketörlesztéses konstrukcióban, amelyet német rendszernek is neveznek, a tőketörlesztés minden hónapban azonos, így a hátralévő tőke lineárisan csökken, a kamat pedig ugyanilyen ütemben esik. A törlesztőrészlet az elején a legmagasabb, és minden hónapban csökken. Ugyanazon hitelösszeg, futamidő és kamatláb mellett ebben a konstrukcióban összesen kevesebb kamat fizethető, mert a tőke gyorsabban csökken. Ennek ára, hogy az első részlet magasabb, ezért az induláshoz nagyobb jövedelem vagy önerő szükséges.

Az annuitásos konstrukció kiszámíthatóbb havi terhelést ad, ezért a lakáshiteleknél is gyakori. A választás tehát nem egyszerűen jobb vagy rosszabb kérdés, hanem a jövedelmi helyzet, a kezdeti terhelhetőség és a teljes költség közötti mérlegelés.

Gyakori hibák

A leggyakoribb hiba, hogy a felhasználó a havi kamatlábat írja be a TAN helyére. A kalkulátor az éves névleges kamatot várja, és maga osztja 1200-zal. A második hiba a futamidő megadása: évben kell megadni, a törlesztőrészletek számát a rendszer szorozza 12-vel. A harmadik, hogy a hónap sorszámát nullától kezdik számolni, pedig az első törlesztőrészlet az 1. hónap.

A negyedik hiba a THM és a TAN összekeverése. A THM a hitel teljes költségét mutatja, beleértve a díjakat és a kötelező járulékokat, a TAN viszont csak a kamatot. A kalkulátor a TAN-ból számol, ezért a THM nem adható meg közvetlenül bemenetként.

Az ötödik hiba, hogy változó kamatozású hitelnél a kamatfelülvizsgálat után a régi TAN-nal számolnak tovább. Ilyenkor a törlesztőrészlet és a bontás már nem igaz.

Jogi és piaci háttér

A fogyasztói hitelekre vonatkozó uniós keretet a 2008/48/EK irányelv, a lakóingatlanra szóló hitelekre pedig a 2014/17/EU irányelv határozza meg. Ezek írják elő, hogy a hitelezőnek a szerződés előtt európai szabványos tájékoztatót (ESIS) kell átadnia, amely a főbb feltételeket és a teljes hitelköltséget tartalmazza.

Az ESIS és a szerződés THM-je a legjobb kiindulópont a költségek teljes képéhez. A kalkulátor eredménye ezzel szemben kizárólag a kamatra és a tőkére vonatkozik, ezért a kettőt együtt érdemes használni.

Összefoglalás

Az annuitásos törlesztés mögött egyszerű összefüggés áll: a részlet fix, a kamat a hátralévő tőkéből számítódik, a tőketörlesztés pedig a különbség. A kalkulátor ezt az összefüggést zárt képlettel követi, így bármely hónap kamatát és tőkéjét azonnal megmutatja. A pontos döntéshez mindig a szerződéses feltételeket és a hitelintézet elszámolását kell figyelembe venni.

Gyakori kérdések

Mi az annuitásos törlesztés, más néven Price-féle módszer?

Olyan törlesztési rend, amelyben a havi törlesztőrészlet a futamidő alatt végig azonos. A részlet összetétele azonban változik: az elején nagy a kamatrész és kicsi a tőketörlesztés, majd a hátralévő tőke csökkenésével a kamat esik, a tőketörlesztés aránya pedig nő. A módszer a lakáshiteleknél és a fogyasztási hiteleknél is elterjedt, mert a havi terhelés előre kiszámítható.

Hogyan számítható ki egy adott hónap kamata?

Először a hátralévő tőkét kell kiszámítani az adott részlet előtt, a még hátralévő részletek jelenértékeként a havi kamatlábbal. A havi kamatláb az éves névleges kamat (TAN) osztva 1200-zal. A hónap kamata ezután a hátralévő tőke és a havi kamatláb szorzata, a tőketörlesztés pedig a fix részlet és a kamat különbsége.

Miért csökken a kamatrész a törlesztés során?

A kamatot mindig a még fennálló tőkére számítják, így minden hónapban kevesebb tőke után kell kamatot fizetni. A 30 éves, 6%-os példában az első hónapban a törlesztőrészlet mintegy 83%-a kamat. Ez az arány az egyre rövidebb hátralévő futamidővel csökken, és nagyjából a futamidő kétharmadánál fordul meg, amikor a tőketörlesztés már nagyobb a kamatnál. Magasabb kamatláb vagy hosszabb futamidő esetén az első részletben a kamatrész még nagyobb lehet, akár 90% közelébe is.

Mire jó a törlesztőrészlet kamat- és tőkerészre bontása?

Több helyzetben hasznos. Segít meghatározni a hátralévő tőke modellezett értékét egy adott hónapban, mielőtt előtörlesztést vagy hitelkiváltást terveznénk. Összevethető vele az eddig fizetett kamat egy refinanszírozási ajánlat költségével. Kamatfelülvizsgálat után is segít megérteni, hogyan változik a kamat- és tőkerész az új TAN-nal. A pontos elszámolást azonban mindig a hitelintézet kimutatása adja.

Alkalmazható az eredmény változó kamatozású hitelre?

Részben. Egy adott kamatperiódusra, az ott érvényes TAN megadásával a kalkulátor helyesen mutatja a bontást az adott periódus hónapjaira. A kamatfelülvizsgálat után a törlesztőrészlet és a hátralévő tőke új számítást igényel, ezért az új TAN-nal újra kell futtatni. BUBOR-hoz kötött hitelek esetén a kamatperiódus hosszát a szerződés határozza meg.

Mi a különbség az annuitásos és a tőketörlesztéses konstrukció teljes költsége között?

Azonos hitelösszeg, futamidő és kamatláb mellett a tőketörlesztéses konstrukcióban összesen kevesebb kamat fizethető, mert a hátralévő tőke gyorsabban csökken. Cserébe az első törlesztőrészlet magasabb, ami nagyobb kezdeti terhelést jelent. Az annuitásos konstrukció havi terhelése kiszámíthatóbb, de hosszú futamidőnél az összes kamat jelentősen magasabb lehet. A két konstrukció közötti választást a jövedelmi helyzet és a költségek együtt határozzák meg.

Mikor érdemes pénzügyi szakértőt bevonni?

Ha hitelkiváltást, új hitel felvételét, a szerződés átalakítását vagy jelentős összegű előtörlesztést tervez valaki, érdemes szakértőt kérni. Az ajánlatok közötti különbség a kamat, a díjak és a futamidő kombinációjától függ, ezek együttes hatása pedig nehezen áttekinthető. Egy hitelközvetítő vagy pénzügyi tanácsadó segíthet az ajánlatok összehasonlításában, a döntést azonban mindig a szerződés részletes feltételei alapján kell meghozni.

Kapcsolódó kalkulátorok

A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. július 27.

Ez a kalkulátor tájékoztató jellegű becslést ad, és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. A valós értékek a szerződéses feltételektől és az adott hitelintézet elszámolásától függnek. Pénzügyi döntés előtt érdemes képzett szakember vagy a hitelintézet tanácsát kikérni.