Ugrás a fő tartalomra

Részleges előtörlesztés: törlesztőrészlet vagy futamidő

Összeveti a részleges előtörlesztés két hatását: a törlesztőrészlet csökkenését és a futamidő rövidülését, a kamatmegtakarítással együtt.

Egy 20 éves hátralévő futamidejű, 4%-os éves névleges kamatú lakáshitelnél, ha az előtörlesztés a fennálló tőketartozás 10%-át teszi ki, a törlesztőrészlet csökkentése a havi összeget pontosan 10%-kal csökkenti, a futamidő rövidítése viszont ugyanazzal a törlesztőrészlettel kb. 35 hónappal rövidíti le a szerződést. Ez a különbség a részleges előtörlesztés lényege: ugyanaz a pénzösszeg más eredményt ad, attól függően, hogy melyik lehetőséget választjuk.

A kérdés akkor merül fel igazán, ha a háztartásban megtakarítás halmozódik fel, vagy váratlan bevétel érkezik. Ilyenkor két szempontot kell mérlegelni: a kamatköltség csökkentését és a havi pénzügyi terhelés könnyítését. A kettő nem mindig esik egybe, ezért a döntést nem egyetlen szám, hanem a háztartás helyzete határozza meg.

A kalkulátor az annuitásos (Price-módszerű) törlesztés képletével dolgozik. Megadható a fennálló tőketartozás, a hátralévő futamidő, a BUBOR és a felár, az előtörlesztendő összeg, valamint a kamattípus. Az eredmény két lehetőséget mutat egymás mellett: új, alacsonyabb törlesztőrészletet azonos futamidő mellett, vagy rövidebb futamidőt azonos törlesztőrészlet mellett, mindkét esetben a kamatmegtakarítással együtt.

A szerződésben szereplő THM (teljes hiteldíj mutató) a hitel teljes költségét jeleníti meg, de a részleges előtörlesztés hatását nem mutatja meg. Az eredmények értelmezéséhez ezért a tényleges szerződési feltételeket és a hitelintézet kimutatását is érdemes figyelembe venni.

A kalkulátor eredménye becslés. A tényleges törlesztőrészlet és a megtakarítás eltérhet a biztosítási díjaktól, a kamatperiódusok változásától és a szerződés egyedi kikötéseitől függően, ezért a végső döntés előtt a hitelintézettől írásban kell kérni a pontos számítást. Az eredmény pontossága a megadott adatok pontosságától is függ, ezért a fennálló tőketartozást és a kamatlábat a legfrissebb hitelintézeti kimutatásból érdemes átvenni, nem emlékezetből vagy korábbi dokumentumokból.

Az eredmény automatikusan frissül.

A banknak még visszafizetendő hitelösszeg

A szerződés lejáratáig hátralévő évek száma

A szerződéses referencia-kamatláb (Euribor) aktuális értéke

A bank által az Euribor felett felszámított kamatfelár

Az az összeg, amelyet előtörlesztésként be szeretnél fizetni a banknak

Ettől függ a felszámítható előtörlesztési díj felső határa

A. lehetőség: kisebb törlesztőrészlet (változatlan futamidő)

Új havi törlesztőrészlet

605,19 Ft

Az előtörlesztés után újraszámított törlesztőrészlet, annuitásos módszerrel

Havi csökkenés
55,02 Ft
Kamatmegtakarítás (A. lehetőség)
6505 Ft

B. lehetőség: rövidebb futamidő (változatlan törlesztőrészlet)

Új futamidő

21 év és 6 hónap

A szerződés végéig hátralévő idő az előtörlesztés után, változatlan törlesztőrészlet mellett

Megtakarított idő
3 év és 6 hónap
Kamatmegtakarítás (B. lehetőség)
17 729 Ft
Jelenlegi törlesztőrészlet
660,21 Ft
Éves névleges kamatláb
4,40 %
Maximális előtörlesztési díj
50,00 Ft
Megosztás

Hogyan működik

1

Írd be a fennálló tőketartozást, vagyis azt az összeget, amelyet a hitelintézetnek még vissza kell fizetni.

2

Add meg a hátralévő futamidőt években, a szerződés lejáratáig.

3

Add meg a BUBOR és a felár aktuális értékét, hogy a kalkulátor kiszámolja az éves névleges kamatlábat.

Képlet

TR = T × [r × (1+r)^n] / [(1+r)^n − 1] | A lehetőség (törlesztőrészlet csökkentése): TR' = T' × [r × (1+r)^n] / [(1+r)^n − 1] | B lehetőség (futamidő csökkentése): n' = −ln(1 − T' × r / TR) / ln(1 + r)
TR — Havi törlesztőrészlet az előtörlesztés előtt (annuitásos törlesztés, Price-módszer)
TR' — Új havi törlesztőrészlet az előtörlesztés után (A lehetőség, azonos futamidő)
n' — Új törlesztőrészletek száma az előtörlesztés után (B lehetőség, azonos törlesztőrészlet)
T — Fennálló tőketartozás az előtörlesztés előtt
T' — Maradék tőketartozás az előtörlesztés után (T mínusz az előtörlesztett összeg)
r — Havi kamatláb = NKL / 1200
n — Hátralévő törlesztőrészletek száma (futamidő években × 12)
NKL — Éves névleges kamatláb = BUBOR + felár

Hogyan működik a számítás

Részleges előtörlesztés: a törlesztőrészlet vagy a futamidő csökkentése?

Aki megtakarítással rendelkezik, vagy váratlan bevételhez jut, gyakran felteszi a kérdést: érdemes-e a pénzt a lakáshitel részleges előtörlesztésére fordítani, és ha igen, melyik lehetőséget érdemes választani? Az első kérdésre a válasz nagyban függ a háztartás céljaitól és tartalékaitól. A második kérdés viszont számítással is megválaszolható. Ha ismert a fennálló tőketartozás, a hátralévő futamidő és a kamatláb, az előtörlesztés hatása egyértelműen meghatározható, és a kalkulátor mindkét lehetőségre elvégzi ezt a számítást.

Mi a részleges előtörlesztés

A részleges előtörlesztés során az adós a rendszeres törlesztőrészleten felül a hitelintézetnek egy további összeget fizet, amely teljes egészében a tőketartozást csökkenti. Ez azért különbözik a rendszeres törlesztéstől, mert az annuitásos törlesztés minden részlete kamatra és tőkére oszlik, és a kamatrész a futamidő elején a legnagyobb. Az előtörlesztett összeg ezzel szemben közvetlenül csökkenti a tőkét, így a jövőben a kamat alapjául szolgáló összeg is kisebb lesz. A megtakarítás tehát attól függ, mennyi hátralévő futamidő és mekkora kamatláb marad a szerződésben: minél hosszabb a hátralévő időszak és minél magasabb a kamat, annál több kamatot lehet megspórolni.

A részleges előtörlesztés lehetőségét a hitelszerződés szabályozza. A szerződés határozza meg a minimális előtörlesztési összeget, a fizetés gyakoriságát és a díj feltételeit, ezért a kalkulátor eredményét mindig a saját szerződés feltételeivel érdemes összevetni.

A két lehetőség: alacsonyabb törlesztőrészlet vagy rövidebb futamidő

Az előtörlesztés után két út áll rendelkezésre, és ezek más jellegű előnyt nyújtanak.

Az első lehetőségben a hitelintézet a megmaradt tőketartozás alapján újraszámolja a törlesztőrészletet, a futamidő pedig változatlan marad. A havi terhelés csökken, ami nagyobb pénzügyi mozgásteret ad: a jövedelem könnyebben beosztható, tartalék képezhető, vagy más kiadás fedezhető. A kamatmegtakarítás ebben az esetben valós, de a teljes futamidő alatt kisebb, mint a második lehetőségben.

A második lehetőségben a törlesztőrészlet változatlan marad, a szerződés viszont korábban zárul. A kalkulátor ilyenkor a hátralévő törlesztőrészletek számát csökkenti. A törlesztés elején a kamatrész még magas, a futamidő végén viszont a részletek már döntően tőkéből állnak. Ezért a futamidő rövidítése ugyanakkora előtörlesztett összeg mellett rendszerint nagyobb kamatmegtakarítást eredményez, és a hitelhez kötöttség is hamarabb véget ér, ami csökkenti annak az időszaknak a hosszát, amely alatt a változó kamat emelkedésének vagyunk kitéve.

Nagyon rövid hátralévő futamidő esetén a két lehetőség közötti különbség csekély, mivel a hátralévő részletek száma eleve kevés. Ilyenkor a döntést főként a havi terhelés és a díj összevetése határozza meg.

Hogyan kell értelmezni az eredményt

Az eredmények értelmezésénél fontos, hogy az összehasonlítás azonos előtörlesztett összegre vonatkozik. A két lehetőség eredményét egymás mellé állítva látszik, mekkora a megtakarított kamat és mennyi idő marad hátra a szerződésből. A havi törlesztőrészlet csökkenése közvetlenül javítja a háztartás pillanatnyi pénzügyi helyzetét, a futamidő rövidülése pedig hosszabb távon csökkenti a kamatköltséget. Ez a két szempont eltérő célokat szolgál, ezért nem az a helyes döntés, amelyik a legnagyobb számot mutatja, hanem amelyik a háztartás prioritásaihoz illeszkedik.

Mikor érdemes előtörleszteni

Az előtörlesztés hatása a hátralévő futamidővel nő. Ha a szerződés még több évig tart, az előtörlesztett összeg hosszú távon jelentős kamatot takaríthat meg. A futamidő korai szakaszában az előtörlesztésnek nagyobb a hatása, mint az utolsó években, mert a korai törlesztőrészletek kamatrésze a legmagasabb. A magasabb kamatláb ugyancsak erősíti a hatást, mivel minden hátralévő részlet nagyobb kamatrészt tartalmaz.

Ugyanakkor az előtörlesztés nem mindig a legjobb pénzügyi lépés. Ha a háztartásnak nincs vészhelyzeti tartaléka, a megtakarítás felhasználása likviditási kockázatot teremthet, és a későbbi váratlan kiadások miatt újra hitelre lehet szükség. Ilyen esetben a tartalék kialakítása lehet a racionálisabb lépés. Érdemes azt is megvizsgálni, van-e a háztartásban olyan tartozás, amelynek kamata magasabb a lakáshitel kamatánál, mert ennek a törlesztése gyakran hatékonyabb lehet az előtörlesztésnél.

Az előtörlesztési díj

Az előtörlesztési díj a hitelszerződésben rögzített feltételektől függ, és a díj típusa és mértéke szerződésenként eltérhet. Ezért a kalkulátor nem használ általános díjértéket: a tényleges összeget a szerződésből vagy a hitelintézettől írásban lehet pontosan megtudni.

A díj lényege, hogy csökkentse az előtörlesztés nettó előnyét. Kisebb összegnél a díj aránytalanul nagy lehet a várható kamatmegtakarításhoz képest, ezért az előtörlesztés gazdaságosságát mindig a díj és a megtakarítás együttes összevetésével érdemes eldönteni. A hitelintézetek felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el, és a fogyasztók a hitelintézetekkel kapcsolatos kérdéseikkel, panaszaikkal hozzá is fordulhatnak.

A teljes hiteldíj mutató és a kamatláb

A szerződésben feltüntetett THM (teljes hiteldíj mutató) a hitel teljes költségét fejezi ki, de nem a részleges előtörlesztés hatását mutatja. Ezért önmagában nem alkalmas arra, hogy eldöntsük, érdemes-e előtörleszteni. Az előtörlesztés számításához a hitelszerződés éves névleges kamatát kell használni, amely változó kamatozás esetén a BUBOR és a felár összegéből adódik.

Gyakori hibák

Több hiba fordul elő a bemenő adatok megadásánál. Az első, amikor az eredeti hitelösszeget adják meg a fennálló tőketartozás helyett, ami torzítja az eredményt. A második, amikor a futamidőt hónapban írják be, miközben a mező években várja az értéket. A harmadik a kamatláb téves értelmezése: a számításhoz a névleges kamatot kell használni, nem a THM-et. A negyedik, amikor az előtörlesztési díjat figyelmen kívül hagyják, pedig a díj jelentősen csökkentheti a valós megtakarítást.

Mit nem tartalmaz a kalkulátor

A kalkulátor eredménye az annuitásos törlesztés képletén alapul, és csak a megadott adatokból számol. A valós törlesztőrészlet és a tényleges megtakarítás eltérhet, mert a számítás nem tartalmazza a hitelhez kötött biztosítások díjait, a kamatperiódusok közötti változásokat, a kezdeti díjakat és a szerződés egyedi kikötéseit. Az előtörlesztés időpontja is számít: ha a hitelintézet az előtörlesztést csak a következő kamatperiódus kezdetén veszi figyelembe, az eredmény ettől kismértékben eltérhet. Ezeket a tényezőket a kalkulátor nem modellezi.

Speciális hitelkonstrukciók, például türelmi idővel vagy vegyes kamatozással rendelkező szerződések esetén a képlet nem fedi le a teljes törlesztési rendet, és az eredmény csak tájékoztató jellegű lehet.

Szélsőséges esetek

Nulla kamatláb esetén (NKL = 0) az annuitásos képlet nevezője nullává válik, ezért a törlesztőrészlet nem számítható a szokásos módon. Ilyenkor a törlesztőrészlet a tőketartozás és a hátralévő részletek számának hányadosa, a kamatmegtakarítás pedig nulla.

Ha a fennálló tőketartozás nulla vagy negatív, nincs mit előtörleszteni, ezért az eredmény nem értelmezhető. Az előtörlesztendő összegnek a fennálló tőketartozásnál kisebbnek kell lennie, mert a teljes összeg kifizetése a szerződés lezárását jelenti, nem részleges előtörlesztést.

Ha a hátralévő futamidő nulla, a szerződés már lejárt, és nincs mit újraszámolni. Egy hónapnyi hátralévő futamidő (n = 1) esetén csak egy törlesztőrészlet marad, ezért a két lehetőség közötti különbség csekély, a futamidő-csökkentés pedig már nem ad értelmes eredményt.

Összefoglalás

Az előtörlesztés döntése két mérlegelés eredménye: mennyire fontos a havi terhelés könnyítése, és mennyire fontos a teljes kamatköltség és a hitelhez kötöttség csökkentése. A kalkulátor mindkét hatást számszerűen mutatja meg, a végső döntés azonban a háztartás prioritásain, tartalékain és a szerződés pontos feltételein múlik. Érdemes a számítást a hitelintézet írásos kimutatásával összevetni, mielőtt az összeget átutalják.

Gyakori kérdések

Mi a különbség a részleges és a teljes előtörlesztés között?

A részleges előtörlesztésnél az adós a tőketartozás egy részét fizeti vissza, a hitel továbbra is élő szerződésként fut, és a rendszeres törlesztőrészletek folytatódnak, illetve újraszámítódnak. A teljes előtörlesztés a fennálló tőketartozást egészében rendezi, és a szerződés lezárul. Mindkét esetben a szerződés határozza meg a díj feltételeit, ezért érdemes a hitelintézettől írásban kérni a díj kiszámítását.

Kell-e előzetesen értesíteni a hitelintézetet a részleges előtörlesztés előtt?

A szerződés előírhat előzetes bejelentési kötelezettséget, és ez a konkrét összegtől vagy a szerződés típusától is függhet. Az előtörlesztés előtt érdemes a hitelintézettől írásban kérni az aktuális tőketartozást és az előtörlesztési feltételeket, mert ezek alapján lehet pontos a számítás. Az értesítés módját és határidejét a szerződés tartalmazza.

Melyik a kedvezőbb: a törlesztőrészlet csökkentése vagy a futamidő rövidítése?

A futamidő rövidítése ugyanakkora előtörlesztett összeg mellett rendszerint nagyobb kamatmegtakarítást eredményez, mert a hátralévő törlesztőrészletek száma csökken, és így kevesebb kamatot kell fizetni. A törlesztőrészlet csökkentése azonban havi szintű pénzügyi mozgásteret ad, ami a rendszeres kiadások kezelésénél fontosabb lehet. A választás a háztartás prioritásaitól függ: aki a teljes kamatköltséget szeretné a lehető legkisebbre csökkenteni, a futamidő rövidítését válassza, aki a havi terhelést szeretné könnyíteni, a törlesztőrészlet csökkentését.

Mekkora díjat számíthat fel a hitelintézet részleges előtörlesztésnél?

A díj mértékét a hitelszerződés határozza meg. A díj típusa és mértéke eltérő lehet, ezért a kalkulátor nem ad általános díjértéket. Az eredmény értelmezésekor a díjat külön kell figyelembe venni, a pontos összeget pedig a szerződés díjtáblázatából vagy a hitelintézettől írásban lehet megtudni. A díj és a várható kamatmegtakarítás összevetésével dönthető el, hogy az előtörlesztés gazdaságos-e.

Van-e adó vagy illeték a részleges előtörlesztés után?

A részleges előtörlesztés önmagában tőketörlesztés, a kalkulátor pedig nem számol adót és illetéket. A rendszeres törlesztőrészleten felül a legfontosabb többletköltség a szerződésben rögzített előtörlesztési díj. Az adózási vagy illetéki kérdésekben a konkrét helyzet dönt, ezért érdemes adótanácsadóval egyeztetni, mielőtt az összeg átutalásra kerül.

Mikor érdemes szakemberhez vagy hitelközvetítőhöz fordulni az előtörlesztés előtt?

Érdemes, ha a szerződés különleges feltételeket tartalmaz, például kamatperiódusokat, vegyes kamatozást, kötelező biztosítást vagy kedvezményhez kötött kamatot, ha nagyobb összeget tervez előtörleszteni, vagy ha refinanszírozási ajánlat is szóba került. A Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartott hitelközvetítő áttekintheti a teljes hiteldíjat és az alternatívákat a szerződés pontos feltételei alapján.

Kapcsolódó kalkulátorok

A RivoCalc csapatától · A szerkesztőségi módszertan szerint ellenőrizve · Frissítve: 2026. július 10.

Ez a kalkulátor tájékoztató jellegű becslést ad, és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. A valós értékek a szerződés feltételeitől és a hitelintézettől függnek. Pénzügyi döntés előtt szakképzett szakemberrel vagy a hitelintézettel érdemes egyeztetni.